Dunán innen, Visztulán túl

0

Lengyelországról viszonylag kevés poszt szól, Eliz viszont Krakkóban él, onnan érkezett írása, amely sok minden érdekességről szól, a képekért pedig jár a szokásos köszönet! (A poszt először a Határátkelő blogon jelent meg 2014 januárjában, az árak is azt az időszakot tükrözik.)

“What do you do with a BA in English? – hangzik el a kérdés az Avenue Q című musicalben is nagyon találóan (magyar fordításban bölcsész diplomát emlegetve). Gyakorlatilag ez vetődött fel bennem is, amikor a bölcsészkaron ráébredtem, hogy nem akarok azzal foglalkozni, amit tanultam. De ekkor már nem lett volna értelme félbe hagyni, így aztán lediplomáztam.

A tengés-lengés nem az én világom, úgyhogy hamar elkezdtem munkát keresni. Szinte mindegy volt mit, csak valamit dolgozzak. Na jó, azért McDonald’s-szal nem akartam tovább erősíteni a bölcsész-karrierre vonatkozó gúnyos sztereotípiákat. 🙂

Végül 2011-ben egy műszaki irányultságú kisvállalkozás ügyfélszolgálatán kötöttem ki. Itt is dolgoztam egészen 2 nappal a költözésem pillanatáig.

Krakkó – szerelem első látogatásra

Az egyetemen nagyon sokat hallottam Lengyelországról, de félig lengyel szakosként, szégyenszemre csak egyszer sikerült Zakopanéba kiutaznom egy hétvégére.

2012 nyarán végül sikerült 6 napot Krakkóban töltenem. Hihetetlenül élveztem, és elhatároztam, hogy bárhogy is, de nekem ide még vissza kell jönnöm. Ha röviden össze kéne foglalnom, mi tetszik nekem Krakkóban, akkor azt emelném ki, hogy egyszerre egy nyüzsgő nagyváros, de ugyanakkor egy kis, vidéki városka is. Ezen kívül Budapesthez képest látványosan nyugodtabb a légkör.

Először azt hittem, hogy ez csak azért van, mert nyaralni jöttem, de később bebizonyosodott, hogy nem. Amikor nyaralni mentem haza, ugyanaz a feszültség árasztott el 2 nap után, mint amitől a krakkói nyaralás során megszabadultam, és addig észre sem vettem, hogy bennem van.

Fő tér a Posztócsarnokkal.jpgFő tér a Posztócsarnokkal

A város nevezetességeiről és jellegzetességeiről nem szeretnék írni, azt nálam sokkal jobban leírták már milliószor. Inkább néhány praktikus információt írok majd a későbbiekben.

A kiköltözés – miért, hogyan?

Az alapvető motivációm a nyelvtanulás volt, és gyakorlatilag még az egyetemen megszületett a gondolat, hogy fél évre, évre ki kellene költöznöm Lengyelországba. Amikor elkezdtem dolgozni Budapesten, a költözés nem szerepelt a terveim közt, csak a már említett nyaralás. De a nyelvtanulást nem hagytam abba. 8-9 hónap után egyre inkább látszott, hogy hiába szeretem, amit csinálok, egy kisvállalkozás nem tud olyan fizetést adni, amivel a saját lábamra tudok állni, és elköltözni a szüleimtől.

Így aztán elkezdtem ismét munkát keresni, otthon. Voltam pár állásinterjún, de vagy a munka visszalépést jelentett volna, vagy nem fizetett volna még annyit sem, mint amennyit addig kerestem. Nem adtam fel, folyamatosan keresgéltem.

Jó pár hónappal később, újév előtt néhány nappal elém került egy lengyel nyelvű álláshirdetés: magyar nyelven beszélő, könyvelői végzettséget nem igénylő, de könyveléssel kapcsolatos munkára kerestek embert Krakkóba.

A leírásban a lengyel nyelv ismeretét csak mint lehetséges előnyt jelölték meg, így aztán gondoltam egyet és az esélytelenek nyugalmával jelentkeztem. Január első vagy második munkanapján csörgött a telefonom, néhány nappal később pedig már túl voltam az első körös interjún.

