Ausztrália

0

Vannak páran, akik eljátszottak már a gondolattal, hogy Ausztráliában telepednek le , és van, aki nem csak eljátszott a gondolattal, hanem meg is lépte, ők az Ausztrália A-tól Z-ig blog szerzői, akik a praktikus információkat összegereblyéző sorozat legújabb részét vállalták be és írták is meg (a blog állandó kommentelője, adg egészítette ki az írást).

„Amikor 2013-ban elindultunk hátizsákkal Ázsiába fél évre, azt gondoltuk, hogy ennyi utazás meg világlátás biztosan hosszú időre elég lesz. Nem így lett, Ausztrália keresztülhúzta a számításainkat. Az ázsiai utazásunk végén csupán 3 hetet töltöttünk el Sydneyben, de ez elég volt ahhoz, hogy rögtön azon kezdjünk gondolkozni, hogyan tudnánk ide visszajönni.

Hamar meg is találtuk a módját, a tanulói vízum mellett döntöttünk. Egy MBA végzettség már korábban is a tervek között szerepelt Zolinak, úgyhogy összekötöttük a kellemeset a hasznossal, és a Sydney-i Holmes Institute-ot választottuk a képzésre.

Tavaly október közepén érkeztünk meg Sydney-be, így immár több mint egy éve vagyunk itt. Úgyhogy itt az idő egy kis visszatekintésre, mi is történt velünk ezalatt az egy év alatt, és hogyan látjuk most Ausztráliát, azon belül is Sydney-t.

Ezen felül igyekszünk pár tippet is megosztani az itteni élettel kapcsolatban azoknak, akik szintén egy hasonló kalandot terveznek Ausztráliába. (Figyelem, ez egy igencsak hosszú, és SZUBJEKTÍV bejegyzés lesz, mi szóltunk… :))

Habár korábban már mindketten több országban is eltöltöttünk hosszú hónapokat, először vagyunk távol otthonunktól egy huzamban 1 évig. Ráadásul fizikailag ennél messzebbre már szinte nem is nagyon lehetnénk a családunktól, barátainktól (na jó, Új-Zéland még messzebb van…).

Már az elindulásunkkor tisztában voltunk azzal, hogy habár Ausztrália és azon belül is Sydney a világ egyik legélhetőbb országa, városa (Sydney egészen pontosan a 7. a világon), azért az otthoniaktól való óriási távolság és az itteni beilleszkedés valószínűleg nem lesz zökkenőmentes. Igazunk lett… 🙂

Fontos link
Bevándorlási ügynökségek hivatalos listája

Munkalehetőségek

Talán ez az egyik legfontosabb tétel, hiszen otthonról azt hallani, hogy húúú, Ausztráliában (Sydneyben) aztán csak az nem tud dolgozni, aki nem akar. Röviden: ez tényleg így van. Munka az van rengeteg.

Mi az elmúlt évben padlókat csiszoltunk és építettünk, felszolgáltunk, kisegítettünk konyhákban, építkezéseken dolgoztunk, kerteket gondoztunk, hétvégi piacokat építettünk és bontottunk, TV-t és antennát szereltünk, bolti eladók voltunk, költöztettünk és szórólapoztunk. Úgy, hogy korábban sohasem végeztünk még csak hasonlókat sem, így tapasztalatunk sem volt egyikben sem. Mégis elég volt annyi, hogy akartunk dolgozni.

A munkák nagy részét eleinte itteni magyarokon keresztül szereztük, de sokszor az is elég volt, ha végiglátogattunk pár kávézót munka iránt érdeklődve, és rögtön fel is vettek.

Az egyértelmű, hogy a vendéglátás és az építőipar elképesztő ütemben pörög, és gyakorlatilag mindig szükség van új emberre, akár tapasztalattal, akár anélkül. Természetesen azért csodákra senki se számítson, tapasztalat nélkül a minimálbér dukál (~16 AUD / óra), de munkától függően olyan ~20 AUD-ot is meg lehet keresni óránként.

A problémát általában az szokta okozni, hogy nehéz egy fix, teljes idős, konstans állást találni, mindig 2-3 különböző munkáltató között kell libikókázni, hogy kinél mikor van éppen munka. Ez hosszú távon nagyon stresszes és macerás.

Rengeteg új dolgot tanultunk az egy év alatt, alázatot, tiszteletet, kitartást, alkalmazkodást, amiket nagyon hasznosnak tartunk. Viszont ami negatív, hogy azért tanuló vízummal és a hozzá járó munkavállalási engedéllyel a képzettségünknek és tapasztalatunknak megfelelő pozíciót nem könnyű szerezni, az ilyeneknél már az ausztrálok egyértelműen előnyben részesítik a saját nemzetükhöz tartozókat.

Azt látjuk, hogy ha már PR (Permanent Residency, kb. letelepedési engedély) státuszban van itt valaki, annak jó pár fokkal könnyebb a helyzete, de ha nincs valami nagyon speciális tudása, akkor őt is csak alsóbb pozícióba veszik fel első körben.

Itt is igaz, hogy kitartó és kemény munkával vagy egy jó szakmával (jó azt jelenti, hogy amire itt szükség van) kitermelhető egy nagyon kellemes életszínvonal, de érdemes az elvárásokból eleinte visszavenni, hisz többnyire végig kell járni a ranglétrát itt is.

