Gyereknevelés holland módra

0

A „hogyan neveljünk boldog gyereket?” kérdésre a legtöbb kultúra a saját válaszát adja meg. Aztán vagy sikerrel jár, vagy nem, az azonban biztos, hogy érdemes megnézni, mások miként próbálkoznak, hátha akad olyasmi, amit érdemes átvenni tőlük, vagy legalább megfontolni az átvételt.

Különösen érdekes mindez, ha külső szemlélők számolnak be arról, ők mit tartanak jónak abban, ahogyan egy adott országban a gyerekeket nevelik. És még ezen is lehet csavarni, hiszen a dolog még izgalmasabb, ha a szerzőpáros (mint esetünkben) nem ugyanabból az országból (bár nagyon hasonló kultúrkörből) érkezik.

Azt hiszem, mára kimaxoltam a titokzatos érthetetlenséget, szóval akkor a konkrétumok: egy amerikai és egy brit édesanya írt közösen könyvet The Happiest Kids in the World (A világ legboldogabb gyerekei) címmel, méghozzá Hollandiáról, mert mindketten ott élnek.

A nevelési elvekkel, és meglátásaikkal persze lehet vitatkozni (nyilván fogtok is), a kérdés persze az, mit lenne érdemes szerintetek az alábbi pontokból átvenni a magyar gyereknevelésbe, illetve ti mit vettetek át annak az országnak az elveiből, ahol éltek.

Tényleg a holland gyerekek a legboldogabbak?

Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretnék felidézni egy 2013-mas UNICEF-jelentést, amiben 29 fejlett ipari ország gyermekeit figyelték meg és arra jutottak, hogy a hollandok a legboldogabbak.

Ráadásul részben önmaguk szerint: a megkérdezett holland gyerekek 95 százaléka boldognak tartotta magát, és ez már nem az első eset volt, mert egy 2007-es hasonló felmérés is ezt az eredményt hozta.

Mindez nem csak önbevalláson alapult, egészen kis gyerekek viselkedését is megvizsgálták, és arra jutottak, hogy a holland babák sokkal elégedettebbek, többet nevetnek, mosolyognak, mint például az amerikaiak, mi több, megnyugtatni is könnyebb őket.

Külföldön keresnél munkát, de még nem találtál? Itt közel 1000 álláslehetőség vár!

A szakemberek szerint a holland babák többet alszanak, a gyerekeknek kevés vagy semennyi házi feladatuk sincs az általános iskolai évek alatt (de legalábbis alsó tagozatban), meghallgatják a véleményüket, rendszeresek a családi étkezések (erről majd később részletesebben), több időt töltenek a szüleikkel, nagyon jól elvannak a használt játékokkal (erről is lesz szó).

És ezzel elérkeztünk az első ponthoz, hiszen az elégedettség egyik oka, ha

Jól érzed magad a bőrödben

Rögtön egy olyan alapkérdés, ami nem csak a gyereknevelést, de a mindennapi életünket is meghatározza, és (ha őszintén magunkba nézünk) ebben mi, magyarok nem tartozunk a világ élvonalába.

Ennek persze rengeteg összetevője van, és ezek közül csak az egyik a pénz, az anyagi jólét, a másik az élethez való hozzáállás. A hollandok nem hajtják szét magukat, így van idejük a családjukkal, a gyerekeikkel foglalkozni, közösséget építeni és részt venni annak hétköznapjaiban.

Mindez persze a gyereknevelésben is tükröződik, a gyerekek egyéniségét hagyják fejlődni, nem nyomják el.

A szabálykövetés

Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének szabályok, csak éppen ezeket (gondolom, azért az ésszerűség keretein belül) a gyerekekkel közösen hozzák meg.

Tehát szó nincs arról, hogy a gyerekek azt csinálnak, amit akarnak, azt viszont igen, hogy számít a véleményük a családi szabályok megalkotásában. Ennek egyik nagy előnye, hogy kevesebb a harc szülők és gyerekek között az egyszer már elfogadott szabályok betartásában.

Ezzel kapcsolatban írta azt Neha Mandhani, hogy nála már hároméves gyereke esetében is működött a dolog. A kisfiú ugyanis állandóan az édesanyja telefonján akarta nézni kedvenc meséjét, és elég komoly hisztik adódtak a nemleges válaszokból.

Végül leültek és megbeszélték a dolgot, a megállapodásuk az lett, hogy a gyerek kiválaszthatott egy adott napszakot, amikor korlátozott ideig nézhette a kedvencét. A kisfiú végül az óvodába tartó utat választotta (ez kb. 5 perc volt mindennap), és a problémák, ha nem is oldódtak meg teljesen, de jelentősen enyhültek.

