Egy arctalan ország

0

Vannak országok, amikről jól körülhatárolható kép él a köztudatban, és vannak országok, amikről nem – mondhatjuk, hogy arctalanok. Thaiföld nevéhez például a legtöbben paradicsomi tengerpartokat társítanak, Németország mellé fachwerk házakat, Brazíliához pedig óceánparti strandokat, ahol a helyiek bossa novát pengetve isszák a koktélt. Ezzel szemben Malajziának vagy Uruguaynak mintha nem lennének kiemelkedő, figyelemfelkeltő vonásai – legalábbis Elvira szerint, aki idén ősszel járt az országban.

„Malajziába 2019 októberének első felében érkeztem meg, és Penangen léptem be az országba. (…) Penang soknemzetiségű és multikulturális hely – ahogyan Malajzia is, legalábbis a nagyvárosi részeken (a falvakban jellemzően a maláj lakosság dominál).

Ahogy Penang a gyarmati időkben egyre fontosabb szerepet töltött be a kereskedelemben, illetve egyre erősödött a sziget gazdasága végig a 19. század során, majd a 20. században is, a sziget a kínai bevándorlók egyik kedvelt célpontjává vált.

Így a muszlim vallású maláj lakosság mellett a – jellemzően buddhista – kínai lakosság is nagy teret nyert. Egy időben a sziget lakosságát többségében kínaiak alkották. (…)

Harmadik színfoltként a 19. század második felétől egyre nagyobb számban jelentek meg az indiaiak.

Ugyanis mivel a kínaiak üzleti vállalkozásokat vittek, és a malájok inkább a földművelésben jeleskedtek, nem volt senki, aki az igazán nehéz fizikai munkákat elvégezte volna, mint amilyen a vasútépítés, a bányászat, vagy a Cameron-felföldön a teaföldek embert próbáló gondozása.

Ezért a britek betelepítettek az országba egy sereg indiait (jellemzően tamilt) Dél-Indiából, akikből Penangra is jutott.

Penang etnikai arányai – Malajzia egészétől eltérően –: a lakosság 2/5 része maláj, 2/5 része kínai gyökerű, és 1/10 része indiai gyökerű (forrás). A lakosság megoszlásának egész Malajziára vetített adatai: a becslések szerint 50% maláj, 24% kínai, 8% indiai (főleg tamil), a maradék százalékokon pedig kisebb, jellemzően az esőerdőben, illetve Borneó szigetén élő etnikai csoportok osztoznak.

Ez a történelmi háttere annak, ami miatt én olyan remekül éreztem magam Malajziában, és különösen Penangen. Georgetownban teljesen természetes, hogy az indiai muszlim építészet stílusában épült mecsettől néhány percnyire színes hindu templom áll Little Indiában, a következő sarkon pedig, immár Chinatownban kínai épületek, köztük szentélyek találhatók sárkánnyal a tetejükön. Mindezt pedig keretbe fogják a gyarmati kori házak, amelyek közül sajnos sok igen rossz állapotban van.

Szent épületek

A szakrális épületek nem holmi kirakatok, hanem pontosan arra használják őket a helyiek, amire rendeltettek. A mecsetekből messzire hallani az imára hívó müezzint, és bármikor érkeztem egy mecsethez, mindig láttam bent imádkozókat, amint Mekka felé fordulva térdepelnek (a mecsetekbe be is mehettem, ha felvettem a rendelkezésre bocsátott hosszú csuklyás köpenyt).

A hindu templomban, ahol a színes szobrokon keresztül szinte az egész hindu mitológia megelevenedik, reggelente asszonyok üldögélnek és találkoznak, este pedig családok érkeznek imára.

A kínai szentélyekbe is be-betértem, sőt elkirándultam a várostól kissé távolabb található új, színes, nagyszabású Kek Lok Si buddhista templomegyütteshez is, amit Kuan-jin bódhiszattva tiszteletére emeltek. (…)

Gasztronómia

Penang, sőt egész Malajzia híres a gasztronómiáról. Ki-ki a saját ételét eszi: a malájok többnyire nasi lemakot (amely egy kókusztejjel készített rizsből, pirított szardellából, uborkából álló étel, melléje általában csirkét szolgálnak fel); a kínaiak tésztákat, tésztás leveseket és egyéb kínai ételeket, mint például az édes-savanyú szósz rizzsel; az indiaiak pedig curryt, daalt, naant és még mindenféle jót, massala teával vagy mango lassival kísérve.

A különböző etnikumok konyhája az évtizedek, évszázadok alatt hatott egymásra, és immár olyan érzése lehet az embernek, mintha mindennek lenne egy pici indiai beütése, fűszeressége. Gazdag ízvilág a malajziai, bőven adagolja a távol-keleti fűszereket, amelyek kereskedelmében sokáig fontos szerepet töltött be az ország.

Nyelv

Ahogy mindenkinek megvan a maga konyhája, úgy mindenki a saját nyelvét használja. A malájok malájul beszélnek; a kínaiak valamelyik kínai nyelvjárást, például a kantonit használják, attól függően, hogy felmenőik Kína melyik részéről érkeztek eredetileg (azok pedig, akik kínai óvodába, ill. oktatási intézménybe járnak, a Kínában hivatalosnak számító mandarint tanulják); az indiaiak is saját nyelvükön beszélnek (többségük tamilul).

Sokan tudnak legalább néhány szót angolul, bár bevallom, én magasabb színvonalú angol nyelvtudásra számítottam itt. A hiányos angoltudás miatt viszonylag kevés olyan helybélivel találkoztam, akivel mélyebb beszélgetéseket tudtam folytatni, de szerencsére azért sikerült néhányszor.

Angol nyelvtudás terén inkább a túlélő szintre érdemes számítani Malajziában, és ha az ember ennél kedvezőbb benyomásokat szerez, akkor örülhet a pozitív meglepetésnek.”

A teljes posztot rengeteg fotóval, itt találjátok.

Tíz ok, amiért letelepednék Malajziában

Share.

About Author

Leave A Reply