Határátkelés – várakozások és valóság

0

Az elmúlt években sokat javult a helyzet, de azért még mindig sokan csalódnak a külföldi életben és munkában, nem ritkán azért, mert mást vártak, mint amit végül kaptak. Noha hajlamosak vagyunk azt hinni, ez azért nem magyar sajátosság, miként arra a mai poszt is bizonyságul szolgál.

A spanyol Belen C. Diaz három éve él Hollandiában, és (mint itt írja) ez pont elég idő volt neki arra, hogy lássa, amint sokan költöznek a külföldiek közül haza, mert „nem ezt várták”.

Vajon mit vártak? – teszi fel a kérdést. Hogyan képzelték el a hollandiai (vagy más esetben németországi, angliai, stb.) életüket? És ami a legfontosabb: min alapultak a várakozásaik?

Ezek szerintem is nagyon fontos kérdések, mert az egész határátkelés sikere múlhat azon, mennyire megalapozottak az elképzeléseink. Persze (mint Belen írja) az álmodozás normális, szükséges és jó dolog, hiszen végül is ezért indulunk neki.

Ugyanakkor muszáj realistának maradni, mert így lehet elkerülni azokat a „baleseteket”, amelyek végül keserűvé tehetik a költözést. Arra is fel kell készülni, hogy a határátkelés kicsit „olyan lesz, mint a Lost: több évad váratlan fordulatokkal, változó minőségű fejezetekkel, és egy olyan fináléval, ami nem feltétlenül ér fel az előzetes várakozásokig. Nyugalom: a sorozathoz hasonlóan itt is igaz: legalább az élmény megéri az erőfeszítést”.

Lássunk néhány példát Belen gyűjtésében a várakozások és a valóság közti ellentétekre!

„A határátkelés jó buli”

Az, ha szereted az erőteljes érzelmeket. A kivándorlás olyan, mint a hegymászás. Boldogan, fülig érő szájjal indulsz neki, tekinteted a csúcsra szegezve magabiztosan lépkedsz. Az eufória mindent elsöpör. A valóságban mindez nagyon rövid ideig tart, de olyan édes és kellemes élmény, hogy az agyad maximálisan kiterjeszti az emlékeidben.

Aztán jön az első lejtmenet, érkeznek az első nehézségek, kicsit nagyobbak, erősebbek, és kicsit talán tovább tartanak, mint vártad, és amikor vége van, egy idő után újabb nehézség következik. Végül aztán megérkezel, és nagyon büszke vagy magadra, hiszen túl vagy a határátkelés első, fontos szakaszán. De buliról szó nincs.

„Manapság külföldre költözni kényelmes és könnyű”

Belen szerint az első egyszerűen hazugság, a második pedig tőled függ. Amikor megérkezel, „guiri” (külföldi – HÁ) leszel: te leszel az, aki nem ért dolgokat, aki téved, rosszul ítél meg helyzeteket, aki minden fordítva csinál.

Mindent legalább kétszer megkérdezel, és még így sem biztos, hogy megérted, amit mondanak neked. A ma nehézségei könnyűnek tűnnek majd a holnapiakkal összehasonlítva, mert az elején egy ideig úgy éled meg az egészet, mint egy videójátékot.

„A különbségek nem jelentenek problémát”

Azért ne felejtsd el, hogy neked kell alkalmazkodnod, neked kell felvenned az új ország, város ritmusát. Akarnod kell részévé válni. Kétségtelen, hogy például Hollandiában többet esik az eső, mások az ételek, minden drágább, mint Spanyolországban.

De ha a rosszabb napjaid uralkodnak el rajtad és bekerülsz egy ördögi körbe, abból nehéz kimászni. Végül is dolgozni, új életet kezdeni jöttél, nem vakációzni.

Ja, és ha te vagy az, aki mindent hasonlítgat, aki szerint otthon mindent jobban csinálnak, akkor el se indulj, mert akkor a határátkelés nem neked való. Nem fog működni a dolog.

Végül egy pár, csak félig komoly (tessék így is kezelni) párosítás (innen):

1. Várakozás: A lakáskeresés olyan lesz, mint a tévében a Nemzetközi Lakásvadászok műsorban.

Valóság: Inkább élet-halál harc a dzsungelben idegen nyelven, más szabályok között.

2. Várakozás: A barátkozás könnyen megy majd! Irány a pub, és majd összehaverkodom másokkal.

Valóság: Egyedül vagyok egy idegen országban, és ha a helyiekkel próbálok beszélgetni, kétségbeesettnek és nyomasztónak tartanak majd.

3. Várakozás: Simán találok majd munkát.

Valóság: Egyáltalán semmilyen referenciám nincs ebben az országban.

4. Várakozás: Majd találok valamilyen kedves, aranyos helyi csajt/pasit, egymásba szeretünk, összeházasodunk, a gyerekeink két nyelven beszélnek, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk.

Valóság: A csajok/pasik semmivel nem jobbak, mint az otthoniak, ráadásul mindezt egy számomra idegen nyelven kellene véghezvinni.

5. Várakozás: Az összes környező országot bejárom majd a szabadidőmben, felfedezek mindent, olyan lesz, mint a Travel Channel!

Valóság: Tényleg megengedhetem majd magamnak a fizetésemből? Lesz egyáltalán erre időm? Nem biztos…

6. Várakozás: Nem, anya, sajnos ma nem tudok veled Skype-olni, várnak a barátaim, megyünk bulizni.

Valóság: Nem, semmi tervem nincs ma estére. Hogyne, tudunk beszélni. Láttad a kedvenc sorozatunk legutóbbi részét?

7. Várakozás: Külföldre költözöm! Meg tudom csinálni! Egy csomóan megtették már!

Valóság: Életem legnehezebb lépése, de egye fene, megcsinálom.

(Fotó: pixabay.com/Unsplash)

Share.

About Author

Leave A Reply