Amerikai választás magyarként

0

Roger négy és fél éve írta meg történetét a blogra. Akkor az volt a nagy kérdés életében, hogy maradjon-e Amerikában, vagy költözzön közelebb Magyarországhoz, például Angliába. Nos, végül maradt, mi több, azóta amerikai állampolgár is lett, most pedig választani megy a félidős voksoláson, ami immár a második amerikai választás lesz az életében. Így aztán közelről követte végig a kampányt, erről írt most.

„Az Egyesült Államokban a „félidős” választások, vagyis a mid term elections, általában nem szokott különösebben izgalmas esemény lenni, idén azonban komoly mozgósítás zajlik, és az elemzések szerint komoly vízválasztó lehet a szavazás Donald Trump elnökké választása után két évvel.

A társadalom nagyon megosztott, és felhergelt (ismerős?), ugyanis a tét úgy tűnik, nem kisebb, mint hogy Trump „csak” egy baleset volt-e vagy színvallás arról, hogy az ország valóban ebben az irányban akar haladni.

A Washington Post elemző cikke szerint soha ennyi pénzt még nem költöttek a középidős választások kampányára, és soha ennyien nem mentek még el „előszavazni”, vasárnapig 24 millió ember adta le a voksát.

Helyi témák helyett országos kérdések

A 2016-os elnökválasztáson sok, egyébként mérsékelt nézeteket valló ember is Donald Trumpra szavazott, „akár az orrát befogva”, mert nem akartak Hillary Clintonra voksolni, illetve csak valami mást akartak, de nem igazán tudták, hogy mit, vagy hogy mire is szavaznak valójában.

Most azonban, két év elteltével már mindenki tudhatja, hogy hogyan is áll a trumpi politikához. És érdekes módon, bár a félidős választás nagyrészt helyi dolgokról kellene hogy szóljon, –  a szövetségi képviselők megválasztásán túl az államok irányító testületeiről, ügyeiről -, az egész most mégis sokkal inkább szól a pártokról és a nagypolitikáról, valamint az elnökről, és arról, amit ő képvisel.

Olyan nagy témákban is döntő lesz ez a szavazás – hiszen dönt a szövetségi képviselőház és a szenátus összetételéről is -, mint az adózás, klímavédelem, az egészségügy, bevándorláspolitika, valamint a hosszú távon befolyásolni fogja a választójogot is, ugyanis, akiket most megválasztanak, azok lesznek hatalmon a 2020-as népszámláláskor, amikor újra szabják a választási körzeteket, amelyeket tízévenként húznak meg újra.

Sok mindenről döntünk

A helyi választásokon pedig ilyenkor az iskolaszék tagjaitól kezdve, a sheriffen és a polgármesteren át az állam főügyészéig és a kormányzóig mindenkit megválasztanak.

De nem csak személyekről döntünk, hanem a rendkívül hosszú szavazólapokon helyi témákról is, akár állattartási jogszabályok módosításáról, a marihuána legalizálásáról, szén-dioxid kibocsátásról is megkérdezik az érintetteket.

A mindig a négyéves elnöki ciklus közepén tartott „félidős” választások érdekes rendszerben zajlanak. Egyrészt döntenek 435 képviselői helyről (az alsóház tagjait kétévente választják meg), valamint a felsőház 100 tagja közül 35 szenátorról. Őket hat évre választják és kétévente cserélik az egyharmadukat. Emellett 36 szövetségi államban kormányzót is választanak. (HÁ)

Hogy mennyire lényeges a választás, arról érdemes megnézni ezt a neten néhány napja keringő, pár perces mozgósító videót, amelyben nem kisebb sztárok bíztatnak szavazásra és aktivitásra, mint Leonardo DiCaprio és Brad Pitt.

A bevándorlás kérdése

Nem csoda, hogy a frissen állampolgárrá vált szavazókat érzékenyen érinti a bevándorláspolitika változása, ők még nem felejtették el, hogy ők is bevándorlóként érkeztek az országba.