Az számít elsősorban, hogy milyen és mennyi ausztrál munkatapasztalata van az embernek, az otthoni referencia szinte egyáltalán nem érdekes, itt újra lentről kell kezdeni, egyértelműen ezt a lépcsőfokot a legnehezebb megugrani. Andinak kb. fél évbe telt megszereznie egy duty manageri pozíciót, Zolinak pedig majdnem egy évbe, hogy felvegyék egy IT céghez mobil applikáció üzletágvezetőnek.

TIPP: Ha valamilyen építkezéshez közel álló szakmád van (gipszkartonos, vízvezetékszerelő, padlócsiszoló, stb.), szinte biztosan el fogsz tudni helyezkedni 16-25 dollár/óráért. Ha esetleg vendéglátós végzettséged, tapasztalatod van (szakács, felszolgáló, barista, stb.) azzal is viszonylag hamar menni fog a munkavállalás 16-20 dollár/óráért. Menedzseri, irodai munkákat sokkal nehezebb találni, az még komoly otthoni tapasztalattal is akár 4-8 hónap lehet, mire felveszik az embert.

Fontos linkek
Ausztrál Bevándorlási Hivatal
Ausztrál kormányhivatalok
Hiányszakmák listája
Jobsearch
CareerOne
Seek
MyCareer
Careersonline

Árak

Sydney iszonyú drága. Pont. Habár az előbb említett 16-20 AUD / óra bér elsőre nagyon jól hangzik, azonban az is tény, hogy ebből gyakorlatilag éppen hogy csak megélni lehet.

Egy egy hálószobás lakás Sydney-ben 300-500 AUD hetente, a bevásárlást ritkán lehet megúszni alkalmanként 100 AUD alatt, és ha egy autót is fenntart az ember, akkor annak az évenkénti regisztrációja, vizsgáztatása minimum 1500 AUD.

A helyi bkv bérlet heti ~50 AUD, gyorskajáldában is minimum 10-15 dollár egy étel. Ha pedig néhanapján valami szórakozásra is van igény, az bizony 50 dollár alatt ritkán jön ki fejenként, pláne a 6-10 dolláros pohár sörrel.

Mindehhez pedig a diákvízumnál hozzátartozik a kifejezetten drága oktatási költség, amit valahogy ugye ki kell termelni, félre kell tenni. Mindezek egyértelművé teszik, hogy Sydney-be valami megtakarítás nélkül elindulni nem tanácsos, ilyen szempontból ez itt nem a szerencsevadászok országa. (Nyílván vannak kivételek, de azok csak ezt a szabályt erősítik)

TIPP: Érdemes a szupermarketek heti reklámmagazinjait nézni, mert ott elég jó kis ajánlatokat lehet találni. Ezen kívül a bevásárlóközpontok „foodcourt” részein fél 4 körül 50%-os akciókat csinálnak, hogy az aznap megmaradt ételeket kiszórják, így a szokásos 10-15 dollár helyett 5-8 dollárért lehet nagyon korrekt kajákat enni. És a legtutibb dolog a rendszeres hétvégi lomtalanítás a gazdagabb környékeken, ahol pl. mi a kanapénkat, a szekrényeink nagy részét, és az LCD TV-nket (!!) találtuk. Fogyasztói társadalom van itt, kérem szépen, annak minden szépségével és visszásságával.

Fontos linkek
Property
RealEstate

Üzleti lehetőségek

A véleményünk egyértelműen az, hogy Ausztrália az új Amerika. Ha valaki elszántan, bátran, kis üzleti gógyival megáldva idejön, és nem fél vállalkozni, akkor az előbb vagy utóbb, de megtalálja a számítását. Már természetesen ha kibírja az előbb említett nagy távolságból és drágaságból adódó nehézségeket.

Rengeteg példa található az ismeretségi körünkben, akik valamilyen végzettséggel idejöttek, majd két év múlva egy totál más szakmában elhelyezkedve alapozták meg a jólétüket. Legyen az költöztetés, TV-, és antennaszerelés, takarítás, szökőkút-építés vagy akár padlócsiszolás.

Ausztrália nagyon nagy mókamester, hiába érkezel meg egy jól végiggondolt tervvel ide, nagyjából 2 hét múlva szinte biztos, hogy a terved a kukában, és valami olyan dolgot csinálsz, amit 1 éve még kiröhögtél volna.

Ez abból is adódik, hogy rendkívül könnyű elkezdeni egy vállalkozást. A magánvállalkozói engedély megszerzése nagyjából 10 perc az interneten, az adózásnál meg rengeteg leírható kedvezményt lehet igénybe venni, akár számla nélkül is.

Ha már a számlánál tartunk: szigorú számadású számlatömb? Hahahahaha, na az meg mi, ugyanmár! Fogsz egy sajtfeclit, ráírod a Te meg az ügyfél adatait, az összeget, és csókolom, kész is számla. Sőt, ha kártyáról vásárolsz valamit, akkor még a kapott számlát sem kell megtartanod feltétlen, ott a kártyán a vásárlás bizonyítéka.

