Az olcsó magyar munkaerő külföldre ment

0

Ugyan Magyarország és a többi régiós uniós tagállam sikeresen zárkózik fel a nyugathoz, csakhogy ez nem sokáig lesz így. Elsősorban azért, mert a modell az olcsó munkaerőre épül, amiből egyre kevesebb van – egyebek mellett azért, mert az azt biztosító emberek jelentős része külföldre ment.

Minderről a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-konferenciáján beszéltek a meghívott előadók, akik szerint a versenyképességgel ugyan nincs gond a régióban, a jogállamisággal már annál inkább.

A magyar növekedés elsősorban az olcsó, de jól képzett munkaerőre épül, amivel csak két gond van: egyrészt egyre kevesebb a jól képzett ember, mert sokan közülük határátkelők lettek, másrészt ebből adódóan aki maradt, az már nem olcsó.

KÜLFÖLDI MUNKÁK A HATÁRÁTKELŐN

A nyugatra költözés az elvándorló dolgozók részéről teljesen racionális döntés, hiszen például egy román munkás 12-szeresére (!) növelheti a jövedelmét, ha Németországba költözik. Emiatt egyes tagországokból már a munkaképes népesség harmada elvándorolt.

A visegrádi országokban (Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Lengyelország tartozik ide) ennyire nem rossz a helyzet, ezekből az államokból a munkaképes népesség 11 százaléka ment külföldre – mondta a német Union Investment Privatfonds GmbH ügyvezető igazgatója.

Ez ezeknek a dolgozóknak és az EU egészének előnyös, a keleti tagállamoknak viszont komoly gondot okoz – tette hozzá az Index tudósítása szerint Christian Kopf.

A német szakember szerint ugyan elsősorban nem az elvándorlás miatt van munkaerőhiány Magyarországon, de a probléma súlyos, és a kormánynak döntenie kell: vagy engedélyezi a bevándorlást, vagy elfogadja a gazdaság lassulását.

Négy évvel az indulás után szeretnénk tovább fejleszteni a Határátkelő oldalát. Segítsetek nekünk ebben egy kérdőív kitöltésével, amit ITT TALÁLTOK! Szóljatok bele ti is, merre menjen tovább a Határátkelő! Köszönjük szépen!

Share.

About Author

Leave A Reply