Amikor Magyarországról szólnak bele az életedbe

0

Miért így csinálod, miért nem úgy? Miért oda mentél dolgozni, milyen körülmények között laksz és egyáltalán: mikor jössz már haza? Ezek a kérdések sok határátkelő számára ismerősek lehetnek. Vannak-e jó válaszok?

A kérdéseket persze nem csak a határátkelők, hanem az otthon élők is sokszor megkapják, ám a külföldi magyaroknak annyiban talán más a helyzetük, hogy az otthon maradottak sokszor nincsenek teljesen tisztában a körülményekkel, szigorú véleményük ennek ellenére van.

Legutóbbi beszélgetésünk előtt a Los Angelesben élő Tamás vetette fel a témát, akinek elsősorban kiköltözése elején volt olyan tapasztalata, hogy „mindig voltak olyanok, akik nagyon finoman, óvatosan, de megpróbálták megmondani”, hogy mit kellene csinálnia.

Persze ezzel ő sem volt egyedül, sokan tapasztalták és tapasztalják meg. „Méghozzá úgy, hogy szinte semmit nem tudnak a helyzetedről, ami teljesen egyedi és nem lehet úgy kezelni, mint egy más szituációt. Emiatt konfliktusba kerülsz az emberekkel, ami kellemetlen tud lenni” – vélte Tamás.

Akadnak problémák a már kint élőktől kapott tanácsokkal is, melyek sokszor nem arra szolgálnak Tamás szerint, hogy segítsék az új életed beindulását, sokszor inkább „a víz alatt akarnak még tartani”.

Tamás stratégiája az, hogy ha megoldható, akkor egyszerűen nem beszél pénzről: „Egyébként is érdemes az embereket arra kondicionálni, hogy tulajdonképpen nincs semmi köze ahhoz, hogy én mennyit keresek.”

Azt gondolták, „el van szállva magától”

A Londonban élő Bandosznak az otthoni jótanácsok inkább úgy csapódtak le, hogy határátkelése elején akadtak olyanok, akik azt hitték, hogy amiért a brit fővárosban nominálisan többet keres, ezért tudja „segélyezni” az otthon maradt rokont, de olyan is volt, aki azt gondolta, hogy „el van szállva magától”, mert annyit keres, amennyit.

„Nekem inkább az volt a tapasztalatom, hogy jó, hogy én kijöttem ide, de az otthon maradt barátaim elég stabil életet élnek és közülük némelyik elég szép jólétben él” – mondta Bandosz.

„Nem biztos tehát, hogy azt kell gondolni, itt minden jobb, mint otthon. Szóval hiába adnak tanácsokat, az nem mindig passzol az itteni léthez” – tette hozzá.

Kórházban Angliában és Amerikában

A Los Angeles-London-Budapest-tengely első idei adásában emellett beszélgettünk a kórházi ellátásról is. Bandosz azt mondta, a britek nagyon büszkék arra, hogy a közegészségügyi ellátás (az NHS) ingyenes. A probléma azzal van, hogy ha az ember kórházba megy, akkor alsó hangon több órás várakozással kell számolnia.

A 4 órán belüli ellátás a hivatalos cél. Közben azért akadnak amolyan „pacifikáló”, a pácienst megnyugtatni hivatott gesztusok, például jön egy nővér, aki megkérdezi, mi történt, felveszi az adatokat, amire a gyanútlan beteg azt hiszi, már foglalkoznak vele, persze attól még távol van – mondta Bandosz.

„Nekem is volt ilyen élményem. Bicikliztem, bevágott elém egy furgon, be kellett fékeznem és elszálltam. Beleállt a bordámba a kormány. Úgy éreztem, ez túlságosan is fáj, ezért egy idő után bementem a kórházba” – mesélte egy esetét.

„Különböző szenvedő emberektől körülvéve én is leültem ezt az előbb említett 4 órát. Nem tudom, hányan megnéztek, és utólag kiderült, nincs semmi bajom, csak fáj a bordám. De hát bementünk olyan 7 óra felé és éjfél után jöttünk el” – fejezte be a történetet.

Egy másik alkalommal, amikor valakit ő vitt kórházba, egészen sajátos körülményekkel szembesültek: „Ott voltak részegek, egyebek, akik próbálták a személyzetet, az ott dolgozókat ütni, folyt a vér… szokványos angol szombat este volt, amikor az emberek kicsit fogyasztanak, és akkor történnek néha sebesüléssel járó dolgok.”

Amerikai rendszer (nagyon) dióhéjban

Az amerikai rendszer teljesen más, rendkívül drága, egy-egy komolyabb beavatkozás nagyon súlyos adósságokba verheti az embert. Erre van elvileg a biztosítás, amit havi 250-300 dollár alatt nem lehet megúszni. És akkor még nem beszéltünk az önrészről, amit először mindenképpen „le kell tudni” ahhoz, hogy utána ingyenessé váljon az ellátás.

Az egyik lehetőség az, hogy egyből bemész a sürgősségire, ott rögtön ellátnak, aztán kiállítanak egy számlát. Ez persze nem feltétlenül jelent valami eszetlen magas összeget.

A másik lehetőség, hogy ha nem sürgősségi ellátás van, akkor jobb, ha nem egyenesen a kórházba megy az ember, mert akkor Angliához hasonlóan Amerikában is több órás várakozásra lehet számítani.

Az ún. urgent care-ekbe be lehet jelentkezni, aminek persze ára van, de ha ez ember jobban megnézi, akkor egy sima fog- vagy nőgyógyászati vizsgálat nem sokkal drágább, mint Magyarországon – mondta Tamás.

Miről beszélgettünk?

Hogyan teltek az ünnepek? (elejétől)

Kórházi élmények Angliában és Amerikában (3 perctől)

Beleszólnak Magyarországról az életedbe? (11 perctől)

Mennyire gondolják azt otthon, hogy te külföldön milyen jól élsz? (16 perctől)

(Fotó: flickr.com/rashida s. mar b.)

Share.

About Author

Leave A Reply