Viszonylag frissen honosítottként engem is érzékenyen érint a bevándorlás témája, nem tetszik az a politika, amely minden problémáért a bevándorlást kárhoztatja.

Márpedig Donald Trump elnöknél ez a téma kapja talán a legkiemeltebb figyelmet. Elemzések szerint az sem véletlen, hogy éppen a választások előtt küldött több ezer katonát az elnök a mexikói határra, a Hondurasból érkező migránskaravánnal szemben, akik valójában még nagyon messze vannak az amerikai határtól, és még igen hosszú időbe telik, mire elérnek oda.

Kampányfogásnak és erőfitogtatásnak azonban a dolog nem utolsó, miközben Donald Trump az utolsó napokban is folyamatosan utazik és kampányol, ahol szintén folyamatosan ébren tudja tartani ezt a témát.

Lassuló elbírálások

Szerintem az sem véletlen, hogy az állampolgársági beadványok elbírálásának ideje egyes államokban érzékelhetően meghosszabbodott. Míg eddig van, ahol fél évet jeleztek előre a papírok beadásához képest, most másfél-két éves várakozási idővel is számolni lehet ugyanott.

Ennek egyik oka lehet az is, hogy a bevándorlók hagyományosan többnyire demokrata párti szavazók, akikre a republikánusoknak nem igazán van szüksége a következő elnökválasztás előtt.

Egyszerű politikai üzenetek

A politikai üzenetek nagyon leegyszerűsödtek – nincs új a nap alatt – és a jelöltek kampánya nagyon gyakran nem arról szól, hogy ők mit tennének, ha megválasztanák őket, hogy mi mellett állnak ki, hanem a politikai ellenfél „savazásáról”, vagyis leginkább arról, hogy mi ellen szavazzon valaki.

Míg a céges világban kisstílűnek számít valakinek a termékét a másik becsmérlésével népszerűsíteni, addig ez a politikában egyre inkább ez működik.

A megosztottság abból is látszik, hogy hiába szól valakinek a programja 20 különböző dologról, ha egy a szavazónak húsbavágó kérdésben a jelölt mást képvisel, legyen az a fegyvertartás vagy a bevándorlás, mint amit a választó elvár, akkor nem szavaz az illetőre.

Nagyon sok nő, sok valamilyen társadalmi kisebbséget képviselő jelölt indult most a választásokon, így most az is kiderül, hogy a különböző progresszív mozgalmak, amelyek elindultak a 2016-os csalódás után – a nem Trump-szavazó oldalon – vajon mennyire értek be, mennyire tudnak mozgósítani.

A választások történetében először, több, mint 400 tudós is indult, akiket elsősorban nem az mozgatott meg, hogy politikusok legyenek, hanem az, hogy a politikusok teljességgel hátat fordítottak a tényeknek.

Félreértések elkerülése végett konzervatív és demokrata érzelmű tudósok is vannak köztük, azt mondják, nem a tudományt akarják átpolitizálni, hanem pont azért indulnak, hogy a politika ne szivároghasson be a tudományba.

Hasít a gazdaság

Miközben a kampányban nagyon kevés szó esik a gazdaságról, amely egyébként jó állapotban van jelenleg, rekord alacsonyan van a munkanélküliség, a jelentős adócsökkentés a gazdaságot is megpörgette, ugyanakkor ez az intézkedés, amely elsősorban a cégeknek és a tehetősebbeknek jó, hosszú távon komoly adósságot halmoz fel.

Mégis évtizedek óta a legjobb most a gazdasági helyzet, legyen szó akár a bérekről, az álláshelyek számáról, a munkanélküliségről. A kampány mégsem erről szólt.

Szerintem az igazi kérdés az, hogy lehet-e valóban egy ilyen, komolytalannak tűnő vezetése ennek az országnak, amelyhez ráadásul az egyik nagy párt asszisztál.”

Roger nyúl a pácban

(Fotó: twitter.com/realdonaldtrump)

Share.

About Author

Leave A Reply