Ezen felbuzdulva – na meg a tényen, hogy életem első angol nyelvű interjúján elég masszívan leszerepeltem – kezdtem munkát keresni a nagyobb lengyel városokban, magyar és angol nyelvtudással. Elkezdtem angolul is tanulni, hogy a következő interjún már felkészültebb legyek. Körülbelül 5-6 álláshirdetésre jelentkeztem összesen, és 1 kivételével mindegyik jelentkezésemmel kapcsolatban felhívtak.

Jagelló egyetem főépület.jpgJagelló egyetem főépület

Január közepe felé találtam egy hirdetést, ami az akkori munkámhoz nagyon is passzolt – magyar nyelven help desk jellegű ügyfélszolgálat IT cégnél, de annál egy kicsit komplexebb. Kis gondolkodás után – mivel a feltételek közt lengyel nyelvtudás is szerepelt – végül is jelentkeztem.

Két nappal később meg is volt az interjú a közvetítővel skype-on. További 3 nappal később szintén skype-on, már a céggel. Még aznap felajánlották az állást. A legközelebbi munkanapon felmondtam, három héttel később pedig már költöztem is. Az első hónap átvészeléséhez családom anyagi támogatása elengedhetetlen volt, de szerencsére két hónap alatt vissza tudtam a kölcsönt fizetni.

Lakáskeresés, adminisztráció

A lakáskereséssel nagy szerencsém volt. Az első két napot egy hostelban töltöttem, ahol az ingyen wifi és a már meglévő gyenge lengyel nyelvtudásom sokat segített a keresésben. Szerencsére hamar találtam egy szimpatikus kiadó szobát. A tulajdonos nagyon jól beszélt angolul, így könnyen meg tudtunk minden részletet beszélni.

Ráadásként hezitálás nélkül beleegyezett, hogy amíg a munkavállaláshoz szükséges papírokat el nem intézem, addig bejelent, mint ideiglenesen ott lakót. Erre azért volt szükség, mert a lengyelországi munkavállaláshoz szükség van egy úgynevezett PESEL számra (otthoni TB számnak feleltethető meg, de tavalytól bizonyos esetekben adószámként is elfogadják), amit csak úgy kaphatsz, ha rendelkezel bejelentett lakcímmel.

Az első munkanapom a kötelező orvosi vizsgálattal kezdődött (vérvétel, vizeletvizsgálat, kérdőív korábbi betegségekről, stb.). Akkor még épp hogy kicsit makogtam lengyelül, így aztán vicces volt, amikor a sem angolul, sem más idegen nyelven nem beszélő doktornő segítségével töltöttük ki a korábbi betegségeimre vonatkozó kérdőívet (sok esetben a latin betegségnév segített a megértésben, na meg az activity).

Az orvosi vizsgálat után egy úgynevezett BHP oktatásra kellett mennem, amit minden 100 főnél többet foglalkoztató cégnél kötelezően biztosítani kell. Ez gyakorlatilag egy elsősegély, tűz- és munkavédelmi oktatás volt, ahol ugyanazt elmondták, amit anno, amikor a jogsihoz kötelező EÜ tanfolyamon is, ezen kívül bemutatták a különféle tűzoltó készülékeket, tájékoztattak, hogy milyen jogaim vannak nekem, mint munkavállalónak, mennyi szabadság jár, hogy működik az egészségbiztosítási rendszer.

Ez utóbbit szinte alig értettem, mert az állásinterjú alapján, amin egy kicsit lengyelül is beszélgettünk leendő munkaadóimmal, megszavazták nekem a bizalmat, és lengyel nyelvű oktatást szerveztek. A hölgy, aki tartotta, alig pár szót beszélt angolul, de szerencsére azért elég sok minden képpel volt illusztrálva. 🙂

Praktikus információk

Közlekedés – Budapest-Krakkó viszonylatban

Tömegközlekedéssel busszal a legolcsóbb és leggyorsabb. Hat-hét óra forgalomtól függően, kedd és csütörtök kivételével minden nap van OW(Orangeways) vagy Eurolines busz. Utóbbi olcsóbb is, és az általános vélemények szerint mérföldekkel jobb, de sajnos csak szerdán és szombaton közlekedik. Az OW-ről és a krakkói járatáról annyit, hogy nem véletlen, hogy a Tékozló homáron rendszerint ezzel a járattal kapcsolatosak a rémtörténetek. Oda-vissza egyébként 10-12 000 forintba kerül a jegy.

