Ez egy szuper lehetőség

0

Az animátori munka egyszerre vonzó lehetőség, hiszen külföldön, jellemzően valami meleg helyen, tengerparton kell dolgozni, másrészt megfelelő hozzáállás, és némi jó értelemben vett bolondosság is kell hozzá, hiszen egész nap szállodai vendégekkel kell foglalkoznunk. Persze mint Kitti példája is mutatja, az ember képes túllendülni a saját korlátain, és ha ez sikerül, akkor egy ilyen munka nagy élmény lehet. (A képeket Kitti bocsátotta a rendelkezésünkre, köszönet érte!)

Miért éppen Görögország? Az ország volt a fontos, vagy a lehetőség jött szembe?

Nem volt konkrét úti célom, csak mindenképpen külföldre akartam menni. Rövid keresgélés után bukkantam rá az Euwork oldalára, ahol egyből kiszúrtam magamnak az animátori munkát. A munka, és a lehetséges helyszínek is szimpatikusak voltak, mindig is szerettem volna hosszabb időt eltölteni egy mediterrán helyen, mivel erre korábban nemigen volt lehetőségem, mindig itthon nyaraltunk a családommal.

Miért közvetítőn keresztül kerestél munkát?

Egyszerűbbnek tűnt, és az is volt. Mivel soha nem dolgoztam még előtte külföldön, fogalmam sem volt, milyen teendőim vannak, hogyan fogjak hozzá. Plusz egyfajta biztonságot is adott nekem, féltem az ismeretlentől, szerettem volna biztosra menni. Tudtam, hogy valós munkára jelentkezem, és nem leszek átverés áldozata. Persze, az a bizonyos „félsz” így is megvolt bennem, de feleslegesen aggódtam, minden rendben volt.

Milyenek a tapasztalataid, miben segített a cég?

Csak pozitív tapasztalataim vannak velük kapcsolatban. Annyi rémhírt hallani kamu ügynökségekről, akik csak elveszik az ember pénzét, és nem adnak cserébe semmit. Itt erről szó sincs. Tényleg végig segítettek, minden információt megkaptam tőlük, semmit sem titkoltak el előlem. Nekem a sikeres interjú után csak annyi dolgom volt, hogy aláírjam a szerződést, és lefoglaljam a repülőjegyet. Ez utóbbihoz is kaptam segítséget, mivel előtte még nem csináltam soha. Sőt, mikor kiderült, hogy az én bankkártyám nem alkalmas foglalásra, a tanácsadóm felajánlotta, foglaljak a cég kártyájával, később rendezzük.

Hogyan zajlott az állásinterjú?

Először az Euwork irodájában volt egy interjú, ahol felmérték az angoltudásomat, és elmondtak mindent, amit a munkáról tudnom kell. Ezután kitöltöttük a jelentkezési lapot, és ha jól emlékszem, nagyjából ennyi történt. Elmondták, hogy a két külföldi cég képviselői, akik toborozzák az animátorokat, eljönnek Budapestre interjúztatni. Mivel első körben megfeleltem, ide is hivatalos lettem.

Kétnapos program lett volna, mivel két különböző cégtől jöttek, ám az egyikhez német nyelvtudás is kellett volna, így oda végül gyáva módon nem mentem el, pedig mint később kiderült, elég lett volna pár mondatban bemutatkozni németül, és a legtöbb jelentkezőt fel is vették.

A második nap következett a Remarc nevezetű cég. Tartottak egy prezentációt angol nyelven, vetítettek egy videót is, elmondták és megmutatták, mi is lenne a feladatunk. Majd jött az interjú. Szokásos kérdéseket tettek fel, meséljek magamról, miért szeretnék animátor lenni, miért válasszanak engem, van-e különleges képességem, ami esetleg produkció lehet az esti show során, sportolok-e, szeretek-e gyerekekkel foglalkozni… Megkérdezték, melyik munkakör érdekelne inkább, sport-gyerek vagy „all around” animátor. A végén pedig mondták, hogy néhány napon belül megkapom az eredményt.

Egy-két napon belül kaptam is a levelet az Euwork-től, hogy a Remarc felvett. Tőlük is kaptam egy levelet, amiben bemutatták a céget még egyszer, és tájékoztattak általános dolgokról. A szerződésemet pedig elküldték az irodának, majd később nekem is. Ezután elintéztük a papírmunkát az Euwork-nél, aláírtam a szerződéseket, (egy a Remarc-kal, egy az Euwork-kel), majd kifizetésre került a programdíj.

