Egy történet eleje

0

Rézi és családja sztorija kétségkívül különleges egyrészt annyiban, hogy Lengyelországból viszonylag kevés írás érkezett eddig, másrészt azért is, mert azt bizonyítja, hogy (noha domináns, de) az Európai Unión belül nem cask nyugat felé lehet mozogni. Hogy miként kerültek Krakkóba és a lengyel város mennyiben hasonlít és tér el egy magyartól, az hamarosan kiderül, Rézinek pedig köszönöm a fotókat is.

“Lengyelországról kevés posztot láttam és arra gondoltam érdekes lehet egy krakkói történet… Nem vagyok tipikus határátkelő, mert nem a munkám hozott Krakkóba és még lengyelül sem beszélek.

Viszont a férjem Krakkóban kapott munkát és így költöztünk. Családostól. Első kérdés az iskola volt, mivel a gyerekeink (9 és 10 évesek) nem beszéltek lengyelül. Mivel úgy gondoltuk, hosszútávon jobban tudják használni az angolt, nemzetközi iskolát kerestünk nekik (mondjuk angolul sem beszéltek, hisz az otthoni emelt – értsd heti 2 óra – angol oktatással nem sokra mentek itt).

Ami meglepő, hogy már akkor (2017) három nemzetközi iskola is volt egy 750 ezres városban. (Mostanra megnyílt egy negyedik is.)

Iskola

Megérkeztünk csütörtökön este, a holmink péntek reggel és aznap délután már mentünk az iskolába ismerkedni, mert hétfőn 8.30-kor kezdődött a tanítás. Angolul.

A két megszeppent csemete pedig mint két kis hős ült az osztályban (6-8 fős osztályok), ahol próbálták megérteni, mi is zajlik körülöttük. Tanáraik (angol anyanyelvű tanárok) nagyon kedvesek és megértőek voltak és lassan, lépésről-lépésre vonták be őket a tanulásba, miközben a társaik pedig nagyon nyitottan és befogadóan álltak hozzájuk.

Hisz valamennyien voltak ilyen helyzetben, majdnem mindegyiknek második nyelve az angol. Az osztályokban nem szabad lengyelül beszélniük azoknak sem, akik helybéliek.

Regisztráció

Na, ehhez kellett segítség. A céges HR-esek segítsége kellett ahhoz, hogy kb. 2×3 óra sorbanállás után a mogorva ügyintéző hölgyeken átjussunk és beadhassuk a megfelelő papírokat a regisztrációhoz.

Majd következett újabb 3 óra sorbanállás, hogy átvegyem az elkészült pecsétes papírokat.

Közlekedés

Az autóval való közlekedésben meg kell szokni, hogy egy kereszteződésben bárhonnan előléphet egy gyalogos vagy biciklis. A bringautakat úgy alakították ki, hogy az autók sávjára ráfestették a kerékpársávot, ahol akár szembe is jöhet kerékpáros. Így mindkét fél különös elővigyázatossága és körültekintése kell a közlekedéshez.

Amit még szintén meg kell szokni az otthoni vagy más európai országok közlekedéséhez szokott sofőrnek, az a visszakanyarodó sáv.

Tehát a kereszteződésben – főleg a két-három sávosokban – általában nem lehet balra kanyarodni, hanem át kell menni a kereszteződésen és visszafordulni, majd nagy bravúrral kisorolni jobbra és már kanyarodhatunk is.

Légszennyezés

Mivel Krakkó egy “katlanban” felkszik, így a légmozgás korlátozott. Itt még nagyon sokan fűtenek fával és szénnel (nagyon jó minőségű az itteni szén és az állam támogatja is bányászat fejlesztését), ezért ősszel-télen-tavasszal kb. + 3 és -3 fok között kialakul szmog.

Tehát gyakorlatikag október elejétől március végéig kevés kivételtől eltekintve határérték fölött van a légszennyezettség. Erre már fejlesztettek is egy appot, amelyen online nyomon lehet követni a P10, P2,5 stb. értékek alakulását.

Így mindig pontosan lehet tudni, hogy mikor kell szmogmaszkot venni és bekapcsolni az otthoni légtisztítót.

Telekommunikáció

Nagyon sok szolgáltató van és az otthoni árak töredékéért lehet igénybe venni a szolgáltatásukat. Csak egy (nem is a legolcsóbb) ajánlat példaként: havi 10GB net + korlátlan telefon + korlátlan sms 25zl/hó (kb. 1800 Ft)

Tömegközlekedés

Erre is van egy nagyon jó app, ami akár a pozicód alapján megmondja, hogyan tudsz eljutni a kívánt helyre, milyen lehetőségeid vannak, azok mikor jönnek, hol és hogyan tudsz átszállni és mennyibe kerül az út pénzben és időben.

Itt idő alapú a jegy. Vannak 20, 40 és 60 perces jegyek. És természetesen havi bérletek. (Például a 20 perces felnőtt jegy 2,8 zl /kb. 200 Ft/ és akárhányszor átszállhatsz vele.)

Árak

Az árak – főleg az élelmiszerek – jóval alacsonyabbak, mint Magyarországon, esetenként akár 25-30 százalékkal is. A max. ÁFA 23 százalék,de az élelmiszerek nagyrészt 3 vagy 5 százalékos ÁFA-kategóriába esnek.

Tapasztalat

Elenyésző azoknak a helyeknek a száma, ahol nem tudok elboldogulni angol nyelvtudással. Az otthonihoz nagyon hasonló a kultúra, a gasztronómia, az emberek. Az időjárás 4-5 fokkal hidegebb.

Elcsépelt, de Krakkó belvárosa a Wawel és a Kazimierz tényleg nagyon hangulatos. Rengeteg a kis kávézó és étterem.

Közel van Magyarországhoz, a Flixbus 7 óra alatt teszi meg az utat Budapestről és fillérekért lehet jegyet venni. És már van közvetlen repülőjárat is a LOT-nak köszönhetően.

Nagyon sok a fiatal a sok egyetem miatt és mindent megtesznek, hogy ezek a fiatalok itt is maradjanak, ezért sok multi idetelepítette a kutatásfejlesztését vagy az SSC-jét és rengeteg az álláslehetőség.”

Magyarország vagy Lengyelország a jobb?

Share.

About Author

Leave A Reply