Dániai munkavállalás – sikertörténetből hanyatlás?

0

Elveszíti népszerűségét Dánia a határátkelők körében – derült ki egy friss felmérésből, mely szerint a tavalyi év utolsó 9 hónapjában megállt az uniós állampolgárok bevándorlása az országba.

Miközben Dániáról jellemzően különböző dicshimnuszok és „legboldogabb ország”-listák kapcsán találkozunk, népszerűsége mintha csökkenőben lenne az Európai Unióból érkező munkavállalók körében.

A Ledernes Hovedorganisation (LH) nevű szakszervezet vezető közgazdásza aggasztónak tartja, hogy 2019 utolsó 9 hónapjában egyáltalán nem volt nettó növekedés az érkezők számában (magyarul amennyien érkeztek, annyian el is mentek).

„Ha ez a trend folytatódik és a gyakorlatban is elveszítünk külföldi munkaerőt, akkor az komoly fejfájást jelent majd a dán gazdaságnak” – hívta fel a figyelmet Niklas Praefke.

A jelenség azért is érdekes, mert az elmúlt években jelentős számú külföldi munkavállaló költözött Dániába. Jelenleg mintegy 290 ezren vannak, ám míg 2018-ban 17 365-en érkeztek, addig tavaly már csak 9476-an, márpedig 2013 óta nem volt példa arra, hogy 10 ezer alá süllyedt volna ez a szám.

Különösen igaz ez akkor, ha az Európai Unióból érkezetteket vesszük górcső alá. Míg 2018-ban 8462 uniós állampolgár ment dolgozni Dániába, addig ez a szám tavaly alig 1416 volt.

Az Aarhus Egyetem közgazdász professzora szerint a lassulás jelentős, különösen a Kelet-Európából érkező munkavállalók maradtak el.

„A külföldi munkaerő azokat a réseket tömi be a munkaerőpiacon, melyeket a dán képtelen. Ha nem tudjuk bevonzani a külföldieket, az erősíti az üvegnyak-hatást és gyengíti a vállalatokat” – mondta Michael Svarer.

A Ledernes Hovedorganisation éppen ezért arra kérte a kormányt, könnyítse meg a cégeknek az EU-n kívüli munkaerő felvételét, vagy vezessen be olyan reformokat, melyek több munka vállalására ösztönzik a dánokat.

Mennyire könnyű munkát találni Dániában?

Első munkát nem biztos, hogy olyan könnyű, ám utána sokkal inkább azzá válik, olyannyira, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint 2008 és 2018 között éves szinten minden ötödik munkavállaló munkahelyet váltott.

„Amikor valaki szeretne szakmailag előrelépni, akkor sokszor elég gyorsan rájön, hogy ezt egy másik munkahelyen, önkormányzatnál, cégnél könnyebben elérheti” – mondta a Djøf nevű tanácsadó cég karrierkonzultánsa, Frederik Iuel.

Érdekes, hogy a magánszektor és a közszolgálat között csekély az átjárás, összesen a vizsgált munkavállalók 2 százaléka váltott így a tíz év alatt. Ennek a szakember szerint elsősorban az lehet az oka, hogy az emberek a biztonságot keresik.

Persze mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről érthető, hogy inkább az ismertet és a biztosat választják, ennek azonban hátrányai is lehetnek, amennyiben az állást keresők ezzel egyszerűen elzárják magukat a lehetőségek egy része elől.

„Úgy vélem, hogy ha a vállalatok többféle munkavállalóval rendelkeznek, akik ráadásul különböző területekről hoznak magukkal tapasztalatot, akkor az a cégeknek is az előnyére válik” – fogalmazott Frederik Iuel.

Mindez persze inkább a helyiekre vonatkozik, de mi a helyzet a határátkelőkkel? Nekik mire érdemes figyelniük?

„Szinte mindenhol elvárás a dán nyelvtudás”

Noha Dániában rengetegen beszélnek (jól) angolul, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a dán elsajátítására – hívták fel a figyelmet azok a határátkelők, akik a helyi Local című lapban meséltek tapasztalataikról.

„Szinte mindenhol elvárás a folyékony dán vagy valamelyik skandináv nyelv ismerete. Még ha megfelelsz is egy állás követelményeinek, az adott cég jellemzően előnyben részesíti azokat, akik beszélik a nyelvet” – mondta a Koppenhágában élő Cathy Chen.

Ami nem is olyan csekély elvárás, sokak szerint a dán nyelv elsajátítása az ottani munkavállalás legnehezebb része. Mások inkább a munkahelyi kapcsolatokat és a beilleszkedést emelték ki.

„Csak azért, mert jól és szorosan működtök együtt, még nem jelenti azt, hogy barátok vagytok. Olyan is előfordul, hogy nem köszönnek a folyosón” – idézte fel a Zealandban élő Aliastair Gough.

„Erre az lehet a megoldás, ha a nevét is kimondva hangosan ráköszönsz. Gyorsan megtanulják, hogy ők is köszönjek, mi több, néha előre köszönnek majd. Ettől még persze mindenki máson átnéznek, de ez egy kis segítség ahhoz, hogy közelebb kerülj hozzájuk” – tette hozzá.

Egyetértett vele a koppenhágai Anjali Manu, aki szerint viszonylag könnyű jó kollegiális kapcsolatokat kiépíteni, de az ezt a barátságtól elválasztó vonalat átlépni rendkívül nehéz.

Aztán akadnak olyanok, akik nem is akarják átlépni ezt a vonalat, sőt, kifejezetten zavarják őket a munkahelyi haverkodások.

„Dániában nem a munka igazán nehéz, engem a munkaidő utáni társasági események idegesítettek. Nem vagyok az a kifejezetten haverkodós típus, így a meghívásokra leginkább udvarias ’tak, men nej tak’ [‘Kösz szépen, de nem’] választ adtam” – vázolt egy (talán nem teljesen szerencsés) stratégiát Brian Dibblee.

A munkán túl is van élet

A legtöbben persze a kifejezetten jó munka-magánélet egyensúlyt emelték ki a pozitívumok között.

„A 37 órás munkahét lehetőséget nyújt arra, hogy a munkán kívül is legyen életünk” – írta valaki, elsősorban a családdal együtt töltött időt, a sétát, az edzéseket és a bringázást emelve ki a szabadidős elfoglaltságok közül.

„Nem kell csak azért az irodában maradni, hogy lenyűgözd a főnököd. Ez valahol bizalmi kérdés is. Én 12 éve dolgozom itt, soha nem láttam senkit, aki kamuból beteget jelentette volna” – emelte ki Aliastair Gough.

Mások a magas fizetést, a kompetens és szerethető dán kollégákat és a munkahelyi nyugis hangulatot emelték ki fontos pozitívumként.

Dolgozz keményen, tanuld meg a nyelvet és ne add fel

Ha pedig munkavállalásról kapcsolatos tanácsról van szó, akkor többen a rövid, átlátható önéletrajzot és a felvételért felelős menedzser közvetlen megszólítását ajánlották.

„Alkalmazkodj és mutass érdeklődést a dán dolgok iránt. Ha bringával mész munkába és a megfelelő rozskenyeret eszed ebédre, akkor a nyelvi hiányosságaid könnyen megbocsátják” – adott egészen gyakorlati tanácsot Aliastair Gough.

(Fotó: pexels.com/magda-ehlers)

Share.

About Author

Leave A Reply