Amerikai városok, amelyek tárt karokkal várnak

0

Miközben az amerikai kormányzat szigorítaná a bevándorlás feltételeit, méghozzá úgy, hogy az például nekünk, magyaroknak sem feltétlenül esne jól, azért az Egyesült Államokra jellemző módon akadnak olyan városok, melyek a bevándorlókat vonzó környezetet teremtenek. Szóval ha mégis fontolgatod az amerikai határátkelést, akkor az alábbi 10 várost érdemes kiemelt figyelemmel kezelned.

A listán szereplő városok földrajzilag ugyan eléggé szétszórtan helyezkednek el, de akadnak olyan közös vonásaik (például programok terén), melyek célja az érkezők beilleszkedésének segítése, vagy éppen a megfizethető élet.

A lista készítői az Egyesült Államok 50 legnagyobb városát vették górcső alá, és kilenc kritérium alapján rangsorolták őket, ezek között olyanok szerepeltek, mint például a megélhetési költségek, a bevándorlókat segítő kezdeményezések, a minimálbér, a tömegközlekedés ára, az óvodai árak, és még sorolhatnám.

De nem sorolom, jöjjön inkább a tíz város!

Milwaukee (Wisconsin)

Milwaukee-t elsősorban az árai teszik vonzó célponttá, az átlag megélhetési költségek bőven az amerikai átlag alatt vannak, és egyike annak a kevés nagyvárosnak, amely fényképes igazolvánnyal látja el az érkezőket függetlenül a státuszuktól. És bár ez minket, magyarokat annyira (remélhetőleg) nem érint, az illegálisan érkezőket sem dobják csak úgy ki a városból.

Los Angeles (Kalifornia)

Bár drága, mint a fene, tömegközlekedése pedig nem csak rossz, gyakorlatilag nem is nagyon van (legalábbis magyar vagy európai értelemben véve), Los Angeles mégis a bevándorlók egyik kedvenc városa – nem csoda, minden harmadik lakosa az (sőt, kicsit magasabb is az arány, 38 százalék).

Szintén Los Angeles mellett szól a 12 dolláros minimális órabér, ami majdnem másfélszerese a 8,15 dolláros amerikai átlagnak, nem is beszélve az óvodai programról.

Boston (Massachusetts)

Boston elég régóta a bevándorlók egyik kedvelt amerikai nagyvárosa, olyannyira, hogy már az 1900-as évek elején is rengetegen érkeztek ide. Manapság is sokan szeretik, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük a meglehetősen nagyvonalú közszolgáltatási rendszert, benne a kisgyerekek pre-school (az egyszerűség kedvéért legyen innentől óvodai) elhelyezését, a megfizethető tömegközlekedést, vagy a nemrég bevezetett 11 dolláros minimum óradíjat.

Seattle (Washington)

Los Angeleshez hasonlóan Seattle lakosságának nagy része (egészen pontosan minden ötödik ember) bevándorló, és a nagyváros mindent meg is tesz azért, hogy bevonzza őket. Működtet például egy Munkára kész (Ready to Work) nevet viselő programot kifejezetten határátkelők részére, melynek célja a munkavállalásra való felkészítés.

Baltimore (Maryland)

Baltimore-ban is rájöttek, hogy könnyebben boldogulnak a külföldi munkaerővel, olyannyira, hogy Stephanie Rawlings-Blake volt polgármester például azt tűzte ki célul, hogy egy évtized alatt 10 ezer (elsősorban külföldről érkező) családdal növeljék a város létszámát. Ennek megfelelően például a város megtiltotta a rendőrségnek, hogy a lakosok bevándorlói státuszát firtassa.

Washington DC

A szövetségi főváros is egyike a bevándorlók kedvelt céljainak, minden hetedik lakosa külföldön született, és elég sokan szerezték meg közülük azóta az állampolgárságot.

San Jose (Kalifornia)

Az elmúlt években San Jose több, a bevándorlókat segítő programot és kampányt is indított, melyben mindenki részt vehetett, függetlenül attól, hogy legálisan vagy feketén tartózkodik az országban.

A városnak helyt adó Santa Clara megyében például több, mint 180 ezer illegális bevándorló él, és a megye vezetése idén mintegy 1,5 millió dollárt szán a kitoloncolással szembenézni kénytelen lakosai jogsegélyére (kivéve természetesen a bűncselekményeket elkövetőket).

New York City (New York)

Ha létezik drága város az Egyesült Államokban, akkor New York az. Lakást bérelni (házról ne is beszéljünk!), közlekedni, létezni elég komoly pénzeket emészt fel, amit ugyanakkor ellensúlyoz (amennyiben az anyagiak ezzel ellensúlyozhatók) a nyitottság és a város által az újonnan érkezetteknek nyújtott programok, vagy a már Milwaukee esetében is említett igazolványprogram.

Chicago (Illinois)

Amerika harmadik legnépesebb városában is viszonylag magas a minimálbér, egész jó az óvodai rendszer, és a megélhetési költségek is valamivel kedvezőbbek, mint New Yorkban (amivel ugye nem mondtam sokat, de azért mégis).

A Szeles Város hagyományosan nyitott az újonnan érkezők felé, olyannyira, hogy külön jogi tanácsadást, és információs központot is fenntart nekik. Azért aki esetleg ide költözne, nem árt, ha tudja, hogy elég durva számokat produkál a bűnözés, amit Donald Trump elnök és Jeff Sessions igazságügy-miniszter is szóvá tett (elsősorban az illegális bevándorlást okolva miatta).

San Francisco (Kalifornia)

San Francisco szinte minden területen az élcsoportban végzett, egyedül a megélhetési költségek zavarnak be a képbe (mondjuk azok eléggé). Az ingatlanárak például az elmúlt években az egekbe szöktek, ami nem csoda, hiszen ezen a környéken van a Szilícium-völgy és kismillió startup, amik fölnyomják az árakat.

A helyzet elég kemény, az átlagos megélhetés itt 62,6 százalékkal kerül többe az amerikai átlagnál, szóval ha a megtakarított pénzünkből akarunk az első időszakban megélni, akkor ne San Franciscót válasszuk.

Minden másban viszont nagyon ott van a szeren a város, az érettségizettek aránya, a megfizethető tömegközlekedés vonzóbbá teszi New Yorknál vagy Chicagónál is.

Milyennek látom Amerikát egy év után?

Share.

About Author

Leave A Reply