Az űrmúzeum és az eretnekek

0

Lassan hagyomány, hogy a Seldon-család minden évben beszámol arról, merre és hogyan kalandoztak a nyár folyamán. A jó hír az, hogy ez idén sem marad el, ráadásul a lassan egyre hidegebb ősz közepén nosztalgiázhatunk egyet (pontosabban kettőt, mert két részben olvashatjátok a kalandokat) a nyárról. Induljunk hát el sok kép segítségével!

„Ez most nem egy igazi útleírás lesz, hanem inkább csak egy kis összefoglaló, a languedoc-i nyaralásról, sok képpel. Ezzel együtt természetesen egy kis ismertetést is írok az általunk meglátogatott városokról és vidékekről.

A nyári szünet mindig hosszú, és mint ilyen sok szervezést igényel. Nálunk úgy alakult, hogy július közepétől a lányok Magyarországra mentek. A végén mi is követtük őket pár napra. Ezután mi is szerettünk volna családilag nyaralni, így még tavasszal kinéztük, hogy Budapestről van járat Bordeaux-ba. Innen indult az utunk.

Bordeaux-ról sajnos semmit nem írhatok most, mert ott pont nem voltuk egy napot sem, hiszen itt csak a felvettük a bérautót. Első napon egy óra körül megérkeztünk első szállásunkra, Toulouse-ba.

Az űripar városa

A város kánikulával fogadott minket, érdekes módon itt nagyobb hőség volt, mint később az utunk során a tenger mentén. Első nap már nem volt sok energiánk a forró utcákat járni, ezért aznap inkább a város egyik parkját és – naturellement – a játszóterét kerestük fel.

Toulouse – Japán kert

Innen begyalogoltunk a város központjába. Noha ma Toulouse leginkább űriparáról ismert, a középkorban is nagyon jelentős központ volt, mint a Toulouse-i grófság székhelye.  A XII. század végén Fülöp Ágost király számolta fel a grófság maradékát, az albigensek elleni keresztes háború ürügyén.

A város leglényegesebb műemléke a Capitole, a toulouse-i városháza hatalmas épülete.

Toulouse – Capitole, a városháza 

Másnap megnéztük a toulouse-i űrmúzeumot. Ez Európában a legjelentősebb ilyen múzeum, hiszen itt van az Airbus és az Ariane rakétákat gyártó Thales Alenia Space vállalat egyik központja. Továbbá itt van a legnagyobb európai nemzeti űrügynökség, a CNES egyik központja is. Reggel 10 órakor érkeztünk oda, és az egész napot rászánva mindent megnéztünk.

A „végtelen út”. Azért nevezik így, mert a járda melletti kis táblákon lehet követni az egyre távolabbi csillagokat.

Johanna éppen próbál „súlytalanság” állapotában golfozni…

Egy űrhajós kesztyű. Azt lehet megfigyelni, hogy idővel hogy „keményedik be” a világűrben.

Volt egy időjárásjelentős helyiség is. Ki lehetett választani egy időszakot, és mint időjárásjelentő fel kellett olvasni egy szöveget, a háttérben megjelent térképen követve.

Nagyon nehéz volt, mert a lányok mindig elmozgatták a kamerát és amellett fogalmunk sem volt, merre mutogatunk. Csak záráskor indultunk haza. Talán ez volt az első múzeum, ahol nyitástól zárásig voltunk.

A katharok központja

Másnap Albi érintésével indultunk Carcassonne-ba. Albi leginkább a középkori eretnek mozgalomról ismert. Itt volt a kathar, vagy albigens eretnekség egyik központja. A katharok a 11-ik században tűntek fel a mai Languedoc vidékén és Dél-Franciaország más vidékein.

A katolikus egyház eretnekké nyilvánította őket, és az 1200-as évek elején vallásháborút indított ellenük. A keresztes hadat kísérő pápai megbízott mondta az azóta hírhedtté vált mondást Béziers ostroma előtt, amikor megkérdezték, hogy mi legyen a városban levő katolikusok sorsa: „Öljétek meg mind! Isten majd felismeri az övéit.” – A város több mint tízezer lakosából körülbelül 200 lehetett kathar.

Az egyik utolsó kathar erősség Montsegur volt, ami 1244-ben esett el. Védőit – természetesen – lemészárolták. Az Iron Maiden is írt róla egy dalt.

A város híres a katedrálisáról, ami Franciaországban szokatlan módon téglából készült.

Albi, katedrális

Másik érdekes műemlék a Pont Vieux, ami 1035 és 1042 között épült, a Tarn folyó első nagy hídja.