A szerződésem május 1-től szólt, ám elérkezett a nap, és még mindig nem tudtam semmit. Hívtam az Euworköt is, hogy miért nem történik valami, mondták, nyugodjak meg, ez normális jelenség, fognak jelentkezni.

Így is lett, május 9-én jött az e-mail, amiben először is elnézést kértek, hogy megvárakoztattak, majd tájékoztattak, hogy pontosan melyik szállodában is van rám szükség, ami kis nehézséget jelentett, hogy nem sok időm volt készülődni, már a hétvégén, 13-án utaznom kellett.

Küldtek egy orvosi kérdőívet, egy elvárások és követelmények- valamint egy mit vigyek magammal listát. Kérték, foglaljam le a repülőjegyet, majd a beszállókártyát, valamint a személyigazolványomat beszkennelve küldjem el nekik. Később megadták, hogy kit keressek majd a hotelban, illetve kaptam néhány információt a leendő csapattársaimról is. Tudtam mindent.

Az Euwork-el is volt egy utolsó személyes egyeztetés, majd más nem maradt hátra, mint becsomagolni.

Mi történt a megérkezéskor, hogyan zajlott az adminisztráció?

Rendben megérkeztem a szállodába, megtaláltuk egymást a csapattal, szívélyesen fogadtak. Már aznap este kaptam egy kis ízelítőt az animátorok életéből. Az esti show alatt a team leader felhívott a színpadra, és bemutatott a hotel vendégeinek. Kicsit megszeppentem, de nagyon tetszett a dolog.

Betanulás volt vagy mély víz? Mennyi időt töltöttél kint?

Másnap pedig kezdetét vette az egyhetes tréningem. Sport animátornak vettek fel, így mindennap különböző programokon vettem részt, mint streching, strandröplabda, vízi aerobik, minigolf, darts, ping-pong, amiket már tapasztalt társaim vezettek, és próbáltam ellesni tőlük a dolgokat.

Az ebédszünetekben a tánc-show és a minidisco koreográfiáit tanultam/tanultuk. A napi program része volt a team meeting, ahol megbeszéltük a dolgokat, mit és hogyan kell csinálni, mi nem volt jó, min kellene változtatni. Illetve egyeztettük az esti show teendőit, ami minden nap más és más volt.

Egy hét után pedig saját programokat kaptam, amiket már egyedül kellett levezényelnem. Nem mondom, hogy könnyű volt, hiszen nem kaptam profi oktatást, csak néhány jó tanácsot, de idővel belejöttem. Végül négy hónapot töltöttem kint.

Sok fiatal számára csábítónak hangozhat a nyári munkavállalás, animátorkodás a tengerparton, de azért ez nem feltétlenül könnyű munka. Mit kellett csinálnod? Milyen tapasztalatokat szereztél?

Egy alapvetően nyitott embernek, aki szereti a pörgést, szeret emberekkel foglalkozni, és néha „bolond” lenni, annak ez lesz álmai munkája. Az elején azért nekik is lesznek nehézségeik, hiszen adaptálódni kell sok dologhoz, a folyamatos kánikulához, ismeretlen környezet, idegen emberek, mellőznöd kell az anyanyelvedet, és nem ritka, főleg a szezon elején, amíg minden koreográfiát és show-t megtanulsz, hogy 10-12 órát kell dolgoznod és pörögnöd. Mindezt mosolyogva.

Én sport animátorként dolgoztam, volt egy programom délelőtt, majd kettő délután. Minden program előtt körbe kellett mennem a medencénél, és mindenkit személyesen meginvitálni rá.

Délelőtt strandröplabdáztam, vagy boacha-t játszottam a vendégekkel. Megszerveztük a csapatokat, és levezényeltem a játékot. Sokszor magam is velük játszottam. A lényeg az volt, hogy mindenki jól szórakozzon, nevettesd meg őket, viccelődj velük, de közben figyelj a játékszabályokra is.

A délutáni programokat mindig a hoteltáncunkkal kezdtük a medence szélén, amihez sokszor a vendégek is csatlakoztak. Az egyik kedvenc részem volt. Majd az aquagym következett, amit ketten csináltunk, egyikünk a medence szélén, másikunk a vízben mutatta a feladatokat. Az egyik legnépszerűbb programok közé tartozik.

