Ha hétfő, akkor himnusz és nemzeti zászló

0

Az már a Tede in Turkey korábbi posztjaiból kiderült, hogy Törökországban sem egyszerű az óvoda– vagy iskolaválasztás, ám rengeteg olyan érdekesség akad, amivel érdemes megismerkedni.

„Kezdjük azzal rögtön, hogy minden hétfőn himnusszal és a nemzeti zászlóval indul a hét az iskolában, majd ugyanezzel a ceremóniával fejeződik be péntek délután.

Reggel 8 és 9 között az összes nagyobb város garantáltan be van dugulva, és a járművek tekintélyes hányadát az iskolabuszok teszik ki, amellyel a diákokat szállítják az iskolába.

Lehet-e ezen csodálkozni, ha arra gondolunk, hogy idén közel 17,5 millió törökországi diák kezdte meg a tanévet, ami mellesleg 67 ország népességénél is magasabb szám? (…)

Törökországban 4+4+4 évet kell kötelezően eltölteni az iskolapadban. Az alapfokú oktatás 8 éves, itt is beszélhetünk alsó tagozatról (4 év) és felső tagozatról (4 év).

Alsó tagozatban nincsenek osztályzatok, a tanítók szövegesen értékelik a diákokat, ez kerül bele a bizonyítványba minden félév végén. Ezekben az években a gyerekek többnyire egy pedagógussal töltik a napjukat, akik a nemzeti tantervben meghatározott kötelező tantárgyakat tanítják.

A magániskolák plusz foglalkozásokat is kínálnak, ám biztosan van matematika, török nyelv, rajz, zene, angol, környezetismeret, és szó szerinti fordításban „életismeretek”, amely keretében a gyerekek a családról, a környezetükről és a természetről tanulnak. Ez a tantárgy később társadalmi ismeretek néven folytatódik, és a tananyag kiegészül földrajzzal és történelemmel is.

A magániskolákban változatos a kép, iskolától függően sok egyéb órát is kínálnak: természettudományok (növények, állatok, kertészkedés, befőzés, tartósítás), dráma, sakk, robotika, kísérletezés, Lego matek stb. Az idegen nyelvet az állami iskolákban 2. osztálytól kezdik, míg a magániskolákban rögtön az 1. osztálytól.

KÜLFÖLDI MUNKÁK A HATÁRÁTKELŐN

A 4. osztályban komolyodik a helyzet, bevezetik az osztályozást. Innentől kezdve a diákok félévente két központi dolgozatot írnak minden kötelező tantárgyból, és a kettő százalékos átlaga határozza meg a félévi osztályzatot.

Nincsenek évközi röpdolgozatok, szóbeli számonkérés, csak ezen a két dolgozaton kell jól teljesíteniük. A szülők szerint ez bőven elég, hisz az első megmérettetés szinte egy hónappal az iskolakezdés után jön, éppen csak sikerül addig megszokni, hogy vége a nyárnak.

4.-ben jön be a hittan óra, és ez az év más miatt is fontos: a diákok 4. osztálytól jelentkezhetnek ösztöndíjra a magániskolákba. (…)

Törökországban ösztöndíjrendszert vezettek be, amely arra hivatott, hogy a tehetséges diákok kedvezményes tandíjjal vagy ingyenesen látogathassanak az államinál több lehetőséget kínáló magánintézményeket.

Óvoda- és iskolaválasztás külföldön

A magániskolák egyénileg, évfolyamonként szervezik saját vizsgájukat, amelyre bármelyik diák elmehet, aki ott szeretné folytatni a tanulmányait. Eredményes vizsga esetén az iskola kedvezményt nyújt a tandíjból, ez vonatkozhat csak a következő tanévre, de akár 4 tanévre is.

Ha a diák több iskola vizsgáját is sikeresen megírta, akkor a kapott ajánlatok tükrében döntik el a szülővel, hogy melyik iskolát választják.

A rendszer óriási pozitívuma, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek is lehetőséget kapnak arra, hogy a tehetségüknek megfelelő oktatásban részesüljenek. Hátránya viszont, hogy 4. osztálytól mást sem hallanak, mint hogy azért (is) kell tanulniuk, hogy minél magasabb pontszámot érjenek el az ösztöndíjvizsgán, minél jobb helyre felvegyék őket, és minél kevesebb tandíjat kelljen fizetni a következő tanévben.

Bár a vizsgákon való részvétel önkéntes, sok szülő és tanár szerint óriási nyomásként nehezedik a kisdiákokra. Egyesek arra is panaszkodtak, hogy az intézmények valószínűleg már előre bekalkulálják a lehetséges árengedményt az éves tandíjba.

Így fordulhat elő, hogy az alsó tagozatosok kedvezmény nélküli tandíja sokkal kevesebb – akár fele – a felső tagozatosok tandíjának. Végtére is a magániskolák célja az, hogy minél több tehetséges gyermeket szerezzenek meg, mert a megítélésük azon múlik, hány gyermek nyer felvételt tőlük köztudottan erős középiskolákba, egyetemekre.

Az ösztöndíjrendszer mellett az állam több módon is támogatja a tehetséges tanulókat. Központi felmérő tesztek megírása után tehetséggondozó programba kerülhetnek a gyerekek, aminek a keretében délutáni foglalkozásokon vesznek részt egy oktatási központban.

Ha a gyerek tudja tartani a tempót az iskolai kötelezettségei mellett, akkor megnő az esélye arra, hogy később az ösztöndíj-vizsgákon jó eredményt érhessen el, és kedvezményesen vagy ingyenesen tanulhasson valamelyik magánintézményben.

Az állami ösztöndíj elnyerésének nem csak ez a módja. Éves központi vizsgán is részt vehetnek, ahol a ponthatárt elérő gyerekek akár ingyenesen tanulhatnak valamelyik magánintézményben. (…)

Hogy milyen a második négy év az általános iskolában és mi következik utána, az kiderül az eredeti bejegyzésből.

A külföldi iskolaválasztás dilemmái

(Fotó: milliyet)

Share.

About Author

Leave A Reply