Habár a nyereségadó nem kevés (30%), viszont az áfa csak 10%, és ahogy írtuk, sok lehetőség adódik a költségek elszámolására. Ebből adódóan az adófizetési hajlandóság kifejezetten magas, mert egyszerűen nem éri meg a büntetést megkockáztatni…

TIPP: ha egy párként jöttök ki, akkor érdemes partnership-et létrehozni, mivel ebben az esetben az adómentes jövedelem határa dupla akkora (~36.000 AUD / év)

Fontos linkek
Minden, amit egy üzlet indításához tudni érdemes
Ausztrál Üzleti Szám (ABN)
Adóhivatal

Társadalombiztosítás, nyugdíj

Az ausztrál társadalombiztosítási rendszer különbözik a legtöbb fejlett ország társadalombiztosítási rendszerétől. Az ausztrál kormány általános alapból folyósítja minden személy nyugdíját, és azt nem egyéni és munkaadói hozzájárulásokból kialakított társadalombiztosítási alapból fedezi. Ennek következtében az ausztrál nyugdíj a jövedelmi és vagyoni viszonyoktól függ.

Az egyének számára az ausztrál társadalombiztosítási kifizetéseket a Department of Human Services (DHS) folyósítja. Nyilatkozni kell a teljes jövedelmi és vagyoni helyzetünkről, ha ausztrál nyugdíjat akarunk igényelni.

Az Ausztrália és Magyarország közötti megállapodás értelmében összeadhatjuk az Ausztráliában töltött tartózkodási időt és a magyar társadalombiztosítási rendszerben felhalmozott időszakot.

Amennyiben Ausztráliában vagy Magyarországon élünk, a két ország közül bármelyikben benyújthatjuk az ausztrál Age Pension iránti igényt, ha elértük a korhatárt, és az Ausztráliában töltött tartózkodás és/vagy a magyarországi társadalombiztosítási rendszerben szerzett évek összege meghaladja a 10 évet.

Fontos linkek
Human Services
Társadalombiztosítási megállapodás Magyarország és Ausztrália között (magyarul)
Egészségügyi Biztosítás

Munkavállalás, vízumtípusok

(A továbbiakban a Határátkelő blog állandó kommentelője, adg kiegészítése következik.)

A szabatos elnevezés szakképzett munkavállalói vízum. Ebből következően szakképzett jelentkezőknek szól mindegyik, és rengeteg fajta van belőle. Közös jellemzőjük, hogy valamilyen szakmával és hozzá tartozó szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.

A kérdés roppant szerteágazó, aki komolyan gondolja, hogy ilyen vízumot akar szerezni, és nincs benne jogászvér masszív angoltudással párosítva, az inkább kérjen meg egy bevándorlási ügynököt, jobban jár.

Az ausztrál bevándorlási rendszer pontozásos móka, pontokat kapsz a végzettségedre, gyakorlatodra, nyelvtudásodra, meg még egy pár dologra. Ennek lényege, hogy a menekülteken kívül Ausztrália azokat szeretné beengedni elsősorban, akikre szükség van, és akik jó eséllyel el tudnak helyezkedni.

Hiányszakmák listája

Van egy hiányszakmák listája nevű lista, azon szerepelnie kell a szakmádnak. Valójában több ilyen lista is van. Ez jó az országnak, mert megkapja a hiányzó munkaerőt, a vele érkező pénzzel együtt. Jó a helyieknek, legalábbis indifferens, mert a frissen érkező tömegek nem veszik el a munkáját, valamint nem segélyen ücsörögnek otthon. És persze jó a bevándorlónak is, mert ha beengedik, akkor valószínűleg talál majd munkát is.

Ausztrália egy rendkívül kevert multikulti társaság, Albániától Zambiáig mindenhonnan van mindenféle ember, és ehhez képest meg lehet nézni, mennyi etnikai eredetű villongás van. Nagyon kevés ilyen fordul elő. Szerintem ez a bevándorlási rendszernek köszönhető.

A rendszer sajátossága még, hogy kevés kivételtől eltekintve 2 évig nem kapsz segélyt, a vízumkérelemkor ezt alá is kell írnod, és vállalnod kell, hogy rendelkezel fedezettel a kezdeti időszakra.

Ideiglenes és állandó vízum

Az ideigleneseket általában könnyebb megszerezni, kevesebb pont kell hozzá, esetleg gyorsabb is, és néha át lehet váltani később állandóra viszonylag könnyen. Hátránya, hogy általában nem jár hozza Medicare, vagyis TB, sem semmilyen családi benefit.

Az állandó vízum majdnem állampolgárság, nem lehet szavazni, nem lehetsz esküdt és katona, meg egy-két apróság még, amúgy teljesen azonos jogaid vannak, mint egy állampolgárnak. Az állampolgársághoz 4 évet kell itt élni, abból egyet állandó lakosként.

Független és szponzorált vízumok

A fenti két kategórián belül vannak a független, és a szponzorált vízumok.

Függetlent a legnehezebb szerezni, lassabb is sokszor, régebben ez volt a csúcs, semmi megkötése nem volt. Ma sincs, csak ma már a szponzorált vízumok jobbak, gyorsabbak. Szponzor lehet egy munkáltató, vagy egy állam. Lehet magánszemély is, de az nem sokat ér.

A munkáltató sima liba, ha találsz egy céget, aki kellőképpen rádizgul, és alkalmas szponzorálásra, akkor keresztülveri a vízumkérelmet a bevándorlási hivatalon, általában fizeti a számlát, és egész gyorsan megvan a vízum.

