Egy gyönyörű állam, ami pang az ürességtől

0

Van egy állam, aminek a területe 1.35 millió km2, lakossága viszont elenyésző, csupán 250 000 fő. A magyarázat viszonylag egyszerű, ezzel együtt érdemes elolvasni a posztot, mert nem akármilyen helyre megyünk. Egyenesen Ausztráliába az Ausztrália A-tól Z-ig blog segítségével.

„Az Északi Terület (Northern Territory) Ausztrália harmadik legnagyobb állama. Területe 1.35 millió km2, lakossága viszont elenyésző, csupán 250 000 fő. Ez 0.18 embert jelent négyzetkilométereként.

Összehasonlításképpen Magyarországon ez az adat 105.3 / km2, úgyhogy ebből azért érezhető, hogy szinte az egész állam pang az ürességtől.

Utazásunk 12. hetében felfedeztük az állam fővárosát, a 140 000 fős Darwint, a környező két híres nemzeti parkot (Litchfield és Kakadu), valamint megmártóztunk Mataranka kisvárosának gyönyörű pálmafás termálvizes fürdőjében.

Darwin az Északi Terület fővárosa. Területe 3400 km2 és ahogy fentebb is írtuk összvissz 140 000-en lakják, ezzel pedig a legkevésbé lakott állami főváros Ausztráliában.

Külföldre mennél dolgozni, de még nincs állásod? Válogass könnyen, gyorsan a Határátkelőn!

Trópusi éghajlata egy száraz és egy nedves évszakból áll, ellenben mindkettőben meleg van. Elképesztően meleg. Gyakorlatilag folyamatosan folyt a hátunk közepén az izzadtság, reggel, délben, este. Nem kicsit volt sok.

Úgyhogy rögtön leszögeznénk, hogy aki azon gondolkozik, hogy Darwinban telepedjen le, az üljön be egy gőzfürdőbe, és töltsön ott pár órát, majd ezután döntse el, hogy bírná-e ezt az esős évszakban fél évig.

Ha igen, akkor jöhet egy jól bedurrantott száraz finn szauna, ami pedig kicsit közelebb hoz a száraz évszakban tapasztaltakhoz. Az egész utunk során egyedül Darwinban volt olyan esténk, hogy Pufiban szinte egy szemernyit sem tudtunk aludni a hőségtől. Nem örültünk neki, pedig itt ugye éppen „tél” van… (…)

Az elmúlt másfél évszázadban 3 ciklon is szinte a földdel tette egyenlővé a várost, az utolsó Tracy volt 1974 karácsony éjjelén. Mikor máskor, ha nem a „Csendes éj” éneklése közepette…

Ezeknek a pusztító ciklonoknak „köszönhetően” néz ki Darwin úgy, mint egy friss, újonnan épített város. Hiszen pontosan ez történt, ’75-ben a ciklon után újra kellett építeni majdnem az egészet, még a lakosok nagy részét is hosszú időre ki kellett telepíteni a környékről, hogy az újjáépítéshez egyáltalán hozzá tudjanak fogni. (…)

Darwin körül pedig a vízesésekből lett már kissé elegünk pár nap után. Oké, oké, nem sajnáltatjuk magunkat, nem volt ez azért olyan szörnyű, vettünk pár nagy levegőt, és megnéztük (majdnem) az összeset. Hősök vagyunk, ugye? 🙂

A vízesés-spottingot a Litchfield nemzeti parkban kezdtük, ami Darwintól csupán 2 óra autózásra található. Ez a közelség számunkra inkább hátránnyá vált, mivel sajnos pont hétvégére értünk a parkba, ami azt is jelentette, hogy a városból ellepték a parkot az emberek.

És ezeknek a látogatóknak egy része nem a kedves, természetkedvelő, nézelődő típus, hanem a fiatal, sörrelakézben, kiafaszagyerek, üvöltetemazenéthakellhanem fajta volt.

Így bár a vízesések és az általuk táplált édesvízi tavak tényleg gyönyörűen voltak, a tömeg és a zaj miatt egy-egy rövid fürdőzés után hamar tovább álltunk mindegyiktől.”

Hogy merre, azt elolvashatjátok az eredeti bejegyzésben, ahol egyébként rengeteg fotót nézegethettek még.

Share.

About Author

Leave A Reply