A másik délutáni programom a ping-pong, vagy a minigolf volt. Amikor éppen nem volt semmi dolgom, vagy csak nem akadt jelentkező a játékra, a „guest contact”, vagyis a vendégekkel való szívélyes csevegés volt a feladatom.

Számomra ez volt a legnehezebb az elején, miről is beszélgessek vadidegen emberekkel, akiknek minden bizonnyal jobb dolguk is van, mint velem fecserészni… Voltak is olyanok, akikkel egyszerűen nem lehetett mit kezdeni, mert nem akartak vagy nem tudtak velünk kommunikálni. Szerencsére a többségre nem ez volt a jellemző, így számos ismeretség, barátság született.

Arra azonban ügyelni kellett, hogy egyik vendég sem kaphatott kiemelt figyelmet, mindenkihez egyformán kellett viszonyulnunk, ami nem mindig volt egyszerű.

A főszezonban, egy héten egyszer-kétszer, vacsora előtt az étterem előtt kellett „reklámoznunk” az esti show-t, hogy minél többen eljöjjenek. Előfordult, hogy jelmezben.

Vacsora után az este mindig a minidiscóval kezdődött, betanult koreográfiákat táncoltunk a színpadon a gyerekeknek, illetve gyerekekkel, mindezt jelmezben. Én ezt is imádtam, mindig óriási móka volt az egész.

Ezt követte az esti show, ami lehetett bingo, karaoke, tánc vagy komédia show, különböző vetélkedők. Majd a műsor végén ismételten a csevegés következett. „Hogy tetszett a show, jól érezted-e magad, elégedett vagy-e az animátorokkal, a hotellel” stb… Ezt általában még egy utolsó meeting követte, majd spuri haza.

Összegezve, a munka nem könnyű, de változatos, és legtöbbször nagyon szórakoztató! Én alapvetően sokáig nagyon zárkózott ember voltam, csendes, abszolút nem a társaság középpontja. Ezen változtatni akartam, ezért is választottam ezt a munkát, amihez nem kevés bátorság kellett, de tudtam, ha ez nem, akkor semmi nem hoz ki ebből az állapotból.

Tudtam, hogy bennem rejlik valahol a nyitottság, bohóság, csak ezt itthon, a megszokott környezetemben, olyan emberekkel körülvéve, akik már régóta ismernek, nem tudtam felszínre hozni. Korlátozva voltam.

A szezon elején a management nem volt velem elégedett, el akartak küldeni. Azt mondták, túl visszafogott vagyok. De az idő haladásával egyre jobban eltudtam magamat engedni, és a végén pozitív értékeléssel mehettem haza. Elégedettek voltak a munkámmal. Én pedig határtalanul büszke voltam magamra, hogy végigcsináltam. Csak pozitív dolgokkal gyarapodtam. Nem mellesleg az angoltudásom és beszédem is óriásit fejlődött. Megszámlálhatatlan élménnyel gazdagodtam, rengeteg embert megismertem. A hely gyönyörű volt, az emberek kedvesek voltak és lazák. Életem legjobb döntése volt, hogy belevágtam.

Lehet olvasni horrortörténeteket (a Határátkelőn is volt ilyen), hogy mennyire kihasználják adott esetben a munkaadók az ilyen munkára érkezőket. Ad-e valamilyen plusz védelmet az, ha közvetítőn keresztül érkezik?

Mindenképpen. A közvetítőhöz bármikor fordulhatsz, ha problémák adódnak, és nem a szerződésedben meghatározott feltételek szerint kell dolgoznod. Először persze a munkáltatóval kell leülni beszélni, de ha ez nem hoz eredményt, vagy más probléma merül fel, akkor a közvetítő feladata, hogy segítsen. Illetve indulás előtt minden fontos dologról tájékoztatnak, így nem fognak meglepetések érni. Ugyanakkor nem árt, ha az ember talpraesett és határozott, illetve jól beszéli a nyelvet.

Milyen tanácsot adnál másoknak, akik ilyesmibe kezdenének a tapasztalatokkal a hátad mögött?

A negatív gondolatokat hagyd magad mögött, hidd el, hogy képes vagy rá. Ez egy szuper lehetőség, amit nem szabad kihagyni. Ha elég kitartó vagy, szereted a kihívásokat, jól beszélsz legalább angolul, és ki akarsz szakadni a megszokottból, kötelező kipróbálni! Mit veszíthetsz?

Share.

About Author

Leave A Reply