Ha viszont később kirúgnak, akkor nagyon hamar kell egy új szponzor, mert törlik a vízumot, aztán mehetsz haza. Ha a cég tudja igazolni, hogy nem talál rajtad kívül senkit, akkor még a hiányszakmán sem kell rajta lenned, csak egy másikon, a bevándorlásra alkalmas szakmák listáján. Van pár egyéb könnyítés is, gyengébb angol is elég lehet például.

Ha állam szponzorál, az függetlenebb. Minden államnak van egy saját hiányszakmákat tartalmazó listája, meg a szponzorálásért cserébe elvárt plusz tulajdonságok. Ilyen lehet a még jobb angol, még több szakmai gyakorlat, vagy megfelelő anyagi fedezet. Kötöttségként általában elvárják, hogy az adott államban maradj két évig, és egy évig a szakmádban dolgozz teljes munkaidőben. Ilyen vízumunk van nekünk is.

Nagyon leegyszerűsítve, ha független vízumod van, akkor bedobnak egy kalapba. Meg van határozva, hogy milyen szakmára mennyi vízumot adnak ki egy évben, és ha van még hely, akkor kiveszik a kalapból a legjobb jelölteket, akiknek a legtöbb pontjuk van. Ha – talán – három évig nem kerülsz sorra, akkor kuka.

Ha szponzoralt vízumot igényelsz, akkor amint megvan a szponzorálásod, meg is kapod a vízumot általában. Magyarul előrevesznek. Ugye, aki szerzett szponzort, arra nyilván nagyobb szükség van.

Mi kell a vízumhoz?

Ugye kell a szakma és a gyakorlat. A szakmát legtöbbször el kell ismertetni, erre megvannak a megfelelő szervezetek. Én csak a sajátomat tudom, másoknak máshogy is lehet. Szóval mérnökök az Engineers Australiához nyújtanak be egy több esszéből álló kis életművet pár száz dollár és néhány papír kíséretében, majd néhány hónap alatt elbírálják, hogy elfogadják-e a végzettséged és a gyakorlatod.

Neked kell megmondani, hogy milyen szakmának kívánod elfogadtatni magad, mert nem mindig fedi a magyar fogalom az ausztrált. De van minden szakmáról pontos leírás, meg kell keresni a megfelelőt, és pontosan betartani minden követelményét. Ez az egész folyamatban a leginkább munkaigényes lépés.

Kell egy IELTS nyelvi felmérő. Legalább 6-os szintet kell elérni, néha elég az 5-ös is. Ha pontot is akarsz kapni, akkor 7 vagy jobb kell. Ez 45 000 forintba kerül.

Ha mindez megvan, akkor lehet kérni az állami szponzorálást, ez csak papírmunka, néhány nyomtatvány, igazolni ezt-azt, ilyesmi. A mi államunk kért még egy fél oldalas kis dolgozatot, hogy miért akarunk pont ide jönni, és mit tudunk az államról, bérekről, ingatlanokról, megélhetési költségekről. Vagyis, hogy tudjuk, hova megyünk, mi vár ránk. Ez nekünk ingyen volt, fél év alatt el is bírálták. Ha független vízumot akarsz, ez a lépcső kiesik.

Ha ez is megvan, akkor be lehet adni a vízumkérelmet, megint csak papírmunka, űrlapok, milliónyi csatolandó dokumentum, fordítások, stb. És kb. 4000 dollár a kérelmezőnek, a családtagoknak kevesebb, de egy család kalkulálhat 5-7000 dollárral.

Egyszer csak szólnak, hogy lehet menni orvosi vizsgálatra, pár ezer forint Pesten, pisi, AIDS, tbc, meg egy általános kikérdezés. Megmondják, hova kell menni. Ezt követően pár nap alatt meg is jön a vízum, az orvosi vizsgálattól számítva egy éven belül kell belépni az országba, különben megy az egész a szemétbe.

Mivel milliónyi vízum van, sok eltérés lehet. Ma már elfogadnak talán más nyelvvizsgát is, meg más szakmák esetén más az elismertetés. Kétkezi szakmáknál nem tudom, hogy megy, ott is megvan a hasonló procedúra. Ha cég szponzorál, akkor az másképp megy, sokkal pörgősebb.

Az árakat nagyjából írtam. Ha ügynököt is választ az ember, az pár ezer dollárral drágítja a menetet, cserébe viszont tudja, mit hogyan, mikor, milyen módon kell intézni, kapcsolatban áll a Bevándorlási Hivatallal, stb. Szerintem megéri.

Csak regisztrált ügynököt érdemes választani, van nekik egy kamarájuk, minden ügynöknek van egy száma. Ők felelősséget vállalnak a munkájukért, ha elszúrják, és ugrik a vízum, akkor visszaadják a pénzünket. Ez is valami… Ebből következően bizonytalan, vagy előre láthatóan zűrös ügyeket nem vállalnak.

Mennyi pénzzel induljunk el?

Ausztrália nagyon drága ország, még nyugat-európai szemmel (illetve pénztárcával) mérve is. Szinte minden nagyon drága, tehát sok pénzzel kell jönni, ha nincs munka.

