Az élet élvezete Új-Zélandon

0

Új-Zélandról Janek számolt be arról, hogyan telt a megérkezés utáni második nap. Egyetlen szóval: kellemesen. Több szóval: na, az jön lejjebb, egy hosszú autós út képében.

„Új-Zélandon (NZ) ha az ember túlteszi magát, hogy melyik oldalon kell vezetni (hálistennek ebben mind Menyusnak, mind jómagamnak volt már gyakorlatunk) egész kellemesen lehet autókázni.

A helyiek egyik jó tanácsát azért érdemes megfogadni, és NEM SZÁGULDOZNI. Elég sok helyi, csúszós, kanyargós út van, és NAGYON sok a baleset, amit gyakran turisták okoznak.

Ami még úgy-ahogy rendben is volna, de ha egy szűk hegyi úton baleset van, és lezárják az utat, akkor bizony autóban ülés lesz órákig. Szerencsére többnyire megúsztuk az ilyen eseteket, és egész jól tudtunk haladni.

Caroline Bay

A Christchurch – Dunedin útvonalunk az első állomásunk ’Caroline Bay’ volt, mert itt lehet pingvineket (Timaru Pingvinek) látni!

Lehet pingvineket látni, ha az ember VÉGIGOLVASSA A TURISTAKÖNYVET ahol leírják, hogy ezek tipegő vízi-topredók leginkább ESTE jönnek elő.

Nem baj, egyikünk megkapta az ezért a bakiért járó kellő büntetését. Ez mondjuk a digitális gépek korában nem akkor bünti, mint régen a filmes gépeknél, ahol ugye, ha lefotóztál valamit, azt csak az előhívás után látta az ember fia de… azért bosszút álltunk.

Ettől függetlenül parkoló van bőven, és jót lehet sétálni a Waimataitai Strandon. Arra tökéletes, hogy az ember kinyújtózzon, felfrissüljön. A víz meglepően hideg volt.

Az első nap Új-Zélandon

Omaru

Egy kis lábáztatás után, lecsorogtunk Omaruba. Itt nagyon nem terveztünk semmit, de mivel vezettünk eleget, meg akartunk állni egyet enni/inni és ha már itt voltunk gondoltuk megnézzük a Viktoriánus negyedet.

Személy szerint kedvelem a Steampunk stílust, így nem állt annyira messze tőlem a dolog. Sétálgattunk, megnéztünk egy kézműves könyvkészítőt, és ekkor… ekkor… találtunk egy whisky boltot…

Gondolom, már említettem párszor, de nagyon kedvelem a jóféle skót whisky-t így gondoltam gyorsan be is kukkantok ebbe a sarki kis boltba…

Aztán egy óra lett belőle… Nem mondom, hogy erőszakkal kellett elhurcolniuk a haveroknak, de azért nehéz szívvel, és NAGY mosollyal az arcomon léptem ki az ajtón.

A helyet amúgy ’Cellar Door’-nak hívják, és a bejárat mellett egy táblán az áll: „A whisky az, amivé a sör szeretne válni, amikor felnő”. REMEK kezdet. Belépve, egy párasztalos helyre jut az ember. Egy nagyon profi hölgy volt a „csapos” és egy rövid vizsgakérdés után meg is alapoztuk a barátságunkat.

Kaptál egy kóstolót egy közepesen jó whiskyből, amihez adtak egy „szemcsepegtetőt” és egy 4 cent vizet, és finoman megkérdezte, a hölgy, hogy tudom-e mire kell a csepegtető.

Teljesen faarccal válaszoltam, hogy „gondolom, a könnyeimet kell vele kimosni, miután megkóstoltam az ingyen whiskyt”, röhögtünk persze, de azért utána megint csak jött a kérdés, hogy mire kell.

Megbeszéltük, aztán vitatkoztunk egyet a felföldi skót whisky és a tesztkóstoló közötti különbségekről / hasonlóságokról, aztán nekiálltunk a valódi munkának. (…)

Morekai

Szusszantunk és hajrá a következő megállónkhoz, Morekai Boulders Beach-hez. Ez egy nagyon hangulatos hely fotózáshoz. Ha valakinek van rá érkezése, vigyen le egy üveg fehérbort és piknikezzen egyet.

Nagyon érdekes „kőgolyók” vannak, itt, és a legtöbb olyan, mintha darabokból ragasztotta volna őket össze a természet. Vagy a turisztikai bizottság önkéntes elit alakulata. (…)

Dunedin

Itt találkoztunk két ismerősömmel, aki vendégül látott minket vacsorára. Pontosabban elvittek minket egy helyi kézműves sörözőbe. (…) Az NZ kézműves sörök nagy reneszánszukat élik, de jelenleg az IPA korszakukban vannak, ami nekem különösen nagy ellenségem… Ez persze nem tartott vissza, hogy ne kóstoljak meg párat, de… nem győzött meg.

A város, ahogy hallottam, inkább egy helyi egyetemi város, engem kicsit Pécsre, Szegedre emlékeztetett. Nem volt nagyon időnk turistáskodni, mert lényegében, csak vacsora/alvás volt a terv itt, de amit láttunk az hangulatos volt.

Az öko-turisztikai vonal nagyon erős még. Nem egy turistás város, de hangulatos volt és mivel kávé/sör/étterem és szórakozó helyekben jó, nekem bejött.

Eseménydús napunk volt, nem volt gond az alvással…”

A teljes posztot itt találjátok, érdemes elolvasni!

Új-zélandi bakancslista

Share.

About Author

Leave A Reply