Fő az egyszerűség

Nem kell túlbonyolítani a dolgokat, legyen szó akár kempingezésről vagy más szabadtéri tevékenységről, esetleg szülinapi partikról. Előbbiek esetében ezek a túrák az átlagos holland családi tevékenységek részei, utóbbiaknál pedig sokszor inkább az a lényeg, hogy a gyerekek együtt legyenek és játszanak, mintsem az ajándékok értéke és mennyisége.

Ehhez tartozik, hogy nem szórják a pénzt, takarékosak, ami megnyilvánul például abban, hogy szívesen vesznek használt holmikat a gyerekeknek is.

A gyereked egyéniség

Az ember szülőként hajlamos azt a hibát elkövetni, hogy önmaga „kiterjesztésének” tekinti a gyereket, és nem veszi figyelembe, hogy az önálló, független személyiség.

(Most hadd ne hozzam az ezerszer sorolt példákat a sportanyukákról és -apukákról, akik saját gyerekükben próbálják meg kiélni saját meg nem valósult álmaikat.)

A holland gyerekeket viszont kifejezetten öntudatosnak nevelik, ugyanakkor nem durvák. Nem félnek közölni a véleményüket, és nem is nagyon csomagolgatják be azt.

Úgy viselkedj, ahogy a gyerekeidtől is elvárod

Na ja, hát ezt könnyebb mondani, mint megvalósítani. (Aki látott már olyan embert, aki nem káromkodott vezetés közben a kocsiban, az emelje fel a kezét. Na ugye.)

Mindenesetre törekedni kell rá, és ha kreatív, független gyereket akarunk nevelni, akkor nem árt, ha példát mutatunk nekik. Ennek része az is, hogy a saját igényeinket se szorítsuk háttérbe.

Családi étkezések

Ebben hála istennek a magyar családok hagyományosan jók (azok a klasszikus vasárnapi összejövetelek, ugye), más kérdés, hogy ezek a családi étkezések néha nem mentesek a feszültségektől, de hát ez alighanem a világon mindenhol így van.

A hollandok is fontosnak tartják a családi összejöveteleket, melyek legfőbb célja (a jó kaján túl, persze) maga az együttlét öröme. (Kalóriaszámlálás pedig erre az időre elfelejtve.)

Annak ellenére, hogy a hollandok is szívesen találkoznak esténként a barátokkal, a vacsoraidő általában a szűk családé, ami az együtt töltött idő és a rituálék miatt is fontos.

Bringázni az esőben

Azt már sok posztban olvashattátok itt is, hogy a hollandok nem csinálnak gondot egy kis esőből, simán kiengedik a gyerekeket, akik ettől nem csak önállóbbak, de a szervezetük ellenállóbb is lesz a betegségekkel szemben.

Ha már itt tartunk, hadd idézzem fel Györgyi egy korábbi posztjának egy részletét, ami szerintem ide illik, hiszen éppen arról szól, milyen komolyan veszik a KRESZ és az úszás oktatását.

„A bicikli és a rengeteg csatorna miatt ezek itt alapkövetelmények egy gyerek számára már az elejétől fogva, hiszen adott esetben csak az életük múlik rajta.

Egyébként nagyon fontos számunkra az oktatás minősége. Amit mi itt látunk (egyelőre nem első kézből származó tapasztalat), azzal nagyon meg vagyunk elégedve. Az oktatási rendszer maximálisan figyelembe veszi a gyerekek igényeit, teherbírását.”

Szexuális felvilágosítás

Ha már az oktatásnál tartunk, magára az iskolára most nem térnék külön ki, viszont a szexuális felvilágosításról érdemes pár szót írni. A hollandok ebben is hagyományosan a szabadelvűbb megközelítést vallják.

A szexuális felvilágosításból hajlamosak vagyunk nagy ügyet csinálni, holott a holland példa azt mutatja, hogy előrébb jutunk, ha az élet természetes velejárójaként kezeljük (merthogy az), és a gyerek életkorának megfelelően válaszoljuk meg a felmerülő kérdéseket – mert kérdések aztán felmerülnek, az az egy biztos.

A három „R”

A három R a holland nevelés egyik alapvetése: rust, regelmaat, reinheid (pihenés, rendszeresség, tisztaság). A rutin nagyon fontos a gyerekek életében, csakúgy, mint a sok pihenés (a holland gyerekek sokat alszanak), ettől ráadásul nyugodtabbak is lesznek.

Röviden ennyi tehát a gyereknevelés holland módra, most pedig ti jöttök: számotokra mindebből mi szimpatikus, mi nem, illetve ti mit vettetek át (vagy terveztek átvenni) annak az országnak a gyereknevelési szokásaiból, ahol éltek?

Külföldi állásajánlatok százai egyetlen kattintásra! Ne hagyd ki!

(Fotó: pixabay.com/agwhite)

Share.

About Author

Leave A Reply