Ezért özönlenek ki a magyar diákok külföldre

0

Van olyan gimnázium, ahonnan tavaly tízből négy végzős jelentkezett külföldi egyetemre és fel is vették őket. Mit mondanak erre a tanárok? Sajnálják, hogy a legjobb diákok elmennek, de tökéletesen megértik a döntésüket…

Nemcsak anyagi okok motiválják az érettségizett magyar diákokat külföldi továbbtanulásra, hanem a nyitott gondolkodásmód és a megszerezhető kapcsolati tőke is.

„Aki az érettségi után közvetlenül külföldi intézménybe felvételizik, nagy valószínűséggel kint is építi fel a szakmai karrierjét” – véli diákjai életpályája alapján Molnár Katalin, a HVG középiskolai rangsorában rendre előkelő helyen végző budapesti Radnóti Gimnázium igazgatója.

Az általa mondottakat erősítette meg a Bécsben tanuló, a Városmajori Gimnáziumban végzett Dohovits Ágnes is. A HVG-nek úgy fogalmazott: „Van bennem honvágy, ezért gondolkodom a későbbi hazaköltözésen, de ahogy összehasonlítottam a külföldi és az otthoni kutatói lehetőségeket, sajnos nem vagyok biztos abban, hogy így is lesz.”

Mára már mindennapi gyakorlat lett, hogy az „elit” gimnáziumokból a diákok egy része külföldi felsőoktatási intézményt céloz meg. A Radnótiból a tavaly végzettek 38 százaléka felvételizett külföldre, s fel is vették őket.

A fő célpont (még): Nagy-Britannia

Ebből az iskolából, mint ahogy általában a többi hasonlóból, elsősorban Nagy-Britannia a célpont, s gyakran ott is az elit egyetemek. 2015-ben több mint három és fél ezer magyar diák felvételizett brit intézményekbe, a felvettek aránya általában a jelentkezők ötöde.

Vannak olyan egyetemek, amelyeket láthatóan előszeretettel választanak a magyarok. Ilyen például a University College London (UCL), a University of Warwick, vagy a University of Durham. De sokan mennek Skóciába is, mert ott sokkal kedvezőbb a tandíj. Cambridge-ben ugyanakkor jelenleg 71 magyar diák tanul.

Ausztria és Németország is kedvelt

Magyarország nyugati felének elitgimnáziumaiból sokkal inkább Ausztria és Németország a cél, mint Nagy-Britannia.

A győri Révai Gimnáziumból – Horváth Péter igazgató elmondása szerint – például az érettségizettek mintegy tíz százaléka megy külföldre továbbtanulni, alapvetően német nyelvterületre.

A soproni Széchenyi Gimnáziumban hasonló a helyzet, s ott még az is járható út, hogy otthonról járnak be a diákok osztrák intézménybe.

Ausztria persze azért is népszerű a diákok körében, mert nincs tandíj, és sok helyen felvételi sincs. Persze ez utóbbi csak megszorításokkal igaz, mert egyes intézmények dönthetnek arról, hogy felvételit tartanak.

Orvosi képzések esetén a bejutáshoz mindig kell vizsgázni, illetve ha valamelyik szakon a jelentkezők száma meghaladja az előre megszabott létszámot, akkor ott kötelező a felvételi.

Ausztriában egyébként nem is a felvételi, hanem az első félévben leteendő úgynevezett STEOP (Studieneingangs- und Orientierungsphase) vizsgák jelentik a vízválasztót, ezeken 3-4 tárgyból kell bizonyítani. Ezek minden más tantárgynak az előfeltételei, és nélkülük nincs továbblépés.

Sok minden más is motivál

A soproni gimnázium tanárai szerint „sokan úgy gondolják, hogy tisztesebb megélhetési lehetőséghez jutnak, ha külföldön tanulnak”. De szerepet játszik a diákok döntésében a modernebb oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, a nyugodtabb életvitel is.

Az Apáczai Gimnázium igazgatója szerint az átlátható felsőoktatási viszonyok, a tervezhető karrier, a megszerezhető kapcsolati tőke – ezek mind vonzó hívószavak a diákoknak.

Amit növel még a megfelelő infrastrukturális háttér, a nyitott gondolkodás- és látásmód, a biflázás helyett a sok önálló munka lehetősége is. „Öngerjesztő a folyamat, egyre inkább kedvet kapnak a kint tanuló társaktól” – ismertette tapasztalatait Munkácsy László.

Nem feltétlenül kell hozzá sok pénz

Az persze kérdés, hogy a szülők bírják-e finanszírozni gyerekük külföldi tanulását. Az igazgatók szerint az anyagiak nem játszanak döntő szerepet a továbbtanulásban.

„A kiváló ösztöndíjrendszer és a munkavállalási lehetőségek miatt a kevéssé jó anyagiakkal rendelkező családok is megengedhetik maguknak a külföldi továbbtanulást” – fogalmazott a Radnótit vezető Molnár Katalin.

A soproni tanárok szerint Ausztriában ráadásul olcsóbban is ki lehet jönni, ugyanis könnyebben el tudja tartani magát egy diák, ha részmunkaidős állást vállal, mint Magyarországon (és ilyen álláslehetőség ott rengeteg van).

Azzal, hogy az általános nézet szerint a külföldön egyetemet végzők már nem térnek vissza Magyarországra, jelentős veszteség érheti a magyar elitutánpótlást. Éppen a legjobbak, a legmobilisabbak távoznak így, s hiába kerülnek be nagyon jó külföldi intézményekbe, tudásukat már nem Magyarországon hasznosítják.

A középiskolák nem állnak ellen a tendenciának. Mint a Radnóti igazgatója megfogalmazta: „Az iskola sajnálja, hogy a legjobb diákok elmennek, de tökéletesen megértjük a döntésüket.”

(Fotó: pixabay.com/Daw8ID)

Share.

About Author

Leave A Reply