Élet Anglia rejtett gyöngyszemén

1

Találós kérdés: Angliához tartozik, de akár 30 óra is lehet odajutni. Itt zajlott a világ leghosszabb háborúja, és a legnagyobb közép-európai kisebbség a magyar. Ne aggódjatok, ha senkinek sincs még csak ötlete sem, nekem sem volt, amíg el nem olvastam Csaba beszámolóját – a Scilly-szigetekről. (A képeket köszönöm.)

„Lelkes olvasója vagyok az oldalnak, és eddig nem is volt szándékomban írni, részben mert nem vagyok az a típus, másfelől meg egy eléggé kis elszigetelt helyen élek, tehát túl nagy dolgokról sem feltétlen lenne mit írnom.

Viszont a szigetcsoport nem igazán látszik a térképen, ebből kifolyólag a magyarok 99%-a nem is hallott róla. Legalábbis a saját ismeretségi körömben nagyjából ez volt az arány.

Ezek lennének a Scilly-szigetek, Cornwallban, Anglia délnyugati csücskétől, mintegy 40 km-re dél-nyugatra a Kelta-tengerben.

Az igazat megvallva én magam is 2013 végén hallottam róla először, mikor a net egyik bugyrában összehaverkodtam egy sráccal, aki már évek óta itt dolgozott. Aztán úgy alakult az élet, hogy 2015 nyarán jöhettem ide dolgozni.

Egy meglehetősen gyors és különleges váltással otthonról. Bő egy évvel korábban volt róla szó, hogy esetleg mozdulnék, de akkoriban már egy ideje nem volt nagyon téma.

Tulajdonképpen beajánlott a főnöknek, aki írt egy levelet nekem (azért eléggé meglepő volt, amikor megláttam a levelet), hogy még mindig érdekelne-e a dolog, ha igen akkor jó lenne, ha legkésőbb olyan 8-9 nap múlva tudnék kezdeni. Nem sokat gondolkodtam. De ez egy lényegtelen mellékszál a történetben.

Az utazás nem egyszerű menet, elsőre elég hosszú és körülményes. 24-30 óra, mikor hogy jön ki a lépés. Miután megszokja az ember, utána már csak hosszú.

Sorrendben: repülő Londonba, busz a vonathoz, vonat Penzance-ba, ami Anglia délnyugati csücskében van, megint repülő (20 perc), vagy komp (2,5 óra), a St. Mary’s-re, ami a helyi fősziget, majd a szigetek között még egy kis hajókázás, az már tényleg csak gyerekjáték.

Bónusz kérdés: Ücsörgött már valaki egy minireptéren 7-8 órát, várva a jó időre, hogy felszállhasson a gép?

Land’s End Airport

Ez az egész terminál. Szuper, családias hangulata van.

Scilly méretét és lakosságát tekintve sem nagy hely. Öt nagyobb, lakott szigetből áll, nagyjából 2200-2300 lakossal, amiből olyan 1500 St. Mary’s-en a fővárosban, Hugh Town-ban lakik.

Hugh Town, a főváros St. Marry’s-en

A maradék népesség eloszlik Tresco, St. Martin’s, St. Agnes, és Bryher szigeteken. Tresco, ahol dolgozom, egy különleges hely mind közül, lévén egy magánsziget.

Ez így elsőre meglepő lehet. Az oka, az, hogy a szigetek Corwallhoz tartoztak, viszont volt saját kormányzójuk és az utolsó családjának erre az egy szigetre megmaradt a hosszútávú bérleti joga. A lakott szigeteken kívül kb. 140-150 kisebb-nagyobb sziget, zátony található itt. A szárazföld területe mindössze 16 km2.

A világ leghosszabb háborúja

A középkorral kapcsolatban van még egy érdekes dolog a sziget történelmében. Itt „zajlott” a világ leghosszabb háborúja.

Az angol polgárháborúban a Parlament erői foglalták el Scillyt, de a helyőrség lázadása miatt a királypártiak visszatértek. Az 1650-es évekre a kormányzó kalóztámadásai bázisául használta a szigeteket, ahonnan parlamenti és holland hajókat fosztogatott.

