Ahol nagyon fontos a család

0

Békésebb vizekre evezünk, egészen Portugáliáig. Az ottani életről Kati mesél (és külön hála azért, hogy nem csak szóban, de képekkel is), aki Lisszabonban éli mindennapjait. Gyertek velünk!

„Hat éve élek itt, Portugália fővárosában. Hogy kerültem ide? Megismerkedtem 2004-ben egy portugál emberrel, és összejöttünk. Akkor még egyetemre jártam Szegeden, és mikor láttuk, hogy komoly a dolog, elkezdtem tanulni a nyelvet. Otthonról nehezen ment, de a párom segítségével, aki közben visszatért Portugáliába, Skype-on keresztül gyakoroltunk.

2006-ban aztán kijöttem. A nyelv nem ment folyékonyan, de szerencsére volt segítségem (egy itt élő magyar hölgy segített a papírokat elintézni). Munkát hamar találtam, nagyon nagy szerencsém volt. Magyarul kellett tudni – ez nem volt kihívás.

Fél évig tartott amíg megtanultam folyékonyan beszélni és felvettek a saját szakmámba, programozónak. Azóta is ugyanannál a cégnél vagyok, és jól érzem magam.

berlengas_szigetek1.jpg

Összetartó családok

Amibe nagyon bele kellett tanulnom, az a család. Egy portugál embernek nagyon fontos a család. Az anya nagyon erős, központi szerepet tölt ki a felnőtt nők és férfiak életében. Ezt nem csak a mi családunkon belül tapasztaltam, hanem más, portugál emberek elmondása alapján is levonható ez a következtetés.

A családok összetartóak, és bármilyen alkalom tökéletes arra hogy összegyűljön egy sereg rokon és együtt egyenek-igyanak. Persze egymás kibeszélése egy-egy ilyen alkalom után itt is természetes, az emberi természet már csak ilyen…

berlengas2.jpg

A portugál életforma is eltér a magyartól. Én jobban szeretnék reggel 7-re járni és 15-16h felé már kilépni a napsütésbe, de itt a teljes munkaidőben dolgozó élete nem így telik. Általában a munkaidő 9-től 18h-ig tart, és sokszor késnek (van, aki rögtön órákat…), illetve túlóráznak.

Családfüggőség szemben a munkabeosztással

Az ebédidő egy, másfél óra, ami, ahogy Douglas Adams is mondja: dupla illúzió. Hamar eltelik, míg a munkaidő sokkal lassabban. Mindig is úgy gondoltam hogy érdekes és meglepő a kontraszt a családfüggőség és a család-ellenségű munkarend között. Nekem természetes volt hogy anyukám du. 16h-kor hazajött, és volt egy fél délutánunk + esténk szabad. Itt a nép vacsorára, fürdetésre (ahol vannak gyerekek) ér haza, hol van idő a házi feladatra, egy kis foglalkozásra, együtt játszásra?

evora1.jpg

evora2.jpg

A későn kelés természetesen a későn fekvést is magában hordozza. Itt nem ritka hogy beesik egy-egy telemarketing hívás 23h után. Az éjszakai élet is nagyobb, de ez Lisszabonban a belvárosra, és főképp a Bairro Alto/Alfama negyedekre érvényes. Napközben kihalt utcák, sikátorok… éjfélkor mozdulni sem lehet a tömegtől, ömlik a sör, füst és a zene mindenhonnan.

A fado

A helyi fiatalok nemzetközi zenéken élnek itt is, míg a turista a fadót szippantja magába. Minden jobb belvárosi étterem rendelkezik egy-egy fado est programmal, amikor is egy bor, tányér étel mellett lehet hallgatni élő fado zenét. Hogy ez mi, lehetne róla mesélni, de inkább javasolom a youtube-ot és a Google-t erre a célra. Vagy egy útikönyvet? Amália Rodrigues a leghíresebb fado-énekesnő. Nők, férfiak egyaránt éneklik és vannak vidám fado zenék is, nem csak szomorúak. Pl.: Tony de Matos – O Fado Mora em Lisboa. Érdemes meghallgatni.

ginjinha.JPG

Italok…

Ha már így megemlítettem a bort (vinho), ételt, akkor elmondok róluk pár szót, csak röviden. Portugália északi részén a portói bort termelik. (Helló, ezt ki nem tudja?!) … OK, akkor a következő, említésre érdemes a Moscatel, ami setúbali és érdekes módon, ha egy portugál elé teszünk 2 üveget, egy portóit és egy moscatelt, na melyiket fogja választani? Hát igen, a Moscatelt. Megértem. Finom, édes bor.

Van még Madeira szigetéről származó, híres bor is, de ez inkább már likőr kategória. Még sosem kóstoltam, csak marcipán töltelékként, úgy finom, hehe… Én nem értek a borokhoz, szóval csak ennyit mondanék erről a témáról.

Likőrök tekintetében is gazdagok a portugálok, a ginjinha (meggylikőr) ami itt Lisszabonban nagyon jellemző és kapós. A leghíresebb persze Óbidosból származik. A Licor Beirão titkos recept alapján “a portugál nemzeti likőr”. Ebből már epreset is lehet kapni, limitált széria (Unikum Szilva után szabadon).

mertola1.jpg

mertola2.jpg

…és ételek

A japánok után a portugálok jönnek halfogyasztás tekintetében. Minden megy, ami hal és fejlábú. Ennek én nagyon örülök egyébként, megtanultam szeretni majdnem mindent. A kedvencem a polip illetve a xaputa nevű hal (Google image a kíváncsibbaknak, aki meg még annál is kíváncsibb, jöjjön el idáig és meghívom egy tányérra!).

Ezen kívül minden régiónak megvan a saját tipikus étele amit helyben állítanak elő és amire büszkék: északon a mindenféle szalámik, húsáruk (alheira de Mirandela – sütnivaló kolbászféle), középtájon a sajtok (queijo da Serra – híres puha, folyós sajt), délen a gyümölcsök (laranja do Algarve – narancs).

Édességekben is nagy a versengés különböző tájegységek, városok között. Lisszabonban megy a pastel de nata (ennek semmi köze a vaníliához, se a pudinghoz). Tejszínes krémmel töltött kosárkákról van szó. A leghíresebb, legrégibb és immár a legdrágább címet viselő a pastéis de Belém, amit csakis Belém kerületében lehet kapni egy adott helyen. A recept – TITKOS.

obidos.JPG

obidos2.JPG

Rengeteget kirándulunk

A mi családunk nagyon szeret kirándulni, piknikezni országon belül. Szerencsém volt megismerni sok-sok szép helyet (mint az a képekből is látszik)!

Kedvenc városaim, sorrendben: Mértola, Sintra, Caldas da Rainha, Évora, Guimaraes. Ez vagyok én, a nyugalmat részesíteném előnyben a fővárosi nyüzsgéssel szemben. Ami közelebb van és érdemes megnézni az Sintra, Cascais. Ez kötelező annak, aki akár csak 1 hétre is, turistaként jön Lisszabonba.

obidos3.JPG

Aki hosszabb ideig marad, javaslom hogy ne hagyja ki Óbidost, Évorát. Porto városában csak egyszer jártam és szörnyű volt az idő, de persze bele kell, hogy tartozzon a főbb úticélok közé. Gerés, fent északon tájvédelmi körzet, hatalmas erdőségekkel és gazdag állat-és növényvilággal. Kocsival be lehet járni.

Nem tudom, mit írhatnék még… kérdezzetek, és ha összegyűlik valamennyi kérdés, lesz még egy cikkre való.”

obidos4.JPG

obidos5.JPG

Share.

About Author

Leave A Reply