Az élet kölcsönzött munkaerőként

0

Magyarként Hollandiába kiköltözve a legtöbben gyakorlatilag rögtön szembesülnek a magyarországitól gyökeresen eltérő helyi foglalkoztatási rendszerrel. Munka ugyan van, biztos munkahely (pár hiányszakmától eltekintve) nem nagyon. Marad a barátkozás a gondolattal, hogy kölcsönzött munkaerőként (temp, flex..) egy munkaerő közvetítő cégen keresztül indítjuk el holland karrierünket – írta a Hollandokk.

„A Hollandiában dolgozók 30 százaléka dolgozik ideiglenes szerződéssel, kölcsönözöttként vagy zzp-erként, azaz egyéni vállalkozóként. Ez a 30 százalék nagyjából 2 millió embert jelent, szemben a körülbelül 5,5 millió szerződéssel rendelkezővel.

De hogy jutott el ide a holland gazdaság? A kiinduló pontot valahol az 1990-es végén találjuk, ekkor erősödött fel a vita azzal kapcsolatban, hogy versenyképesebb és rugalmasabb legyen a holland foglalkoztatás.

A híres polder-modellt alapul véve megegyeztek a kormány, szakszervezetek és munkaadók képviselői abban, hogy rugalmasabbá teszik a munkaerőpiacot és többek között egyszerűsítik a kölcsönzéses foglalkoztatást.

Ebből született meg az 1998-ban elfogadott „Flexwet”, lánykori nevén a de Wet flexibiliteit en zekerheid. Ha csak a foglalkoztatás rugalmasságát nézzük, akkor a célt sikerült elérni, hiszen Hollandia Európában is dobogós ebben a tekintetben.

Bár a munkaerőpiac valóban rugalmassá vált, ezt leszámítva azonban mára már érzékelhető, hogy valami nem igazán működik.

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Látszik, hogy ez a szisztéma igazából sem a cégeknek, sem a munkavállalóknak nem az igazi. Az egyre szaporodó negatívumok listájáról csak pár tétel:

– a kölcsönzött kollégák nem válnak a csapatok teljes jogú tagjaivá

– fix szerződés nélkül nehezebb, vagy nem is lehet hitelt szerezni, ezáltal lakáshoz, házhoz jutni

– a várható nyugdíj is kevesebb lesz, ha hosszabb távon ideiglenes szerződéssel, kevés órában foglalkoztatnak

– a „flexkrachtok” gyakrabban kapnak nehezebb, illetve veszélyesebb munkákat, ebből kifolyólag gyakoribbak a balesetek is körükben

– gyakrabban jelentenek beteget a kölcsönzött kollégák, mint szerződéssel dolgozó munkatársaik

– kölcsönzött dolgozóként kevesebbet is keresnek

– az anyagi bizonytalanságok a családalapításra, gyermekvállalásra is negatívan hatnak (…)

A fentiekhez még egy adalék: a holland munkaerőpiacot 2007 májusában nyitották meg az Európai Unióba 2004-ben belépő tagállamokból – köztük Magyarországról – érkezők számára.

Az új és régi tagállamokból érkezők körülbelül a felét töltik be a külföldről érkezők által elfoglalt, összesen 838 000 állás közül Hollandiában.”

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

A brit kormány nem győzi nyugtatni az ott élő uniós polgárokat

Share.

About Author

Leave A Reply