Juhász Roland és Torghelle Sándor mindketten hosszú évekig futballoztak külföldön, és ugyan már jó pár éve hazatértek Magyarországra, az összehasonlítási alapjuk megmaradt.
Magyarországon most a futball mellett közös cégükkel foglalkoznak, amiben budapesti belváros lakásokat vesznek, újítanak fel és adnak el. Minket persze nem ez érdekel, hanem hogy milyen különbségek vannak a külföldi élet és karrier és a magyar között.
Torghelle Sándor szerint például Németországban, ha profi szerződésed van, és megsérülsz, akkor hat hét után nem kapsz pénzt a klubtól, így kénytelen vagy biztosítást kötni. Mindenki maga határozhatja meg, hogy mit akar bebiztosítani, a fizetése hány százalékát hajlandó rááldozni. Magyarországon ez a modell nem működik.
Közel 1000 külföldi állásajánlat vár a Határátkelőn egyetlen kattintásra
„Belgiumban a fizetés és a prémium harmincöt százalékát kötelezően valamilyen biztosításba kell betenni, ami életbiztosításként is funkcionál. Ha egy játékos betölti a 35, életévét és visszavonul a futballtól, akkor ezt az összeget megkapja. Ez sokaknak jól jött, amikor befejezték a pályafutásukat, és új életet kellett kezdeniük. Hasonló kezdeményezés itthon is van, de még nagyon gyerekcipőben jár” – ezt már Juhász Roland mesélte.
A 95-szörös magyar válogatott védő elismerte, hogy Magyarországon a futballisták megítélése nem túl jó.
„Nem értem meg azokat az embereket, akik például az alapján ítélnek meg minket, hogy mennyit keresünk, sajnos ez is jellemző. A futball a legnépszerűbb sportág a világon szinte mindenhol, de talán ez az egyetlen ország, ahol ennyire a fizetés oldaláról közelítik meg a dolgot” – tette hozzá.
„Tőlem Belgiumban egyszer sem kérdezték meg, mennyit keresek. Engem például sosem érdekelt, ki mennyit keres még a csapaton belül sem. Mindig könnyebb a másik zsebében turkálni, de ezzel az ember a saját életétől veszi el az időt, ő lesz kevésbé sikeres” – mondta Juhász Roland a Portfoliónak, ahol a teljes beszélgetést el lehet olvasni.
1 hozzászólás
Ez azért van így kedves focisták és sportkedvelő egyének, mert vakegerek vagytok.
Nem kérdezte eddig senki tőled, hogy mennyit keresel és jaj de miért közelítik meg anyagi oldalról ezt a kérdést?
Akkor elárulom: itthon a TAO pénzek, állami támogatások egy átláthatatlan rendszerben ömlenek a magyar fociba. Ez ebben a formában akárki akármit mond a közösből jön és mint olyan nyilván foglalkoztatja az embereket.
De meg lehet közelíteni más oldalról is.
Ki lenne elégedett, ha nagyon nagyon drágán kellene alkalmazni egy embert mondjuk a saját vállalkozásában, aki a netezgetésen kívül nem hajlandó dolgozni?? Mindezt kötelezően!!
Vagy kedves focista Roli köthetünk üzletet, én eladok neked egy szuper sportkocsit, nagyon szépen néz kis itt a kulcs, viheted, tök megéri. Csak kiderül, hogy a kívül pöpec járgányban nincs motor ,ülések, meg úgy egyáltalán semmi. Te elégedett lennél?
Mert a magyar foci ilyen. Agyon van magasztalva, tele van légióssal jó sok pénzért ,az itthoni focisták is milliókat kapnak fizetés gyanánt, a stadionok gombamód szaporodnak, minden nagyon erős egzisztenciális szempontból.
Csak az eredmények nem jönnek és nem is fognak, amíg a “focista” mint foglalkozás ilyen jól imitálható ennyi pénzért, hát hülye lenne dolgozni menni 🙂 azt sem tudja mi az… Elnézést minden foci kedvelőtől, de a jelenlegi magyar szintet én is megütöm, csak adjatok egy kis felkészülési időt. Ezt mindenféle túlzás nélkül ki merem jelenteni. Grundfoci.. legalább is a szinvonal az, de még egy sima grundfoci is jobb, mert abban legalább van öröm és szív.
Szóval lehet itt értetlenkedni, meg harsogni hogy a foci az minden , mé’ vagy köcsög?! Mi közöd hozzá?!
Az igazság az, hogy senki nem szereti ha át van kurv@ a feje. A focival IS ez van… túl sokba kerül a nagy büdös semmi.