Vonattal kétféleképp is el lehet jutni Krakkóba. A közvetlen kocsis vonaton csak fekvőhelyes- illetve hálókocsis utazási lehetőség van, a vonat este 8-kor indul a Keletiből, és másnap reggel 6-7 körül van Krakkóban. Igen, lényegesen hosszabb a busznál (10 és fél óra), mivel Pozsonyon és Csehországon keresztül közlekedik. A legolcsóbb fekvőhelyes jegy (6 személyes fülkében) 39€ egy irányba, majdnem 12 ezer forint.

A másik vonatozási lehetőség, ha a varsói vonatra veszünk ülőkocsis jegyet, azzal elmegyünk Katowicébe, és onnan busszal jövünk el Krakkóba. Időben ugyanannyi, mintha a közvetlen vonattal mennénk, de a jegy csak 29€, a buszjegy Katowicéből pedig 14 PLN, szóval összesen körülbelül 10 ezer forint egy irányban.

Repülőt csak a LOT közlekedtet Krakkó és Budapest között, de ez nagyon drága, oda-vissza általában 70 ezer forint alatt ritkán lehetne megúszni.

További alternatív közlekedési módot jelent, hogy viszonylag sok magyar, vagy magyar kötődésű lengyel él Krakkóban, vagy Krakkó környékén, így viszonylag gyakran kerül 1-2 autós szabad hely is meghirdetésre (Facebook csoporton belül, carpooling és blabla car nevű telekocsi jellegű oldalakon). Ezek általában olcsóbbak, mint a busz, vagy legalábbis hasonló áron vannak.

Tömegközlekedés

Metro ugyan nincs, de sok, hosszú útvonalon közlekedő villamos- és buszjárat van. Az éjszakai közlekedés is nagyon jól meg van oldva. Errefelé még nem találkoztam lerobbant Ikarusszal, vannak ugyan régebbi buszok, de azoknál sem félsz, hogy szétesik alattad. Hogy bírja-e a motor a terhelést, azon néha el-elgondolkozom, de nem olyan gyakran, mint pl. Pesten.

Nappal a legritkább járatok is 15-20 percenként járnak, nagyjából pontosan, bár a buszok hosszú útvonala miatt, a végállomáshoz közeli helyeken lehetnek 3-5 perces eltérések. A nyár folyamán itt is felszereltek egy, az otthoni Futárhoz nagyon hasonló tájékoztató rendszert a villamosok vonalán. A főbb közlekedési csomópontokon már 2012-ben is működött, de most lényegében minden villamosmegállóban van ilyen.

Planty - park az óváros körül.jpgPlanty – park az óváros körül

A jegy- és bérletválaszték nekem nagyon tetszik. Jegyből van 20, 40, 60, 90 perces, 24, 48, 72 órás, melyek használata alatt, még ha 20 percet is utazol, annyiszor szállsz át, amennyiszer belefér az időbe. Ezek egyébként a városhatáron belül érvényesek, de mivel az agglomeráció is egész jól integrálva van, vannak 1+2 zónába szóló jegyek is (1-es zóna Krakkó, 2-es zóna agglomeráció).

A 20 perces jegy egyébként 2,80 PLN (196 HUF), de diákok és nyugdíjasok minden jegytípust féláron vehetnek meg. Minden villamoson, és nagyon sok buszon van jegyautomata, ahol az eredeti áron lehet megvenni a jegyeket, a fenti lista bármelyikét.

Ha nincs automata, vagy elromlik, akkor a sofőrtől is lehet venni. Igaz ebben az esetben nincs választék, és a 60 perces jegyet kell megvenni, de azt viszont ugyanúgy eredeti áron. A forgalmasabb közlekedési csomópontokban a megállóban is van automata, ahol papírpénzzel és kártyával is lehet fizetni. Ezeknél az automatáknál a bérletet is fel lehet tölteni, ami a varsói rendszerhez hasonlóan itt is mágneskártyás.

