Főbérlő Franz mocskos trükkjei

0

A határátkelők jelentős része bérelt ingatlanban lakik (most azt hagyjuk, hogy ez szoba vagy lakás, esetleg ház), ami amellett, hogy havi rendszeres költség, kiszolgáltatottságot is jelenthet. Ausztriában, ahol a Made in Austria blog szerzője tapasztalta meg a saját kárán, milyen tud lenni egy osztrák főbérlő, oly sok év után is.

„Főbérlő Franz az a mindent felfelé kerekítgető köcsög, akitől végül a mostani lakásunkat kibéreltük. Nos, a történet szempontjából némileg fontos mellékszál, hogy hogyan is alakult a kapcsolatunk az öreggel az évek alatt.

Ugye azok után, hogy remegő kézzel, de dollárjelektől párás szemmel mégis kiadta a „furcsán méretezett” és féltve őrzött palotáját két ágrólszakadt „kelet-európai migránsnak” elkezdett keményen rettegni, nagyjából ilyen gondolatmenettel:

„Iiiigen, ezek tényleg fizetnek, pontosan is, de biztos átbasznak!”

„Tuti beköltöztettek maguk mellé még 3 albánt meg 2 koszovói öregasszonyt, akik most épp a frissen lopott kecskét nyúzzák a hochwertiges és kibaszott drága konyhapultomon!

„Óhhh mei`GOTT, EZ MÁR BIZTOS MERT TÚÚÚL CSÖNDBEN VANNAK, biztos kummantanak valamivel!

Sebaj, JOGOM VAN MEGNÉZNI A SAJÁT PECÓM, és bár időben illene szólnom előtte, ha beközlöm az idiótákkal, hogy negyedóra múlva ott vagyok, tuti nem lesz idejük betuszkolni az öregasszonyokat az ágy alá!”

Hááááhhh!

Mekkora TERV!!!

*csiiiing*

„Hello, Főbérlő Franz vagyok, ÉPP ITT JÁRTAM A KÖRNYÉKEN és gondoltam beugrok hogy kicseréljem nektek a hálószoba ajtó feletti szellőztetőtakaró ÁLLÍTÓ PÖCKÉT….!

Nem, nem vicc.

Nem, nem is művészi túlzás.

Esküszöm EZZEL az ócska dumával jött először…

…majd teljesen meglepődött tekintettel távozott, miután konstatálta, hogy:

– a lakásban rend és tisztaság van

– minden bútora továbbra is karcmentes

– nem áll hegyekben a szemét, és nem kell a nappaliban tárolt kukazsákokról lerugdosni a mosómedvéket

– végül de nem utolsósorban: Tényleg csak mi ketten lakunk bent.

Miután a fenti szituáció egy fél éven belül még kb 3x lejátszódott, emberünk végleg megnyugodott. Nem, nem azért, mert a 3. alkalommal elástam a helyi kiserdőben, hanem mert belátta, hogy nem minden magyar egy gyökér…

Innentől jóban lettünk.

KÜLFÖLDI MUNKÁK A HATÁRÁTKELŐN

Mi pontosan utaltuk a lakbért, ő évente hozta szépen az elszámoló számlát, majd mikor megkérdeztük hogy „akkor jövőre mennyivel többet fizetünk havonta?”, ő rendszerint csak nevetve legyintett, hogy „ne vicceljetek már, jók vagyunk így” – mire mi mindig csúsztattunk neki valamit: egy kis tokaji aszú, 30 eurós KTM-es naptár, baseball sapka a fiának stb…

És mindenki boldog volt.

2018 nyarán viszont elkezdett közeledni a 4 éves bérleti szerződésünk lejárati dátuma, ezért 3-4 hónappal előtte, mikor összefutottunk az öreggel, már szóltunk neki, hogy hosszabbítanánk. Persze, semmi akadálya, de egy minimális összeget majd emelnem kell – jött a válasz, amire 4 év után azért számítottunk is.

…igen ám, DE…

Egy hónappal a lejárat előtt emberünk még mindig nem jelentkezett, majd amikor noszogatni próbáltuk, jött az altató válasz: „Nyugiiii, ne aggódjatok, tényleg csak pár euróval lesz több a bérlet, a hivatalos szerződés hosszabbítás meg ha csúszik egy kicsit, akkor sincs semmi, hisz ismerjük már egymást annyira hogy ez ne jelentsen gondot…”

Persze gyanakvó magyarként azért éreztük valahogy, hogy itt valami nem lesz kóser, ami végül némi nyaggatás után, egy héttel a lejárat előtt be is igazolódott.

Főbérlő Franz ugyanis kötélnek állt, és telefonon némi felesleges vetítés és sallang után közölte: neki mint osztrák főbérlőnek, törvény adta joga 3 vagy 4 évre VISSZAMENŐLEG a havi inflációkorrekciót egy összegben visszakérni, úgyhogy ő igényt tart MOST 1200 Euróra.

