Amszterdam nem Hollandia

0

„Hollandia nem Amszterdam, mint ahogyan Amszterdam nem Hollandia” – tartja a mondás a városról, amelyben mostanában minden olyan furcsa, ami persze nem véletlen. A rendkívül egyedi, jellegzetes, 860 ezer fős (agglomerációval 2,4 milliós) város különleges helyet foglal el Hollandiában, és világban is a Huisje, boompje, beestje szerint.

„Az amszterdami megyeközpont: Haarlem, a kormányközpont pedig: Hága. Ez is erősen mentesíti a várost, tipikusan holland elgondolás szerint (igyekeznek a decentralizálással megóvni bennünket a mamutoktól). Ez valójában az erre vonatkozó ismét történelmi holland észjárást megismervén teljesen logikusnak tűnik. (…)

Nyilván nem vitatjuk, hogy mára a város egyértelműen a turisztikából él. Hotelek, éttermek, kávézók, múzeumok, hajós-, buszos városnézés, kereskedelem, ajándékboltok, kávéboltok (fűboltok)… piros lámpás negyed, melegfesztivál, király napja. Mindez épül egy hatalmas vendégmunkás bázisra.

Mi tagadás, nehéz elviselni a turistaszezont, gyakorlatilag a belváros ilyenkor tele van, kerülgetni kell az elvarázsolt csodálkozókat, ügyeletes bámészkodókat, bérelt biciklivel mulatozókat.

Minden teli van, nehezen ülsz le enni, kávézni. Évente 5-10 millió látogató. Most olvastam valahol, hogy 2020-ra rekordot dönteni szándékoztak 20 millióhoz közeli számmal. Ha jól belegondolunk, akkor nem is kérdéses, hogy a gyeplő az évek során túl lett engedve.

Szoktuk persze mondani mindig: Pszt, ebből élünk! Én is, te is, mindenki, az egész város. Kellenek ők ide, mert különben felkopik az állunk…

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

A mérleg másik serpenyőjében ott van a város tisztaságának megoldása napról- napra. A köztisztasági kiadások tetemes részét viszik el a költségvetésnek. A kanális-iszap feldolgozása is komoly problémákat okoz.

Azontúl az elmúlt években a lakáshoz jutás lehetősége hihetetlen mértékben beszűkült. Ez vonatkozik úgy a vételre, mint a bérlésre is. Szigorodtak a feltételek, kilométeres várólisták vannak, magas bevételt, állandó munkaszerződést kell produkálni.

Vagy marad a magánembertől bérlés, szerződésben lefektetett, nem feltétlenül a bérlő számára előnyös feltételekkel, és nyilván drágábban. Természetesen épülnek lakások magas négyzetméter árakon, mert aki teheti, az megveszi, mivel a lakásárak oly mértékben növekednek, hogy minden bizonnyal ez egy kiváló befektetés.

Gombamód épülnek az új szállodák is, hatalmas irodaházak is, egyelőre ez sem állt meg. (…)

Minden olyan furcsa. Az áruházak, ahol dolgozom, az előző években ilyenkor a turistaszezonban annyira voltak csúcsra járatva, mint karácsonykor. Most meg eltörölgetünk, elfertőtlenítgetünk, vásárló alig van.

Beszélgetünk a munkatársakkal, vásárlókkal, mert idő az van bőven, s mert minden rosszban van valami jó, az idő is így gyorsabban telik, meg nyelviskolának is remek.

Azután kimegyünk az utcára, és nincs tömeg. Nyitnak a teraszok. Virágos a város. Nincs turista, csak a helyiek. Nem mennek a sétahajók a kanálisokon. Van ellenben sok kacsa, vadliba, hattyú, gém, szárcsa, szarka, rigó, varjú, holló, sirály, papagájok és mindenféle énekes madárkák, olyan helyeken is, ahova eddig nem merészkedtek. Mi tagadás, szokni kell az érzést.”

A teljes posztot itt találjátok.

Nagy norvég kaki teszt

Share.

About Author

Leave A Reply