Futball magyar

0

Pár év tetszhalál után feltámadt a Kolbáskerítésország blog, amit Attila vezet, aki többször írt már ide, a Határátkelőre is. Legutóbb egy futballmeccs kapcsán gondolkodott el.

„Egy itteni viszonylatban bűn rossz Xamax –Wohlen meccsen ültem, azaz inkább az, hogy lassan emelhetnének nekem egy szobrot, mert más, amúgy hellyel-közzel épelméjű embert nem ismerek, aki még az ötödosztály Bivalypusztán lejátszott meccseire is elkísérte a csapatot ezen évek alatt.

Ehhez vagy idiótának, vagy magyarnak kell lenni; nagy örömömre szolgál, hogy állítólag csak a második kitételnek felelek meg.

Nos, miközben meredt szemmel szemléltem hogyan képes Doudinho 5 méterről elegánsan a stadion fölé helyezni a labdát egy laza bokamozdulattal, valami százas szöget ütött a fejembe.

Mondok má, hány itt az igazi pirospaszportos tücsök a csapatban? Sejmenovic szerb, Gomes spanyol, Duric szerb, Di Nardo olasz, Teixeira portugál, Matheus brazil, etc…. Vazze, átmentünk Cselszkibe?

Külföldre mennél dolgozni? Már kint élsz, de munkát keresel? Válogass közel ezer (1000!!) álláshirdetés közül a Határátkelőn! Ha kifejezetten svájci munka érdekel, akkor itt nézelődj!

Aztán gyorsan leesett, hogy valszeg el vagyok tévedve, mint medve a málnában, hiszen ad egy van valamiféle limit, ad kettő a sportokban teljesednek ki a mindenféle generációs bevándorlók gyerekei.

Megérzésemben nem is kellett csalatkoznom, mert mint a csatolt ábra mutatja, egyetlen egy „igazi” külföldi volt a kezdőcsapat tagja. A Xamax a baloldali, a Wohlen a jobboldalon listázott játékosokkal lépett pályára.

Amúgy a Xamaxban 3 olyan játékos volt a pályán, akinek már a nagyapja is svájci volt, míg a Wohlenben ezen játékosok arányát 5-re saccolom a számmisztika alaptörvényei alapján.

Azt valószínűleg tudjátok – vagy ha nem most elárulom – hogy a svájci népesség 28%-a külföldi. Ezen felül van még egy tekintélyes réteg, akiknek a gyökerei vannak más országban, azaz bár svájci álompolgár, honosítás útján lett az.

A svájciak nem egy by default nagyon barátságos népség, udvariasak a végtelenségig, de nem kerülsz túl közel hozzájuk, ha nincs alkalmuk, hogy jobban megismerjenek. Mégis tudnak valamit az első-, másod- és egyéb generációs bevándorlók integrálását illetően.

Itt is vannak ugyan extrém kirekesztő köcsögök, szélsőségesek, az átlag mégis képes arra, hogy intelligens módon eldöntse ki az, akit befogad, ki az, aki dolgozhat náluk, ki az, akinek az első repülővel haza kell utaznia.

Aki viszont maradhat, annak minden lehetősége megvan arra, hogy saját életet építsen, ha nem hülye, mint egy cövek, mert akkor csak karónak jó.

Mire idejutottam a magasan szántó gondolatmenetben, eccercsak rádöbbentem, hogy kettő darab fékezett habzású másodgenerációs bevándorló édesapja vagyok az anyjuk szerint.”

A teljes posztot itt találjátok, ne hagyjátok ki!

(Nyitókép: pixabay.com/macblack)

 

Share.

About Author

Leave A Reply