Év vége Krétán

1

Vera és Dani számára nagy változásokat hozott 2019, hiszen májusban úgy döntöttek, Budapestet Krétára cserélik – és eddig nagyon bejött nekik a döntés. Megkönnyítette a helyzetüket, hogy online vállalkozásuk révén tulajdonképpen onnan dolgoznak, ahonnan akarnak. Írása azt is bemutatja, milyen az év vége a görög szigeten. (A képeket külön is köszönöm neki.)

„Régi olvasója vagyok a blognak, mi ez év májusában lettünk határátkelők, azóta egy nagyon cuki kis görög faluban élünk Krétán, a tenger és a 2500 m magas hófödte hegyek szomszédságában.

Nekem mindig is nagy vágyam volt, hogy tenger mellett éljek, de valahogy mindig olyan távolinak tűnt a dolog. Az esküvőnk után majdnem 2 évünk ment el azzal, hogy megpróbáltunk házat venni Budapesten és környékén. Olyan sztorikba futottunk bele, hogy ha valaki meséli, nem hisszük el.

Aztán amikor a sokadik házra tett ajánlatunkat is elutasították, eldöntöttük, hogy más irányba indulunk. (Épp ebben az időszakban voltak a választások is, és az ország is olyan irányba indult, amivel nem igazán tudunk azonosulni.)

Saját vállalkozásunk van, online képzünk Java-programozókat, és első pillanattól 100% online céget építettünk, pont azért, hogy meglegyen az a szabadság, amivel most élünk is. Mindegy, hogy hol vagyunk mi (vagy a kollégáink), ahol van áram és internet, mi onnan tudunk dolgozni.

Miért éppen Görögország?

Elkezdtünk nézelődni, hogy hol van tenger, napsütés és nem teljesen horror árak és Görögország lett az egyik befutó. Krétán jártunk már nyaralni és nagyon tetszett mindkettőnknek. Aztán tavaly visszajöttünk egy hétre már azzal a szándékkal, hogy felderítjük azokat a részeket, ahol el tudjuk képzelni magunkat.

Ez a rész – Souda bay – nagyon tetszett. (Van egy hely a hegyoldalon, ahol többször megálltunk nézelődni, mert csodás a kilátás és ott ábrándoztunk, hogy milyen jó lenne itt lakni. Most hetente kétszer megyünk el mellette, amikor görögórára megyünk. )

Nekiálltam a görög ingatlanirodák kínálatának, az elég megnyugtató volt, hogy abból a pénzből, amiből Újlipótban béreltünk lakást, parkolót és fizettük a közösköltséget, itt tengerre néző házat tudunk bérelni.

Viszont ekkor döbbentem rá arra is, hogy mekkora találmány az ingatlan.com, mert a görög irodák oldalai szinte használhatatlanok és a helyiek szerint a legjobb ajánlatok a hirdetési újságokban vannak… görögül…

Aztán csak sikerült találni egy talpraesett ingatlanost és hamarosan meglett a ház is, amiben jelenleg élünk: a falu fölött a domboldalon, az egyik irányba a tengert látjuk, a másikba a hóval borított 2500 méter magas hegyeket, a tetőteraszról pedig egyszerre a kettőt.

Május végén költöztünk, akkor itt már csodás napsütés van, bár a tenger még kicsit hideg. A nyár gyorsan elment: jöttek a barátok, családtagok, elkezdtük felfedezni a környéket.

Kevés fiatal, sok expat nyugdíjas

Az ősz nagyon kellemes meglepetés volt, november legvégén kellett először farmert és pulcsit felvennünk, de ha süt a nap még mindig simán van 20-22 fok. A férjem karácsony előtt 1-2 nappal még fürdött a tengerben.

Innen nem messze Plakában van egy komolyabb központja a helyi expatoknak, ami főleg német, brit és amerikai nyugdíjasokat jelent. Rengeteg eseményt szerveznek, egy brit-amerikai társasággal járunk hetente kétszer görögórára is.

Fiatalokkal nem nagyon találkozunk, a munkaerőpiaci helyzet nem olyan fényes errefelé, így ez érthető. Aki kezdeni akar magával valamit, az inkább átmegy a kontinensre. Bár Chania (a sziget második legnagyobb városa) mindössze 20 perc kocsival, Athén mégis vonzóbb, ha valaki karriert akar építeni.

A budapesti pörgés után sokkal nyugodtabb itt az élet, sokat sétálunk a kutyával – most épp kutyákkal, a kis ideiglenes kölyökkel már ketten vannak -, gyakran lemegyünk a partra, görögül tanulunk és dolgozunk, akár a teraszról, akár a partról.

Az idő csodás, ragyogó napsütés és 20 fok körüli hőmérséklet. Bár 2 napja nagyon fúj a szél, de nem panaszkodunk, mert gyakorlatilag november közepéig nyár volt! Nem is értem miért nem járnak ide ősszel az emberek.

Karácsony Krétán

Úgy alakult, hogy nem mentünk Magyarországra karácsonyozni és ezzel megspóroltuk magunknak a szokásos karácsony előtti idegbajt és a vándorcirkuszt, ami abból áll, hogy a férjem családja Szeged és környéke, az enyém Eger és környéke, de mi Budapesten éltünk…

Itt nem kerítenek olyan nagy feneket a karácsonynak, és úgy általában sokkal lazábban veszik az életet. (Az újév, vízkereszt és húsvét viszont komoly ünnepek.)

Voltunk a helyi anglikán kápolnában adventi istentiszteleten Christmas carolst énekelni az itt élő britekkel, amerikaiakkal, egy kanadai lelkész vezetésével. 🙂

A karácsonyi menüt kicsit nemzetközire vettem idén, a szokásos libamáj helyett – bármilyen libát szinte képtelenség beszerezni, Márton napra is csak egy nyamvadt libamájas konzervet találtunk 2 hét keresés után, de ez egy másik sztori. 🙂

Szentestén bárány volt a menü: bárányleves, báránysült, fatörzstorta, görög (kourambiedes) és angol (mince pie) aprósüteménnyel.

Itt szokás az is, hogy karácsonyfa helyett hajómakettet vagy a család igazi hajóját díszítik fel. Ebből mi sem akartunk kimaradni, így a multikulti karácsony jegyében mézeskalácsból csináltunk görög gályát.

Küldtem jó néhány fotót a környékről, a menüről, a fáról, a gályáról és a kutyákról.

(A sheltie a miénk, a kis zsemle ideiglenesen van nálunk a menhelyről, mielőtt Németországba költözne januárban a végleges családjához. Az állatvédelem is elég komoly kérdés itt, rengeteg a kóbor kutya, macska.)

Szilveszterre nincsenek nagy terveink, kis vacsi, pezsgő és szétnézünk a tetőteraszon, hogy lesz-e a környéken tűzijáték. Két kutyával kicsit félek a durrogtatástól, bár nem tudom itt divat-e a petárda.”

Share.

About Author

1 hozzászólás

Leave A Reply