Egy finn iskola belülről

0

A finnek rendkívül büszkék az oktatási rendszerükre, és nem véletlenül: tényleg irigylésre méltó, ahogyan a gyerekek megkapják a lehetőséget a kibontakozásra, és ahogyan már ilyen fiatalon gyakorolhatják a demokráciát. Ráadásul a rendszer mindenkinek ugyanolyan esélyt ad.

A hvg.hu újságírója a Sakarinmäki iskolában nézett szét. Ami először feltűnt neki, hogy az épületben mindenhol kisebb-nagyobb gyerekek rohangálnak mindenféle játékszerekkel a kezükben.

Az osztálytermek ajtaja nyitva, ki-be szaladgálnak, mindenki zokniban. Máshol hármas-négyes csoportok ücsörögnek sarkokban és kuckókban, olvasnak, interneteznek vagy rajzolnak. Az udvaron kincskeresés folyik térképpel, amiből filmet csinálnak tabletekkel, egyébként angolul. És nem szünet van, hanem tanítás.

Gyerekek saját esküdtszékkel

Az egyik könyvtári számítógépnél kilencéves kislány ügyködik, épp elkészült a kedvenc sportolóiról szóló Powerpoint-prezentációval. Neki még nem lenne kötelező érteni a géphez, de ezt a megoldást választotta a gyűjtőmunkához – ugyanis a legtöbb feladat olyan, hogy nekik kell döntést hozniuk arról, hogyan és pontosan mit fognak csinálni.

Például annyi a téma, hogy Helsinki, és akkor van, aki a templomokról forgat videót, más meg a hamburgerezőket térképezi fel, vagy éppen a történelméből készít prezit. Végül az egészből rendeznek egy kiállítást.

Nem az a lényeg, hogy pontosan milyen információkat gyűjtenek és szerkesztenek össze, hanem hogy képessé váljanak erről dönteni a saját ízlésük és képességeik szerint, aztán pedig megvalósítani, amit kitaláltak.

Kézírást továbbra is tanulniuk kell majd a finn kisiskolásoknak, de a következő tanévtől csak a nyomtatott kis- és nagybetűs írás elsajátítása kötelező. Kötelező lesz viszont a tízujjas gépelés elsajátítása. (További részleteket a tervekről itt találtok.)

Az enyhébb szabálysértéseket a gyerekek saját esküdtszéke bírálja el, szankció nélkül, megállapítva, hogy ki miben volt hibás. Ha ez nem elég, bevonnak pszichológustól a szülőkig mindenkit a konfliktuskezelésbe, de ha szükséges, akkor délutáni elzárás következik, pont, mint száz éve. A rendszer határai tágak, de azokat ugyanúgy kényszerítő eszközökkel őrzi, ahogy a demokráciák a közrendet.

Demokráciát tanulnak

Helyben főznek, de az oktatási hivatal rendszeresen ellenőrzi a minőséget, legutóbb csak két pontot vesztettek 44-ből, és erre igen büszkék. De nem ez az elsődleges szabályozó, hanem a tisztelt fogyasztók.

Működik ugyanis egy gyerekekből álló Élelmezési Bizottság, amely megtervezi a menüt, és a népszerűtlen fogásokat egyszerűen leszavazza. Ettől megint kedvem támad összepuszilni azt, aki ezt kitalálta.

Ezek a gyerekek nemhogy demokráciát tanulnak, hanem képviseleti demokráciát, ami nem túl egyszerű fogalom, a magyarok többsége például jó esetben félreérti, de inkább egyáltalán nem. És nem tantárgyként sajátítják el, hanem gyakorlatban.

Abban nőnek fel, hogy a parlament meg a döntéshozatal, eleve a politika nem a felnőttek vagy az elit unalmas és életidegen szórakozása, hanem az ő ügyük. A diákparlament a költségvetés egy részéről is határoz: most éppen pingpongasztal és csocsó beszerzését szavazták meg, miután megvitatták a javaslatokat.

A teljes riportot itt olvashatjátok el, ne hagyjátok ki!

(Fotó: edweek.org)

A finn csoda titka

Share.

About Author

Leave A Reply