Ausztrália csodái óceánparttól az erdőig

0

Talán emlékeztek még rá, hogy az Ausztrália A-tól Z-ig blog főhősei nagy kalandba vágták a fejszéjüket, hiszen körbeautózták az országot. Kalandjaik egy részéről mi is beszámoltunk, így év végén pedig jöjjön egy kisebb sorozat a legekről.

Legszebb beach – Dolphin cove, Cape Arid (Western Australia)

„Egyből bele a sűrűjébe, talán ebben a számban indult a legtöbb versenyző, képtelenek lennénk megszámolni, hogy a 4 hónapos utazásunk alatt mennyi strandot látogattunk meg. (…)

Ebből kifolyólag ez a kifejezetten szubjektív döntés nem volt könnyű, de végül a Cape Arid Nemzeti Parkban található Dolphin Cove-ra esett a választásunk. Hogy miért?

Szívesen kalandoznál külföldön, de nincs hozzá munkád? Válogass itt!

Nos, amikor egy laza erdei séta után egyszer csak megérkeztünk egy dombtetőre, ahonnan tökéletes kilátás nyílt a vakítóan fehér homokos partszakaszra, ahol éppen emuk sétálgattak, a türkiz tengerben pedig delfinek ugrándoztak, mindezt úgy, hogy rajtunk kívül senki sem volt közel és távol, nos akkor ott elégedetten csettintettünk, hogy igen, ez az.”

Legszebb erdő – Daintree Nemzeti Park (Queensland)

„Szerencsére az utazásunk során nem kevés erdőt is sikerült bejárnunk, viszont ebben a kategóriában nem kellett sokáig gondolkoznunk a válaszon: egyértelműen a Daintree Nemzeti Park esőerdeje volt ránk a legnagyobb hatással. (…)

Némelyik most is ott található primitív növény ősei akár már 110 millió évvel (!!!!) ezelőtt is élhettek ezen a területen. Ráadásul ez az esőerdő közvetlenül a tengerparttal határos, így ott még választanunk sem kéne erdő vagy tenger között, mindkettő egyszerre van jelen.”

Legszebb nemzeti park – Karijini Nemzeti Park (Western Australia)

„Itt sem volt vita egy másodpercre sem, egyértelmű, hogy az utunk legfantasztikusabb nemzeti parkja a varázslatos nevű Karijini volt.

Három napot töltöttünk el a területen, és még így sem sikerült az összes szurdokot végignéznünk. Ennek egyrészt a szurdokok közötti viszonylag nagy távolság volt az oka, másrészt pedig az, hogy úgy tűnik Nyugat-Ausztráliában a túraútvonalak nehézségi fokait vérprofi ipari alpinisták határozzák meg a saját szintjüknek megfelelően.

Habár a skála 1-6-ig terjed, a tapasztaltunk szerint a 4-es és afeletti túrákon szinte bármi előfordulhat: 10 fokos hőmérsékletű patakon való átúszás, csúszós sziklaszirteken egyensúlyozás, 70 fokos lejtőkön lejutás úgy, hogy mozgó kavicsokon kell végig billegni (majd persze ugyanarra vissza felfele).

Egyik-másik szakaszon nem éreztük feltétlenül biztonságban magunkat, de szerencsésen végig tudtuk járni a legnevezetesebb kanyonokat, és felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.”

Ez volt tehát a legek első felvonása, de érdemes a teljes posztot elolvasni, hiszen sokkal több leírás és rengeteg fotó található benne.

Külföldi álláslehetőségek százai egyetlen kattintásra!

Share.

About Author

Leave A Reply