Az otthonihoz hasonló jegypénztárból csak néhány van a város forgalmasabb pontján, a bérlethez fényképpel ellátott mágneskártyát itt lehet megcsináltatni. Egyszeri 5 PLN-be (350 HUF) kerül, és egy igazolványképet kell vinni, amit csak beszkennelnek, és rányomtatják a kártyára.

A havibérlet az egész hálózatra városhatáron belül 89 PLN (6230 HUF), de lehet csak 1 vagy 2 kiválasztott járatra is külön bérletet venni. Az ellenőrök kártyaolvasóval gyorsan végigszaladnak, és mire kettőt pislogsz már le is szálltak a következő megállóban.

A taxi Krakkóban is lényegesen olcsóbb, mint Budapesten, de ez lehet, hogy valamennyire az olcsóbb benzinnek is betudható (ma kb. 5 PLN 1 liter 95-ös, azaz kb. 350Ft). A legtöbb, amit taxira fizettem, az kb. 3700 forintnak megfelelő összeg volt, amikor a reptérre kellett kimennem, ami 14 km volt, és mint utóbb kiderült az egyik legdrágább társasággal utaztam.

Lakhatási költségek

A lakáskeresést legeredményesebben az expressz kinti megfelelőjén, a gumtree nevű oldalon lehet megoldani. Ugyan van 1-2 angol nyelvű leírás itt is, de azért 90%-ban lengyelül vannak fent a hirdetések.

Önálló lakást elég drága itt bérelni, ha pedig a bérek és lakásárak arányát nézzük, akkor Krakkó az egyik legdrágább város Európában. Egy kis 20 nm-es garzonlakás bérleti díja 60-70 ezer Ft-nál kezdődik, ami rezsivel együtt a 100 ezret könnyen eléri.

A legtöbben ezért szobákat bérelnek, sőt rengeteg olyan hirdetéssel találkozni, ahol 2-3 fős szobákba keresnek szobatársat. Én jelenleg egy háromszobás lakásban lakom harmadmagammal, rezsivel együtt havonta körülbelül 800-1000 PLN az egy főre jutó költségünk.

Wawel látkép.jpgWawel látkép

Étkezés

Főleg az ÁFA-nak köszönhetően a kaja mind éttermekben, mind boltban olcsóbb, mint otthon. Az otthoni 18 / 27% áfával szemben itt az élelmiszerek többségén 5 és 8% áfa van, ami nem kis különbség.

Az első hónapokban volt, hogy a fizetés előtti utolsó héten már nem sok pénzem maradt. Összehúzva a nadrágszíjat, és a változatos étkezést mellőzve sikerült egy egész hétre bevásárolnom napi 3 étkezést tervezve 50 PLN-ből (3500Ft). Otthon sajnos nem tudom, ugyanezt mennyiből tudom kihozni, a teljes önállóságot itt tudtam megvalósítani.

Minimálbér

A lengyel minimálbér bruttó 1680 PLN, aminek a nettója körülbelül 86 ezer Ft. Ez a végzettség nélküli minimálbér, de mondjuk egy friss diplomás nettó 1800 körül keres (120-130 ezer HUF). Multiknál természetesen itt is jobbak alapvetően az anyagi lehetőségek. Ahogy lengyel ismerőseimet kérdeztem, errefelé nem jellemző a fizetés egy részének borítékban való csúsztatása – mint mondják, nincs rá szükség.

Szórakozás

Krakkónak mondhatni két kisebb belvárosa van egymáshoz nagyon közel: az Óváros, közepén a hatalmas Fő térrel, valamint Kazimierz, a régi zsidó város, később városnegyed. Mindkét helyen szó szerint egymást érik a pubok, kávézók, éttermek, szórakozóhelyek. Többségükben elég színvonalas helyek, még nem láttam olyan lepukkant „késdobálókat”, ahonnan helyből fordultam volna ki.