Egy család visszafogott, de vállalható színvonalú fenntartásához, bérelt lakás esetén körülbelül havi 1 millió forintnyi dollárral kell számolni. Úgy érdemes jönni, hogy ha esetleg nem lesz munka pár hónapig, akkor is legyen fedezet. Ez nem Európa, nem lehet csak úgy visszaröppenni, vagy segélyt kérni (lásd fent).

A Bevándorlási Hivatal honlapján minden vízumról le van írva szinte minden, meg az egész folyamat is. Szintén leírja, hogy mit merre kell intézni. Még vízumvarázsló is van, kérdéseket tesz fel, és kiszűri a lehetséges vízumokat.

Több és ennél is konkrétabb részletet nem gondoltam írni, csak egy kis bemutatást a rendszerről. Egy ilyen kaland elég nagy ahhoz, hogy aki bele akarja vágni a fejszéjét, az saját maga alaposan utánanézzen, és ne mendemondákból meg hallomásokból tájékozódjon.

Mindegy mit mondanak mások, utána kell nézni, mert sok múlhat rajta, és minden gyorsan változik. Ráadásul nem akarok véletlenül sem félrevezetni senkit, mi két éve csináltuk, azóta voltak változások, egy részéről tudok, más részéről nem. Amiben nem vagyok majdnem biztos, azt kihagytam.

Érkezés utáni elintézendők

Akár Magyarországról is lehet az interneten keresztül ausztrál bankszámlát nyitni. Nem kell NI-szám, munkahely, lakcím, meg ilyen EU-s marhaságok, hanem 5 perc alatt online nyitsz egy számlát, áttolod rá indulás előtt a pénzed, aztán itt beballagsz a bankba, igazolod magad, kapsz hozzá egy kártyát, és Welcome to OZ. Persze itt is lehet nyitni, az sem bonyolultabb.

Fejenként 10 000 dollárt bejelentés nélkül is be lehet hozni a határon, de akármennyit hozhatsz, csak rá kell írni az Incoming Passenger Card-ra, hogy több pénz van nálad. Nem veszik el, meg sem kérdezik, honnan van, csak tudni akarnak róla, hogy behoztad.

Tax File Number (TFN)

Ez az adószám, kártya nincs hozzá. Ez kell majd az adóbevalláshoz, munkavállaláshoz, meg pár dologhoz. A helyi NAV honlapján lehet online igényelni, 10 perc alatt megvan, pár nap múlva megjön postán.

Tipp: rögtön első nap meg kell csinálni, postázási címnek az ideiglenes szállást megadni.

A levél, amiben a számot küldik, később lakcímigazolásra felhasználható, mert ez egy hivatalos levél egy kormányszervtől, amin rajta van a címed. Például jogsihoz is jó, vagy a mi esetünkben a következő vízumhoz igazolásképpen a lakcímünkről.

Medicare

Be kell jelentkezni a Medicare-hez – már akinek jár, ugye. Ha jól tudom, minden benefit jellegű dolgot szintén ott kell intézni, gyerekek után járó pénzek, lakbértámogatás, stb. Ott megnéznek, és elmondják, mi jár.

Jogosítvány

Jó, ha van egy fordítás a magyarról, de néha még az sem kell. Kell viszont egy látásvizsgálat, amit helyben, ott a pultnál megcsinálnak. Meg esetleg valami papír, amivel igazolod a lakcímed, erre jó lehet a bérleti szerződés is. Nekünk bemondásra elfogadták, az ügyintéző nem kért semmit.

Ha ezek megvannak, 10 perc alatt már a kezedben az ausztrál jogsi (és a magyar is megmarad), ettől kezdve számítasz embernek, hiszen ez az egyetlen személyazonosító okirat az útlevélen kívül. Nincs ötvenféle kártya.

Tipp: Akkor csináltass jogsit, ha találtál szállást. Költözés után új jogosítvány kell, hisz azon van a lakcímed. A magyar jogsit 3-6 hónapig használhatod vízumtól / államtól függően.

Iskola

Egyszerűen besétálsz, és felveszik a gyereket. Általában körzetes a rendszer, ahol laksz, oda jársz, vagy magánsuliba. Darwinban ajánlott az angolul nem beszélő gyerekeket egy kijelölt suliba vinni, ott intenzíven nyomják beléjük az angolt.

Tipp: Ha még nincs jogsid, használd a TFN levelet, vagy a lakásbérleti szerződésed a cím igazolására.

Magánnyugdíj

Egyszerű, csak kiválasztod a biztosítót, aztán online vagy személyesen elintézed, pár perc alatt.

Ingatlanbérlés

Ez a legnehezebb. Szeretnek referenciát kérni, ami neked nem lesz. Így hátrányból indulsz. Nehéz rögtön jó helyet találni – jó helyen, szép házat, olcsón. E feltételekből akár kettőt is választhatsz.

Magyarországról gyakorlatilag nem lehet lakást bérelni, személyesen meg kell nézni. Szabály is, meg érdemes is, mert a 15 éves, halszemoptikás, széthúzott és kiszínezett fénykép már nem feltétlenül takarja a valóságot.

Első szállásnak én nagyon ajánlom a holiday apartment-eket. Kb. nem sokkal drágább, mint egy backpacker (hátizsákos turistáknak való) szállás, de ezerszer jobb. A szálloda hosszabb távra megfizethetetlen, a kempingek meg a világ végén vannak, onnan nem lehet könnyen bejárni munkát meg lakást keresgélni.

