Az előítéletek félelmetes ereje

0

Attól kezdve, hogy a „lányok nem értik a matekot” és „a férfiak olyan érzéketlenek”, addig, hogy „kezd szenilis lenni, ahogy öregszik” minden társadalmi csoporttal kapcsolatban léteznek tévképzetek. A sztereotípiák olyanok, mint a levegő, mindenütt észrevétlenül jelen vannak.

Mindannyiunkat több minden határoz meg (magánéletünk, munkánk, a születési helyünk) és ezek közül néhánnyal kapcsolatban biztosan élnek az emberekben előítéletek.

Míg úgy tűnhet, elég csak arra koncentrálnunk, hogy ne legyenek előítéleteink (akár magunkkal szemben sem), ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Ha nem tudjuk pontosan megítélni a képességeinket, akkor könnyen megszólalhat bennünk egy hang, amely kétségbe vonja, hogy valamit el tudunk-e érni.

Ezt a szaknyelv sztereotipikus fenyegetésnek hívja és lényege, hogy egy megbélyegzett csoport egy tagja azért nem mer megtenni valamit, mert ha az nem sikerül, azzal erősíti az adott csoporthoz tapadó előítéletet.

Kísérletekkel bizonyítva

A jelenséget elsőként az USA-ban az 1990-es években fedezték fel. Kísérleti úton bizonyították, miként befolyásolhatják a faji előítéletek az egyéni intellektuális képességeket.

Fekete és fehér résztvevőket hívtak egy szóbeli tesztre. Előbbiek sokkal gyengébben teljesítettek akkor, amikor előre szóltak nekik, hogy a teszttel a verbális képességeiket és korlátaikat mérik, mint amikor nem mondtak nekik semmit.

Már akkor romlik a teljesítmény, ha ezeket a faji sztereotípiákat burkoltabban indítják be, például megkérik a résztvevőket, hogy jelöljék meg hovatartozásukat a fejlécen.

Sőt, az előző tesztnél a fekete résztvevőknek egyértelműen nagyobb mértékben voltak negatív gondolataik a verbális képességeikről is, mint a többieknek és ez hatással volt a teljesítményükre.

Mindannyiunk érintett

Nem árt néha emlékeztetni magunkat, hogy egyetlen társadalmi csoport sem mentes az előítéletektől. Például férfiakat kértek egy kutatásban arra, hogy non-verbális kódokat oldjanak fel.

Amikor azt mondták nekik, hogy a tesztet a „társadalmi érzékenység” mérésére használják, rosszabbul teljesítettek, mint amikor simán „információfeldolgozási” folyamatként adták el nekik – mert a legtöbb ember fejében az érzékenység a női nemhez kötődő készség.

Más esetben szegényebb családok gyermekei teljesítettek rosszul, amikor emlékeztették őket arra, hogy alacsonyabb a társadalmi-gazdasági státuszuk, mint másoknak. A bevándorlók és az idősek is rosszabbul teljesítenek, ha emlékeztetik őket valamilyen (bármennyire is burkolt) módon a velük kapcsolatos sztereotípiákra.

Ezek a folyamatok aztán egy ördögi körhöz vezetnek. A megbélyegzett csoport tagja olyan szorongást tapasztalhatnak, amely károsítja kognitív erőforrásaikat és alulteljesítéshez, a negatív előítéletek és a félelem megerősítéséhez vezet – írta a The Conversation.

Barack Obama és az ázsiai nők

Azért van remény, de a sztereotípiák megváltoztatása időbe telik és megfelelő technikákat igényel. Vagy olyan meghatározó példaképeket, mint amilyen sokak számára Barack Obama korábbi amerikai elnök, aki bizonyíthatóan pozitív hatást gyakorolt az afrikai-amerikaiak öntudatára.

Legalább ilyen érdekes, hogy a negatív hatások kivédhetők, ha egy másik, de pozitív előítéletre helyezzük a hangsúlyt. Egy matekteszten az ázsiai nők például rosszabbul szerepeltek, amikor nő mivoltukra emlékeztették őket és jobban, mikor arra, hogy ázsiaiak.

A magabiztosság megszerzése a félelmet keltő feladat gyakorlásával szintén jó módszer, a női sakkozók is használják. De már az is nagyon sokat segít, ha tisztában vagyunk a sztereotípiák téves voltával és nagyon káros hatásával.

A kapuzárási pánik csak mítosz

Share.

About Author

Leave A Reply