Singer kávézó_pub.jpgSinger kávézó-pub

A sör talán egy árnyalatnyival drágább, mint otthon, a legtöbb helyen az otthoni romkocsmákhoz hasonlóan 500 forintnak megfelelő zlotyiba kerül a korsó. Vodkákból természetesen Dunát, Visztulát lehetne rekeszteni, rengeteg különféle ízben kapható. Szintén sok helyen megszokott, hogy felest sem tisztán isznak, hanem valamilyen vodkaalapú koktélt adnak felesként. Ez főképp szórakozóhelyen gyakori, de sok pubban is találkozni ilyennel.

Amit a mai napig nem tudok megszokni, az a forralt sör gondolata. Meleg sör málna- vagy gyömbérszörppel, fahéjjal, szegfűszeggel főzve. Magával az ízével nem lenne gond, de forró és szénsavas. A lengyelek mindenesetre imádják.

Bulikba a belépés a nőknek mindenhol ingyenes, férfiaknak a belépő általában 2-5 PLN szokott lenni, de elég sok helyen nekik is ingyenes a belépés.

Beilleszkedés

Ahogy már előttem is írták páran, a lengyel kultúra és mentalitás egészen közel áll a magyarhoz. Meg vannak róla győződve, hogy a panaszkodás az lengyel szokás, és őszintén meglepődnek, amikor megemlítem, hogy abban mi, magyarok is élen járunk. 🙂

Sokuk számára egyenesen furcsa, ha bárki meg akarja tanulni a nyelvüket, és nagyon tisztelik azokat, akik lengyelül szólnak hozzájuk. Főleg, ha például angol anyanyelvű az illető, hisz úgy gondolják, ők bárhol elboldogulnak nyelvtudás nélkül is. De ha például magyarként tanulsz lengyelül, akkor a magyarok iránti alapvető tisztelet is megsokszorozódik, mivel olyan nyelvet beszélünk, amiből egy szót sem értenek (szláv nyelvekkel körülvéve nekik ez igenis furcsa).

Waweli székesegyház és királyi vár parkja.jpgWaweli székesegyház és királyi vár parkja

Nagyon sok lengyel rácsodálkozik a magyar nyelvre, hogy körülöttünk szinte csak szláv nyelvet beszélő népek élnek, mégis a magyarnak nem sok köze van a szláv nyelvekhez, meg egyáltalán a környékben egyik másik nép nyelvéhez sem. Azt hiszem a sok ponton közös, sokban hasonló történelmi-kulturális jegyek mellett talán még ez is hozzájárul ahhoz, hogy tiszteljenek bennünket.

A sok hasonlóság miatt a kulturális sokk nálam viszonylag enyhe szinten jelent meg, de lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy nem a nulláról kezdtem el lengyelül tanulni, hanem mind kulturális mind nyelvi alapokkal jöttem. Mert bármilyen barátságosak is a lengyelek, ha nem beszélsz semennyire lengyelül, és nem is törekszel arra, hogy megtanuld a nyelvet, akkor mindig is kívülálló maradsz (függetlenül attól, milyen nemzetiségű vagy). Beilleszkedni teljesen akkor tudsz, ha már folyékonyan beszéled a nyelvet, addig azért tartják a 3 lépés távolságot.

Az első néhány hónap így is nehéz volt, de leginkább azért, mert nehéz volt elszakadni az otthoni barátoktól, és új helyen, ismerősök, barátok nélkül hajlamos az ember begubózni. Aki bárhová költözik, nem számít, hogy egyedül vagy párral, mindenképpen próbáljon meg tudatosan kimozdulni, társaságba járni, barátokat szerezni.

Nagyjából ennyi jutott így hirtelen eszembe, remélem nem lett nagyon unalmas, és sikerült némi hasznos információt megosztanom veletek. Aki esetleg tervezi a lengyelországi kiköltözést, annak javaslom, hogy fél-egy évig minimum tanuljon előtte lengyelül. Mindenképpen hasznos.”

Waweli sárkány.jpgWaweli sárkány

Share.

About Author

Leave A Reply