A holiday apartmentek általában nagyon jó helyen vannak, full felszerelt lakások, érdemes egy ilyet fogni 1 hónapra, annyi idő elég lakást találni, kevesebb időre meg nem érdemes, mert az meg kevés lehet a lakásvadászathoz és a többi elintézendő dologhoz.

Itt ér véget adg kiegészítése, térjünk vissza az Ausztrália A-tól Z-ig blog szerzőihez!

Közlekedés

Sydney belvárosában az autót el kell felejteni, mivel a parkolás akár 30-40 AUD is lehet óránként. A tömegközlekedéssel nincs problémánk, kiszámítható, kiterjedt, általában pontos. Viszont az óriási távolságok miatt adott esetben akár 1,5 órát is simán el lehet buszozni, vonatozni.

Ha csak tehetjük, inkább a hajót választjuk, mivel a hajózás is a közlekedés szerves része, és egyszerűen imádnivaló. Mi csak úgy hívjuk magunk között a hajós utazásainkat, hogy „komp-enzálunk”: legyen bármilyen rossz kedvünk is, a kis tengeri kompok ringatózása a Sydney öbölben az Operaház előtt minden bút és bánatot elmulaszt. Örök kedvenc.

Viszont ha autóba kell szállnunk, bizony az sem jelenti egyből, hogy fel kell hogy menjen a pumpa a fejünkben. Habár az autós forgalom nagyon zsúfolt tud lenni, ennek ellenére elképesztő budapesti szemmel, hogy mennyire lazán, intelligensen, a szabályokat betartva vezetnek itt az emberek.

A zippzár elvet mindenhol betartják, nem kell harcolni, hogy beengedjenek valahova, dudálás ritkán hallható, egymásra anyázást meg mutogatást pedig talán ha 2x láttunk az elmúlt évben. Nem volt könnyű megszokni ezt a mentalitást, de most már nagyon élvezzük, és nekünk is sikerült belelazulni a helyi viszonyok közé.

Valószínűleg ez a mentalitás azért annak is köszönhető, hogy nagyon betartatják a szabályokat a rendőrök, és ha valamit áthág az ember, az azonnal súlyos dollár százasokba kerül. Egyszerűen nem éri meg szabálytalannak lenni.

A sok autó viszont sok közlekedési dugót jelent, türelmes araszolással. Csúcsidőkben nem érdemes autóba ülni és a városból való kiutat is jobb előre tervezni a hétvégén, ahogy otthon az M7-esen a Balcsira jutást nyári péntek délután, különben ugyanúgy órákig tart az. Ami viszont nagyszerű, hogy ittlétünk alatt nagy balesetet nem láttunk, az összekoccanásokat is egy kezünkön meg tudjuk számolni.

TIPP: még ha valaki student vízumon is van itt, sajnos még az sem kap diákkedvezményt a közlekedési bérletekre. Viszont általában az üzleti iskoláktól lehet igényelni egy kedvezményes kódot, amivel negyedéves kombinált bérletet lehet venni elég nagy kedvezménnyel. Ez egy nagyobb befektetés (~400 AUD), de ezzel a kedvezménnyel a heti bérlet olyan 30-35 dollárra jön ki heti szinten a szokásos 50-55 helyett. Ez már azért nagyon jó… Ezen felül ha van gyereked, akkor vasárnaponként 2.5 dollár/főért korlátlanul utazhatsz (family funday sunday – minimum egy felnőtt és egy gyerek).

Sydney

Egy csodálatos város, fantasztikus adottságokkal, gyönyörű partszakaszokkal, öblökkel, karbantartott parkokkal és kellemes klímával és változatos kerületekkel. A város óriási mintegy 150 km átmérővel rendelkezik. A kiterjesztett Sydney régió mintegy 12,000 négyzetkilométer terület jelent, ebből a kormányzati negyed csak 25 négyzetkilométer.

A kerületek bizonyos esetekben annyira eltérőek az adott természeti adottságoknak vagy az ott lakó embereknek köszönhetően, hogy olyan érzés, mintha más országban járnánk. Például jártunk olyan McDonalds-ban, ahol a kitett helyi kerületi lap szigorúan arabul volt.

A város utcái zömmel tiszták, a parkok pedig mind gyönyörűen karbantartottak. Ezeket az emberek előszeretettel használják is, hétvégente hatalmas nyüzsgés, családi evés-ivások vannak a fák árnyékában és persze előszeretettel használják a sok felé megtalálható ingyenes (!!!) barbecue sütőhelyeket.

TIPP: a múzeumok egy része (Museum of Contemporary Art, New South Wales Art Gallery) ingyenes!

Természet

Ausztrália flórája és faunája lenyűgöző. Nem lehet nem imádni. Az, hogy a Sydney belvárosától 20 percre levő, 6. emeleti kecónkban rendszeresen papagájok és kakaduk rikácsolására ébredünk, egyszerűen megfizethetetlen.

Valamint az is, hogy másik 20 perces autózással akár már egy vadregényes őserdőben sétálhatunk többek között a Ku ring gai nemzeti parkban, vagy hogy akár minden hétvégén más-más lélegzetelállító tengerparton futhatunk a homokban. Tényleg megunhatatlan.