Pont Vieux – a Tarn folyó felett. Itt már elhagyta a híres szurdokát a folyó

Albi híres szülötte Henri de Toulouse-Lautrec. Grófi családból származott, és családjában sok volt házasság közeli rokonok között. A rokonházasságok következtében jelentkezett nála recesszív öröklődésű betegsége, tömöttcsontúsága is. Testmagassága 152 cm volt. Koponyája torz volt (elrejtésére kalapot viselt), és végtagjai rövidek. Ezzel együtt korán felismerték rajztehetségét. Párizsba költözött és ott lett világhírű.

Henri de Toulouse-Lautrec – az elmaradhatatlan kalapjával

Bal au Moulin-Rouge – Philadelphia Museum of Art

Carcassonne-ban első meglepetésünkre távolról ez a kép fogadott minket:

Carcassonne sárga vonalakkal. – valaki graffitizett a várfalra?

Közelebb érve a bejárat felől már pontosabban lehetett látni, hogy mi ez:

És pont a kapu előtt már így néz ki:

Kiderült, hogy ez egy installáció, ami szeptember végéig volt látható a váron. Sárga ragasztószalagokat raktak fel a falra, közelről megnézve már látható volt, hogy kezd itt-ott lejönni (szerencsére). Elég jópofa, de jó azt is tudni, hogy nem marad így mindig.

A legnagyobb lakott európai középkori vár

A legenda szerint a nevét a város egy Carcas nevű úrnőről kapta, aki Nagy Károly ellen védte a várat. Károly később feladta az ostromot, és kibékült az úrnővel. Ennen örömére szólaltak meg a harangok. „Carcas sonne” Persze nyilván semmi sem igaz a legendából.

A későbbi korokban a kathar eretnekség egyik központja, és mint ilyet, meghódítják a keresztesek. Ezután nem játszott jelentősebb szerepet a történelemben. Vára romlott, sőt lebontását is eltervezték, végül polgári összefogásnak köszönhetően mégis felújították.

Ma Carcassonne a legnagyobb lakott európai középkori vár. A vár híres kiváló állapotban levő kettős várfaláról a valódi középkori hangulatról, talán ennek is köszönhető, hogy egy középkori témájú társasjátékot neveztek el róla.

Carcassonne valójában

Innen másnap továbbmentünk Grau-du-Roi-ba, a tenger melletti szálláshelyünkre. Idén tengerparti szakaszt is be kellett terveznünk a nyaralásba. Később kiderült, hogy a helyet nagyon jól választottuk meg, mert jól megközelíthető innen sok nevezetesség a környéken. Van itt egy aquarium is, ami este 11-ig látogatható.

Grau-du-Roi – aquarium

Esténként fürödtünk is a tengerben, de napközben inkább a környéket jártuk be.

Halott tű vagy állóvíz

A legközelebbi város Aigues-Mortes. Magyarra fordítva ’halott tűk’-et jelentene szó szerint, de valójában az occitan Aigas Mòrtas « eaux mortes » (‘halott víz’, állóvíz, lagúna) szó módosulása. Aigues-Mortes-ot IX. Lajos alapította. Ez volt akkoriban a francia királyság egyetlen mediterrán kikötője, mert abban az időben Provence még névleg a Német-Római Császársághoz tartozott.

Aigues-Mortes – elkezdjük a körsétát, a háttérben látható, hogy már két várostornyot elhagytunk

Innen indult Lajos kétszer is keresztes hadjáratra 1248-ban és 1270-ben. A kikötő később elveszette jelentőségét, mert a Rhône deltájában feküdt, és eliszaposodott, mára kikötő már több mint öt kilométerre fekszik a tengertől, és éppen Grau-du-Roi lett a tengerparti üdülővárosa.

A város a vallásháborúk idején még egyszer fontos szerepet kapott. Sokáig volt hugenotta erősség. Majd itt börtönözték be a protestáns rabokat.

A város különleges abból a szempontból, hogy a várfalakon egészen körbe lehet járni az óvárost.

Aigues-Mortes – az egyik városkapu. A kapu fölötti bástya börtönként is szolgált.

A város legerősebb tornya a Tour de Constance

Tour de Constance – a város felől

Átjárás a Tour de Constance felé a vizes árkon keresztül.

A következő részben dél-Franciaország további szép helyeit járjuk be. Következő részben többek között Montpellierről, Nîmesről és Pont du Gard-ról írok.”

Share.

About Author

Leave A Reply