Bezárkózó magyarok

0

Miközben az Európai Unióban egyre általánosabbá válik a sokszínűség (mást ne mondjunk, rengeteg magyar él külföldön), addig egy friss átfogó felmérés szerint Magyarország egyre jobban bezárkózik, egyre kevésbé hajlandó elfogadni a más országból érkezőket.

A határátkelők társadalmi beilleszkedésének elősegítése nagyon komoly gazdasági lehetőségeket rejt az egyes országok számára, egyebek mellett alighanem ezért is érdekelte a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (közismert nevén: OECD) elemzőit, mennyire sokszínűek a tagállamok társadalmai.

A jelentésben (aminek hosszabb összefoglalója itt található) elsősorban azt vizsgálták, hogyan alakul a tagállamokban a különböző társadalmi csoportok megítélése és ezen keresztül (mert a kettő nyilván összefügg) milyenek a munkaerőpiaci lehetőségeik.

Öt társadalmi csoportot vizsgáltak, a nőket, az időseket, a fogyatékkal élőket, az LMBT-közösséget és (ami minket a legjobban érint) a bevándorlókat, leszármazottaikat.

A nagy kérdés az volt, hogy az elmúlt két évtizedben (azaz az ezredforduló óta) miként változott a munkaerő-piaci helyzetük.

Nos, miközben a nőké jelentősen nőtt, csakúgy, mint a bevándorlók és gyermekeik lakosságon belüli aránya, ami nem csoda, hiszen az elmúlt két évtizedre esett nem csak az Európai Unió bővítése, de egy nagyobb migrációs hullám is.

A jelentésből kiderült, hogy a Covid-19 járvány a többségi társadalom tagjainál hátrányosabban érinti a bevándorlókat, méghozzá két okból: egyrészt nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, másrészt olyan körülmények között dolgoznak, amelyek között egyszerűen nehezen tudnak távolságot tartani a többi embertől.

Tömegszállások és a járvány

Konkrét példát említve júniusban egy észak-rajna-vesztfáliai húsüzemben (ahol elsősorban kelet-európai munkavállalók dolgoznak) 1300 ember fertőződött meg.

A jobbára külföldi munkavállalóknak tolmácsok segítettek, a szabályok betartását pedig több rendőri egység ellenőrizte, egy helybeli férfi szerint például az étkezdében nem volt megfelelő ellenőrzés, míg az ott dolgozó kelet-európai (leginkább bolgár, lengyel és román) vendégmunkások általában tömegszállásokon laknak.

Júliusban pedig egy bajorországi farmon kellett kevés híján félezer embert kellett karanténba helyezni, mert elkapták a Covid-19-et. Az emberek többsége Magyarországról, Romániából, Bulgáriából és Ukrajnából érkezett.

Járványkitörés egy határátkelőkkel teli német húsüzemben

Ebből is látszik, hogy a nők és a bevándorlók a lakosságon belüli arányukhoz képest nagyobb arányban dolgoznak fertőzésnek inkább kitett szektorokban (ilyen mondjuk az egészségügy) és olyan területeken, melyeket nagyon erősen sújt a járvány (ilyen mondjuk a turizmus).

A magyar helyzet

Magyarországra térve a helyzet az, hogy szinte teljesen eltűnt az elmúlt években a másság elfogadása, ezen belül például a bevándorlók iránti nyitottság.

Ami azért is érdekes, mert a Magyarországnál a bevándorlásnál jóval kitettebb Németországban, Norvégiában, Portugáliában és Spanyolországban kifejezetten javult az elmúlt évtizedben a külföldről érkezők megítélése.

Ellentétes folyamat játszódott le Olaszországban és Magyarországon. Utóbbi esetben abszolút rekordról van szó. A növekvő gyanakvás nem meglepő, a Gallup 2018-as reprezentatív felmérése szerint Magyarországon vannak a legkevesebben (ez a lakosság 12 százalékát jelenti), akik úgy vélik, környezetük megfelelő lakóhely egy bevándorló számára.

A Qubit összefoglalója megjegyzi, a tagállamok közül Magyarországon mérték a legnagyobb visszaesést e tekintetben a 2008 és 2018 közötti időszakban. Míg 2008-ban 54 százalék volt ez az érték, addig két éve már csak 12 százalék.

Mindez azt jelenti, hogy alig tíz év alatt 42 százalékponttal csökkent (!!) Magyarországon azoknak az aránya, akik szerint a lakóhelyük alkalmas egy nem a fehér többségi társadalomhoz tartozó ember letelepedésére.

Márpedig ez abszolút rekordnak számít, a szintén meglehetősen elutasító lengyelek, olaszok, lettek és görögök sehol sincsenek. A szomszédos Ausztria esetében pedig egyenesen némi társadalmi nyitás látható.

Érdekes kettősség, hogy miközben a magyarok önmaguk nem tartják különösebben jó helynek Magyarországot mondjuk a bevándorlók számára, addig az OECD-n belül a megkérdezettek 55 százaléka pont úgy vélekedik, hogy márpedig Magyarország jó hely.

Az öt leggyakoribb konfliktus kétnyelvű gyerekek családjaiban

Share.

About Author

Leave A Reply