De ne menjünk el szó nélkül a szokásos kérdés mellett: mi van a pókokkal, cápákkal, kígyókkal és egyéb „gyilkos” álatokkal?!?!?! Nos, akinek arachnophóbiája van, az kétszer gondolja meg, hogy kijön-e ide. Pókokkal egészen biztosan találkozni fog, kicsikkel, nagyokkal, mérgezőkkel. Akár a lakásban is. Ez van, ezt csak megszokni lehet.

TIPP: A Blue Mountains-ba megy egy nagyon kényelmes vonat a Centralból, kifejezetten olcsó, minőségi és gyors! Ezen felül érdemes még vonattal Kiamába is elutazni, mesés tengerparti tájakon vezet keresztül az út.

Ételek és termeik 🙂

Köszönhetően a kultúrák őrült egyvelegének szinte minden ízvilág fellelhető. Viszonylag korrekt pénzből is lehet jó kaját kapni és nyilván az árhatár a csillagos ég. Ahogy említettük szolgáltatni tudnak, hát vendéglátni is.

Az éttermekben a felszolgálók kedvesek, a csapvíz kis kancsóból alap felszereltség a menü mellé, azt automatikusan hozzák, avagy önkiszolgáló módon tölthet magának az ember a kikészített kis tartályból a poharakba. Sok helyen friss szeletelt gyümölcsökkel is ízesítik a vizet, ami isteni.

Az alapanyagok általában frissek, a tálalás gusztusos. A tengeri ketyerék pedig a frissességből adódóan isteniek. Vannak egyszerű, olcsó, utcai árusok is ahol szintén jó minőséghez lehet jutni megfizethető áron.

A véges ellenpontként pedig persze számtalan olyan étterem is van a kis öblökben vagy apró szigeteken, ahol aranyáron lehet vacsorázni, ahol a legjobb bort kapja a betévedő vendég, aki nyilván hidroplánnal vagy magánjachttal érkezik. Na, ilyen helyen még nem jártunk belül, csak kívülről csurgattuk a nyálunkat. Még. 🙂

A másik fantasztikus „találmány” a B.Y.O., azaz „bring your own”. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a ilyen felirattal ellátott éttermekbe magaddal viheted a saját sörödet, borodat, tudatmódosító alkoholos italodat. Ilyenkor „pohár” díjat számítanak csak fel (1-4 dollár), viszont így jóval olcsóbban ki lehet hozni az esti vacsorát, és azt ihatsz, amit szeretsz… Hát nem zseniális?

Helyi arcok

Eddigi tapasztalataink alapján a kép vegyes. Kezdjük a pozitív meglátásokkal. Kedves, mosolygós és alapvetően nyitott, beszédes és hangos szavú emberek. Érdeklődőek, kíváncsiak és többnyire meghallgatnak. Határozott kiállásúak kortól függetlenül.

Már egész fiatal gyerkőcök is magabiztosak, határozottak és tisztelettudóak, ami nagyon szimpatikus. Ingalj gyűrögető, szégyenlősködő, zavarban lévő gyereket még talán nem is láttunk. Szinte hihetetlen, de többek állítása szerint a gyerekek a sulit imádják. Imádni az iskolát, na azt meg hogy? 🙂

Az emberek azonnali visszajelzést adnak, ha valami tetszik nekik, avagy ha valami nem. Nincs susmogás, meg elfojtás, meg orr alatt morgolódás. Kiteszi az asztalra bármit is gondol, akár kritika vagy dicséret, azonnali visszajelzést kapsz. Ezt szintén a nyitottságuknak tudjuk be, nagyon könnyű kapcsolódni hozzájuk és egyszerű csevegésbe fogni.

A felületességük ugyanakkor nehézség is, hisz barátságokat kötni nem egyszerű. Számunkra egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon járnak össze a régi osztálytársakból lett barátok vagy kollégák. Nincsenek kiterjedt baráti köreik. Van egy határ, amit kőkeményen be is tartanak.

Nekünk össz-vissz egy nagyon jó igazi ausztrál barátunk lett egy év alatt, pedig ismeretségek kötődtek, de nem mozdultak tovább barátsággá. Ez a barátunk viszont inkább nemzetközi figura, mintsem törzsgyökeres helyi, ő világlátott és nagyon nyitott személyiség, nem tipikus ausztrál.

Ami viszont egy kellemes meglepetés, hogy az itteni magyar közösség nagyon összetartó, és segítőkész. Már rögtön a megérkezésünkkor rátaláltunk egy magyar ingatlanügynökségre, akik sokat segítettek nekünk abban, hogy mindenféle referencia nélkül jó lakásba tudjunk költözni.

Többek között rajtuk keresztül is sok más magyarral ismerkedtünk meg az elmúlt évben, akikkel kétheti rendszerességgel találkozunk egy vacsora keretében. Általánosságban azt tapasztaljuk, hogy itt a magyarok segítenek egymásnak ötletekkel, tapasztalatokkal, munkalehetőségekkel. Le a kalappal előttük, nagyon sokat számít ez a mindennapi nehézségek legyőzésében!

