„Begyógyult a Magyarország okozta seb”

0

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Magyar Éva nevét Angliában többen ismerik, mint Magyarországon, hiszen a színésznő játszott már főszerepet a londoni Nemzeti Színházban, miközben a magyar szakma igazán sosem fogadta be.

Lassan egy évtizede, hogy Magyar Éva összecsomagolt és akkor 16 éves lányával Londonba költözött. Nem a semmire, hiszen addigra (Sámánszínház nevű, kifejezetten egyedi társulatával) már ismert volt külföldön és az Egyesült Királyságban is. Mégis nehezebben ment a karrier beindítása, mint azt gondolta volna.

Azért ment el, mert miközben külföldön nyerte a díjakat, Magyarországon egyre kevesebb támogatást kapott. „Többször előfordult, hogy látott egy-egy külföldi vendégelőadásban valaki, aki aztán meghívott egy-egy előadásba vendégnek. Az első ilyen szerep a Trisztán és Izolda Izoldája volt: ezt vidéken, egy kis társulattal csináltuk meg, de olyan sikeres lett, hogy a londoni Nemzeti Színház megvette. Így 2005-ben egy abszolút főszerepet játszhattam az itteni Nemzetiben” – mesélte az Indexnek adott hosszú interjúban.

„Teljesen elszámoltam magam”

Amikor a lánya 16 éves lett, egy nap azt mondta neki, hogy szeretne külföldön tanulni, így aztán összeszedték a holmijukat és költöztek.

„Addigra már dolgoztam öt-hat itteni rendezővel, szeretett is mindenki, úgyhogy arra számítottam, majd ezen elindulunk valahogy. De teljesen elszámoltam magam” – emlékezett vissza.

KÜLFÖLDI MUNKALEHETŐSÉGEK EGY HELYEN

„Amikor az ember vendégművész, addig mindent megoldanak neki a szállástól a lakáson át a munkáig, de abban a pillanatban, hogy oda is költözik, mindent neki kell intéznie, és nincs a háta mögött semmi, se egy bankszámla, se egy támogató, se egy lakás. Hirtelen iszonyú nehézségeikkel találtam magam szembe” – tette hozzá Magyar Éva.

De nem adták fel, akkor sem, amikor egyikük a földön, a másik az ágyon aludt. Ő pedig csinált mindent, rendezett, koreografált, tanított, hogy ki tudják fizetni a lakbért.

„Magyarországon is mindent el kellett adnom. De valahogy kihúztuk a lányommal, néha babon és pirítóson. Ő közben elvégezte az egyetemet, és nagyon jól van. Örülök, hogy belevágtunk. Színésznőként csak most, két-három éve kezdődött el az itteni életem” – mesélte.

Most egálban vagyunk

Pár éve fellépett Budapesten a Marlene című monodrámában, ami nagy siker volt. „Akkor egy kicsit úgy éreztem: na jó, most ki vagyunk békülve, most egálban vagyunk. (…) Magyarország mindig nagyon fontos volt nekem, és mindig egy seb volt, hogy ott nem fogadtak el. Ez, azt hiszem, begyógyult a Marlenével” – tette hozzá Magyar Éva.

„Ha egy történést úgy képzelünk el, mint egy dobozt, aminek az egyik felén vannak a negatívumok, a másikon a pozitívumok, akkor azt Magyarországon sosem középen fogják meg, hanem a negatív részén. És ez nagyon lehúz, nagyon fáraszt” – mondta.

„Iszonyatosan büszke vagyok arra, hogy Magyarországról, egy szegény és kapcsolatok nélküli családból, teljes mértékben a magam erejéből eljutottam idáig, és hogy amim van, azt saját magam építettem. Ez nagyon jó érzés” – nyilatkozta Magyar Éva.

„Ez volt az én utam”

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e a visszatérést Magyarországra, azt mondta, Magyarországon nőtt fel, mindig is magyar lesz, nagyon szereti az országot és a kultúráját, hiányzik neki a nyelv.

„Nem haragszom senkire és semmire. De ez volt az én utam. Szívesen járok vissza, nagyon szívesen dolgoznék magyar filmben, bár még egyszer se hívtak, de majd egyszer biztos lesz valaki, akinek olyan kell, amilyen én vagyok. De ha nem, abba se halok bele” – mondta a színésznő, akivel a teljes interjút itt lehet elolvasni.

Amikor Anglia túltolja

(Fotó: Bristol Old Vic Theatre/Jon Rowley)

Share.

About Author

Leave A Reply