A hollandok ezért kárpótlást követeltek, amit nem kaptak meg persze, ezért hadat üzent; így kezdődött a világ egyik leghosszabb és legkevésbé véres hadiállapota, a háromszázharmincöt éves háború Hollandia és a Scilly-szigetek között.

Igazság szerint ennyi történt, mert mire ideért a hajóhad Hollandiából, addigra véget is ért a polgárháború, ami okafogyottá tette a hadüzenetet és utána… nos utána elfeledkeztek róla, és az 1980-as években találták meg a levéltárban, és zárták le hivatalosan is békekötéssel.

Túlzottan a béke szigete

Igazából elmondható, hogy a béke szigete ez a környék. Sokaknak túlzottan is. A dolgozók 70%-ban egy szezon után tovább is állnak. Itt nincs mozi, színház, pláza… Cserébe van béke és nyugalom hihetetlenül barátságos népekkel.

Ez utóbbihoz az is hozzájárul, hogy tényleg csak a szükséges benzines járművek vannak a szigeteken, amik elkerülhetetlenül kellenek. Nagyobb dolgok szállításához, földműveléshez, mentőknek, tűzoltóknak, stb. De hagyományos értelemben véve elmondhatjuk, hogy a robbanómotoros járművek tulajdonképpen ki vannak tiltva a szigetekről.

Mivel a szigetek bevételének 80-85%-át a turizmus adja, ezért nem meglepő, hogy rengeteg külföldi dolgozik itt. Leginkább persze Európa keleti feléből, de vannak német, olasz, portugál, sőt dél-amerikai vándoraink is.

Tapasztalatom szerint egyébként Trescón a magyar a legnagyobb kisebbség. Ez a főszezonban nagyjából 30 ember jelent, ami azért visszakanyarodva a sziget elhelyezkedésére elég meglepő volt elsőre. De a szomszéd szigeteken is vannak honfitársak.

Vándormadárral tele

Az élővilág októberben a legérdekesebb. Ilyenkor rengeteg ritka, akár Európán kívüli észak-amerikai, vagy szibériai vándormadár vonul át és pihen meg a szigeteken. Ebben az időszakban még egy nagy rohammal ellepik a madárlesők a szigeteket.

A természeti érdekességekhez a szezononként 2-3 alkalommal előforduló szuperapály is hozzá tartozik. Ilyenkor néhány sziget között gyalogosan is át lehet kelni, ami egy igen különleges élmény.

Mellette pedig pár órás eszem-iszom BBQ meg grillbulikat szervezünk, a tengerben. Azaz a helyén, amíg vissza nem jön a víz.

Low tide event

Ezen a részen jobban látszik, hogy tényleg át lehet menni gyalog.

A szigetek éghajlata brit viszonylatban nagyon meglepő. nyáron az átlag 18-19 fok lehet, viszont a sok pára és angol viszonylatban sok napsütés miatt jóval többnek érződik, 27-28 foknak is akár, ami viszont érdekes nővényvilágot eredményez.

Nálunk, Tresco déli, védettebb részén az egykori apátsági botanikus kert például tele van szubtrópusi növényekkel. Azért valljuk be ez nem gyakori Európa ezen részén.

Néhány vegyes kép a szigetekről.

Abbey Garden

Balra Bryher szigete, jobbra hátul az egyik egykori helyőrség.

Világítótorony

Csak egy kis érdekesség. Trescói tömegközlekedési jármű.

Táj

Végül pedig egy éjszakai képet mutatnék, hogy mit tud eredményezni a tiszta, szmogmentes levegő, ha mellette a fényszennyezés is kevés.

Megjegyzés: Ez a kép nincsen effektezve! Félperces záridővel készült. (középen el is ment egy repülőgép), és csak a kontraszt lett kicsit beállítva. Tiszta égbolt esetén szabad szemmel is majdnem ez látszik. Külön köszönet érte Móricz Norbert barátomnak, a szigetek legkreatívabb fotósának.

Remélem érdekesnek találtatott ez a pár sor Európa egyik eldugott, ismeretlen gyöngyszeméről.”

Share.

About Author

1 hozzászólás

  1. Köszi a beszámolót! Érdekes volt, ahogy az is, hogy magam éppen pár hete fedeztem fel a szigetek létét a térképet böngészve (de így már néhány érdekesség ismerős volt).

Leave A Reply