Érettségi Norvégiában

0

Zajlanak az érettségik, ami felettébb komoly stresszel jár diáknak, szülőnek egyaránt. Előbbinek persze valahogyan ki kell ereszteni a gőzt, és ezt északon a Norvég életünk blog posztja szerint egészen látványos módon teszik.

„A lényege, hogy az érettségizők (osztálytársak/barátok együtt – azért nem mindenki tehetné meg ezt még itt sem) kapnak (szülőktől, szponzoroktól?) egy leginkább furgont, estleg egy buszt, amit saját ízlésük szerint dekorálnak (a minél nagyobb hangcucc csak hab a tortán). És ezzel az érettségit megelőző jó egy hónapos bulisorozat kezdetét veszi.

A napjaikat a furgonokban töltik leginkább, járnak-kelnek buliznak (tanulnak? valamit biztosan…). De elég kulturáltan teszik, vagyis az átlagos napokon a többi embert nem zavarják (gondolom minden térségnek van egy kialakult bulihelye, ahol összeröffenek ezekkel a verdákkal), tehát amit mi látunk belőle az jópofa, de hogy mi történik a színfalak mögött, azt már csak az tudhatja, aki végigélt egy ilyet. Azért, gondolom…

A dekorációk fontos eleme, a főszereplők megnevezése. Gyakran van az autókon, a kinek köszönhetjük (apa, anya, egyebek) lista is. Persze valami vicces nevet mindenképpen próbálnak adni a verdának.

KÜLFÖLDI MUNKÁK EGY HELYEN

Igen jellemzőek a régebbi amerikai furgonok, persze azért szép számmal találni Transportert is, de mindenféle típus előfordul.

Belül egyedileg átalakított az összes. Elég csak kétpontos öv az ülésekre, gondolom kevésbé szigorúak a forgalomba helyezés szabályai, de ez nem biztos.

Az autós része biztos amiatt alakult ki, mert így nagyobb a szabadsága a felnőtt világba lépő fiatalságnak, vagy mert így is tele van veteránokkal Norvégia, és a sok apuka így éli ki fantáziáját legálisan. Utóbbit nem hiszem, de találni a képek között olyat, ahol látni némi megszállottságot is.

A buszos megoldás szerintem azért sem jó, mert egy 18 éves nem kaphat jogosítványt hozzá, tehát itt valakit kölcsönözni kell, az nagyon nem ugyanaz, mint egy saját autóval menni kötöttségek nélkül, bár a hűha faktor nagyobb.

Elsőre úgy tűnik, micsoda pazarlás pár hónapért (mert azért fel kell készíteni az autót), de az az igazság, hogy ezek az autók évek óta ezért léteznek. Az érettségi után eladásra kerülnek, simán ki lehet hozni nullára egy ilyen dolgot.

Változatos árakon cserélnek gazdát, 30.000-90.000 korona nagyjából befedi a kínálatot. A nem leamortizált példányok a rendszer részei maradnak, örök a körforgás. Talán így lehetne letesztelni a különböző típusokat, melyik hogy bírja a strapát…

Gondolom sokakban felmerül a kérdés, vajon mennyire veszélyes ez a többi közlekedőre nézve?

Azt kell, hogy mondjam, semennyire (inkább a rengeteg idős sofőr, ha körbenézek). Nagyon kevés balesetet olvasni/hallani, szerintem eléggé le vannak fektetve az írott és íratlan szabályok. Vajon Magyarországon működhetne ez így?”

A teljes posztot rengeteg képpel itt találjátok, finoman szólva is érdemes átkukkantani.

Ezért őrülnek meg a norvégok

Share.

About Author

Leave A Reply