Az ausztrálok kedvenc kifejezése a „no worries” (talán „sima ügy”, „semmi gond”, vagy „minden ok”), egy nap minimum 30x elhangzik egy ember szájából. Eleinte furcsa volt nekünk, hogy miért hangoztatják ezt ennyiszer, de mára megszoktuk és meg is szerettük. Gyakorlatilag ez szinte egy pozitív, megerősítő mantraként működik itt. Minél többször mondod, hogy semmi gond, annál inkább el is hiszed már a végén.

TIPP: használd a no worries-t ahányszor csak tudod. És köszönj a buszvezetőnek… 🙂

Multikulturalitás

Hogy vagy az ázsiaiakkal? Ausztrália tobzódik az ázsiaiakban, rengeteg kínai, indiai, pakisztáni, maláj, thai, indonéz, ésatöbbi nemzet képviselteti itt magát. Ha nem figyelsz oda, és véletlenül egy megállóval később szállsz le a vonatról a tervezettnél, simán Kis-Kínában találod magad, angol feliratok nélkül. Egyébként mi inkább élvezzük ezt a rendkívüli sokszínűséget.

Tetszik vagy sem, Ausztrália szerintünk egy modern rabszolgatartó társadalom. Az igazi „ozzik” nagy része irodában csücsülve kortyolgatja a kávéját és kényelmesen dolgozgat, amíg a bevándorló ázsiaiak, európaiak, stb., fizikailag építik és működtetik az országot.

Azonban ezt még így is inkább win-win helyzetnek érezzük, hiszen aki idejön, az valóban kap lehetőséget arra, hogy dolgozzon és kitörjön a szegénységből. Mondjuk az is tény, hogy igazán meggazdagodni azért nem könnyű a nulláról itt sem, mivel az ingatlanárak annyira elszálltak, hogy egy brutál hitel nélkül szinte lehetetlen lakást vásárolni, addig viszont az elképesztően magas lakásbérleti árak miatt jóval nehezebb félretenni.

Viszont ha már valakinek van egy-két háza (mondjuk örökségből), akkor arra terhelve már simán tud még kettőt-hármat venni, és kiadni azokat, ezáltal folyamatos passzív jövedelemre szert tenni. Ráadásul nem is kevésre…

Sok magyar ismerősünktől hallottuk, hogy az ideérkező első generációnak nagyon nehéz, majd a gyerekeknek már jó lesz. Nyílván itt is kivétel erősíti a szabályt, de azért van benne igazság, ezt érdemes figyelembe venni, ha valaki belevág ebbe a kalandba.

TIPP: vegyülj és figyelj! Ide Ausztráliába a különböző nemzetekből azok jönnek, akik akarnak tenni, dolgozni, fejlődni, érdemes az erősségeiket ellesni, és magadévá tenni, érdemes tőlük tanulni!

Távolság

Na, ez nagyon nagy. Az itteni téli időszámítás szerint +8 óra a különbség, nyáron pedig +10 (mivel ugye a téli és nyári időszámítás otthonhoz képest pont fordítva van). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amikor otthon elkezdenek felkelni az emberek, akkor mi itt pont kezdünk lefekvéshez készülődni, alig van olyan időszak, ami megfelelne egy jó kis skype-os beszélgetésre. És ez bizony tényleg nehézzé teszi az ittlétet.

Mind az otthoni barátokkal, mind a családtagokkal előre meg kell szervezni az időpontokat a beszélgetésekhez, és azok is vagy már lecsukódó szempillák mögül történnek, vagy még szinte félálomban kora hajnalban. Ez viszont a legjobb szándék ellenére is azt okozza, hogy bizony kimaradunk az otthoni történésekből, élményekből, sztorikból.

Arról pedig nem is beszélve, hogy nincs olyan, hogy „na jó, hazaugrok egy hosszúhétvégére”, mivel ugye minimum 26-30 órás repülőút és nem kevés pénz szükséges egy hazalátogatáshoz. Ebből kifolyólag 2-3 hét alatti hazautazás teljességgel értelmetlen, mivel 4-5 nap csak az oda meg visszautazással telik.

Ez már önmagában is komolyan hangzik, és bizony megtapasztalni sem egy hejehuja élmény. A jetlag még rádob másik 4-5 napot, amikor tényleg csak nagyjából tudod, hogy éppen melyik időzónában is vagy, és éppen hogy is kéne érezned magad, plusz a lehető legváratlanabb időpontokban mondja be az unalmast a szervezeted, és alszol el bármilyen helyzetben.

Ja, és ugyebár az évszakok is pont ellentétesen járnak, úgyhogy pl. innen a hűvös télből hazamész a tikkasztó nyárba, majd vissza. Ember legyen a talpán, aki lebetegedés nélkül kibírja ezt a nagy különbséget.

TIPP: na, itt nincs, ez az ausztrál csomag része, megszoksz vagy megszöksz. 🙂

Canberrai Magyar Nagykövetség
17 Beale Crescent, Deakin ACT 2600
Telefon: (+61) (2) 6282 3226
Fax: (+61) (2) 6285 3012
E-mail: consulate.cbr@mfa.gov.hu

Ausztrália bécsi nagykövetsége
Mattiellistrasse 2-4, 1040 Vienna 
Telephone: (+43) 1 506 740
Fax: (+43) 1 504 1178

Ha érdekel Ausztrália és jókat szeretnél olvasni, akkor ne hagyd ki az Ausztrália A-tól Z-ig blogot!

Share.

About Author

Leave A Reply