Egy igazi édenkert

0

Hallottatok már Sapi szigetéről? Mert őszintén szólva, mi nem, de mióta olvastuk a Szecsuán blog legutóbbi bejegyzését, igencsak megjött a kedvünk (kár, hogy ilyen messze van). Az utazásnak egyelőre nincs realitása, így aztán jobb híján gyönyörködünk a blog képeiben és megpróbálunk nektek is kedvet csinálni hozzá.

Borneó nem igazán alkalmas a strandolásra, a part nagy része mangrove. A szigetek ellenben mintha csak erre lettek volna megalkotva. Mivel nemzeti park, így a turizmus szabályozott keretek között zajlik.

KK kikötőjéből, Jesselton Point-ból reggel 8-tól cirka délután 4-ig járnak hajók, de legkésőbb 5-ig el is kell hagyni a park területét. Nincsenek szálláshelyek, a park hatóságától beszerezhető engedéllyel van lehetőség sátrazni, ha valaki mindenképp a szigeteken szeretné tölteni az éjszakát.

Sapi meglehetősen kicsinyke sziget, egy fél óra alatt bejárható. A kikötő melletti két strandon rendesen kiépített infrastruktúra várja az utazót, éttermek, öltözők, nyilvános mellékhelyiségek, bolt, vízimentők, s homokos, kőmentesített, bólyákkal kijelölt fürdőhelyek. A látogatók zöme nem is megy tovább, így frekventáltabb időszakokban meglehetősen zsúfolt tud lenni.

Sapi túltesz Thaiföld szigetein. A part gyönyörű, a víz kristálytiszta, átlátszó, s ami a legnagyobb pluszt adja, az a szigeteket borító buja dzsungel. A fövenyek legfeljebb néhány méter mélyen húzódnak, utána már az erdő jön.

Sapi él is. Az elzárt partszakaszokon rákok tömkelege, de láttuk a vízben a korallokon túl rengeteg halat és még tintahalat is. Ugyancsak a sziget lakója az akár kétméteresre megnövő igen rémisztő megjelenésű varánusz is. A komodóihoz hasonlatos, de szerencsére nem veszélyes, legfeljebb akkor harap, ha nem hagyunk neki más választást.

A teljes posztot (hangsúlyozottan rengeteg pazar képpel!) itt találjátok, mi feltétlenül ajánljuk a nézelődést!

Share.

About Author

Leave A Reply