Mindezt úgy, hogy:

– ezen összeg egy része a garázsár korrekciót is fedezi, amit ő már az első évben is rosszul számolt ki, de most javítaná – persze a mi kárunkra

– ne utaljunk neki, ő ezt inkább levonja a kaucióból (hogy ne legyen elektronikus nyoma)

– sőt, a bérleti díj is maradjon annyi amennyi volt (hogy az emelésnek SE legyen elektronikus nyoma)

– erről az egészről papírt vagy elismervényt meg végképp nem kell írni, hisz` „eddig is jóban voltunk”

Itt ugye, egy lépéssel a porig alázó sakk-matt előtt Főbérlő Franz már nem ok nélkül volt ennyire pofátlan: ide született, dörzsölt-öreg fillérbaszó szarháziként TUDTA az összes lehetséges válaszlépésünket és azok kimenetelét is:

– tudta, hogy valószínűleg AZONNAL elkezdünk másik lakást keresni, és hogy nyár közepén jó, ha 3-4 olyat találunk, ami „azonnal költözhető”, de azt is, hogy a Pató Pál Úr mentalitású osztrákoknál az „azonnal” az olyan 3-4 héten belült jelent – vagyis ez kiesik,

– tudta, hogy egy „nem betervezett” költözés a 2-3 havi kaució + 2 havi provízió + 1 havi lakbérrel kb. 6000 Eurónyi többletkiadást jelent, ami szintén nagyon fájna, főleg úgy, hogy a mostani kaució felét ő most lenyeli.

– tudta, hogy nyár közepére mindkettőnk szabadnapjai már rég be vannak tervezve / részben fel is vannak használva ergo egy gyorsított költözésre bárhova is, de 6-8 napon belül nem lesz se időnk se esélyünk.

– tudta, hogy nincs a környéken olyan garázs vagy konténerbérlési lehetőség, ahova hetekre be lehetne tenni a cuccainkat a kanapétól kezdve a fél köbméter ruhán át az elektronikai cuccokig, ergo 1 havi „hotelezés” kilőve.

– tudta, hogy a bérleti szerződéssel elrohanunk egy ügyvédhez / jogsegítségi irodához és az ABBAN foglaltak kevesek lesznek egy „ellentámadáshoz”, a köcsög inflációkorrekciós jog viszont, amire ő hivatkozik, az tényleg adott, vagyis ha fel is mondjuk a szerződést és el is tudnánk költözni, EZT már AKKOR IS KI KELL FIZETNÜNK NEKI!

Egy héttel később jött az új szerződéssel, és megadta az utolsó lépést a matthoz.

Fél órányi basztatás után viszont legalább adott egy fizetési átvételi elismervényt aláírva, amiben megerősíti, hogy

1: kifizettük EZT IS,

2: más költséget NEM FOG KITALÁLNI jövő augusztusig. (…)

Tudom, tudom, HA évente emelt volna is ki kell fizetni, de az, hogy az ember évente megkérdezi, 3 évig altatják, majd az utolsó pillanatban, durván sarokba szorítva ILYEN sunyi MÓDON húznak le 360 000 Ft-ra, az bár jogilag valakiknek OK, emberileg mégis valahol a csalás/lopás határán táncol…

Innentől viszont már nem kérdés, hogy ebből a lakásból mennünk kell, 1 éven belül, mielőtt jön a következő éves elszámolószámla, és azt is készpénznek vehetjük, hogy az öreg még ott is be fog szopatni valamivel.

Már ott bukunk majd saccra 1-2 ezret + az új bérlés induló 6000-re + az összes egyéb szarság / sallang, ami még addig amolyan szarral pakolt mikuláscsomagként esetleg a cipőinkbe csusszan…

És ez ugye mind mínusz.

Tudom, „ez csak pénz” meg „majd ha nagyobb baj történik akkor rájössz, hogy ez mennyire nem számít”, és képzeld rájöttem, olyan okok miatt, amik szintén mind idén történtek és amikkel viszont sosem fogok poénkodni – többek közt egy halálesettel, és ezt is csak azért írom ide, hogy tudjátok: most tényleg nem „túldramatizálok”.

Azt a pár részben jól sikerült motorostúrát leszámítva ez tényleg egy fos év lett.

A melótól kezdve a nyaralásokon át egészen az általános hétköznapi apróságokig.

És valahol közben eltört valami…

„Nyertél Murphy BASZDMEG!” …tényleg te vagy az erősebb… :-(„

A teljes posztot további összefoglalókkal itt találjátok.

Kapuzárási pánik külföldön

Share.

About Author

Leave A Reply