Egy külföldi iskolai beilleszkedés sikertörténete

0

Noha sokan hajlamosak úgy vélni, a gyerekeknek könnyen (vagy legalábbis a felnőtteknél könnyebben) megy a beilleszkedés külföldön, ez nem feltétlenül van így. Egy rossz iskolaválasztás ott is döntő jelentőségű lehet. Elisa gyermekéé mindenesetre egy sikertörténet, amit jó olvasni.

“A legnagyobb kérdés a külföldi iskolaválasztás esetében az, hogy olyan iskolába íratja az ember a gyermekét, ahol csak az adott idegen nyelven tanítanak, vagy inkább a kéttannyelvű suli felé indul, ahol a tananyag egy részét a helyi nyelven, a másikat pedig mondjuk angolul tanítják. (Magyar szempontból ez persze akkor érdekes igazán, ha a gyerek beszél angolul – HÁ)

A gyermek otthoni tanítása is lehetséges út persze, de ez drasztikusan csökkenti a helyi kultúra befogadásának esélyét.

Mi szerencsések voltunk, mert az idő luxusa a mi oldalunkon állt. A kislányom hat hónapig kéttannyelvű iskolába járt, befejezte a másodikat és mire ez eljött, már úgy tűnt, érdekli, hogy spanyolul szólaljon meg.

Számunkra nyilvánvaló volt: ahhoz, hogy Cleome többet és jobban beszéljen spanyolul, helyi iskolába kell íratni.

Szeretnék mindenkit előre figyelmeztetni, hogy bármennyire is lelkesedik az ötletért, hogy helyi iskolába járassa a gyerekét, az intézmény hivatalosságai nem biztos, hogy ugyanolyan lelkesen fogadják az ötletet.

Egy amerikai iskolához képest egy spanyol például csendesebb, diszkrétebb hely, a tanárok pedig nem ritkán olyan kérdésekkel bombázzák a gyerekeket, melyek meghaladják az ismereteiket.

Az első pillanattól megígértük Cleoménak, hogy segítünk, amiben tudunk és nem érdekel minket, milyen jegyeket kap. A legfontosabb ugyanis a nyelvtanulás volt, az sem érdekelt, ha minden tárgyból megbukik (tudtuk, hogy bő egy év múlva jó eséllyel máshová költözünk).

A cél az volt, hogy megismerje a kultúrát és a nyelvet, minden más másodlagosnak számított. Több segítséget vettünk igénybe, így hetente háromszor egy-egy órát még foglalkozott vele egy oktató, segített neki a házifeladatban.

Noha akadtak nehéz pillanatok, Cleome végül barátokat szerzett, imádta a tanárát és az új iskolában töltött harmadik hónap végén (9 hónappal azután, hogy megérkeztünk Mexikóba) már szinte teljesen folyékonyan beszélt spanyolul és minden tárgyból az osztály legjobbjai közé tartozott.

Több mindent kellett megtanulnia, mint otthon, ráadásul minden nap egy órát az amerikai tananyaggal is foglalkozott, hogy ne maradjon le az otthoniaktól, de ezt soha nem találta terhesnek.

Ha a folyamat kissé esetlegesnek tűnik, az azért van, mert tényleg az. Nincs tökéletes recept. Szülőként annyit tehetünk, hogy alaposan végiggondoljuk, mi szolgálja leginkább a gyerek érdekeit, mi motiválja, mennyire képes nyelvet tanulni.

Az sem utolsó szempont, hogy mennyi ideig tervezünk abban az országban maradni – ha mindezt végiggondoltuk, akkor döntsünk és hajrá!

A határátkelésben az egyik legjobb dolog az, amit tanulhatunk belőle. Az iskolai előmenetel egy dolog, amivel egy gyerek gazdagodhat a külföldön töltött idő alatt.

A rugalmasság, a perspektivikus látásmód segít megtalálni azt az iskolát vagy oktatási helyzetet, ami a legjobb lesz gyereknek és családnak egyaránt.

Öt ok, amitől szuperek a finn sulik

(Fotó: pixabay.com/Jarmoluk)

Share.

About Author

Leave A Reply