Ahol hírből sem ismerik a jobbágymentalitást

0

A szabadság és az emberi méltóság tiszteletben tartása, a nagyfokú társadalmi együttműködés – nos, ezek mind jellemzői az immár 500 éves holland demokráciának, amit a Hollandokk mutatott be.

„Az 500 év alatt nem lett sokkal egyszerűbb a rendszer, és a hollandoknak a konszenzusokkal is legendásan lassan sikerül dűlőre jutniuk, de a demokrácia már csak ilyen: azaz nem csinál kedvet magához, és néha úgy tűnik, azok a népek értékelnék igazán, akiknél éppen hiány van belőle… (…)

Hollandia alkotmányos monarchia (Constitutionele monarchie), államfője a király, és a legfelső vezetés parlamentáris demokráciában működik. 2013 áprilisáig Beatrix királynő volt az uralkodó, azóta pedig Vilmos Sándor, ismertebb nevén Willem-Alexander.

Párja, a királyné az argentin Maxima, akik három lányukkal a legcukibb celebhíreket szolgáltatják a népnek. Hivatalos oldaluk, a koninklijkhuis.nl visszafogottabb ugyan, de azért mindig aktuális hírekkel és fotókkal látja el az alattvalókat.

A parlament és a kormány

A parlamentet a választópolgárok közvetlenül választják (a képviselőház tagjait, amit hollandul Tweede Kamernek neveznek), amely a többségi demokrácia elvén kormányt alakít.

Jelenleg Mark Rutte a miniszterelnök. Ez a harmadik kormányzási ciklusa, így a kormányt Kabinet Rutte III-nak is nevezik. A kormánykoalícióban a VVD, a CDA, a D66 és a ChristenUnie vannak jelen. További parlamenti pártok: PVV, GroenLinks, SP, PndA, PvdD, 50Plus, SGP, DENK, FvD.

Hollandiában viszonylag sok párt van, némelyikük története a XIX. századig nyúlik vissza. Csoportosíthatók aszerint, hogy felekezetiek-e (a CDA, az SGP és a ChristenUnie azok). Valamint jobb/bal/közép felosztásban, ami nem jelent feltétlenül éles határt.

HOLLANDIAI MUNKÁK A HATÁRÁTKELŐN

Valamennyire a progresszív/konzervatív kategorizálás is hasonló eredménnyel pozicionálja a pártokat. A politikat spektrumot két tengely mentén lehet elképzelni, melyből látszik, hogy a két ellentétes negyedben szóródnak a pártok, míg a másik kettő majdnem üres.

A populizmust viszont még nem sikerült olyan tökélyre fejleszteni, mint amit a magyar közéletből alaposan megismerhettünk, de az álhírek korában (hollandul nepnieuws) itt sem lehet elég óvatosnak lenni.

Háromszintű kormányzás

Hollandiában a politikai kormányzat háromszintű: állami, tartományi és települési. Ezt kiegészíti a vízügyi hatóságok rendszere (Waterschappen), ami még a demokratikus államberendezkedésnél is régebbi, mintegy 800 éve gondoskodik arról, ami Hollandiában egyedülálló: biztonságot és élhető feltételeket teremteni a tengerszint alatt is. Összesen 21 ilyen vízügyi szervezet van Hollandiában. (…)

A háromszintű kormányzás legalsó, önkormányzati szintű politikájával és ügyeivel viszonylag hamar megismerkedhetnek az itt élő magyarok. Egyrészt, mert a mindennapi ügyintézés (BSN azonosító, lakcím bejelentés, oktatás) helyi szintű, másrészt pedig azért, mert a települési önkormányzati választásokon az idelglenesen Hollandiában élők is véleményt mondhatnak.

Mivel a tartományoknak középső, kissé mostoha szerep jutott, ezért a lakosok a legkevésbé informáltak arról, mi folyik a tevékenységük keretében. Nem csoda, hogy a demokrácia napján ezek próbálnak erősebb programokat felsorakoztatni. (…)

A tartományok

Hollandiának 12 tartománya (Provincie) van, ezek nagyobbak, mint a magyarországi megyék. A regionális szintű kormányzati szintnek felelnek meg, pedig területileg jóval kisebbek, mint Magyarország statisztikai-tervezési régiói.

Annak ellenére is regionálisak és nem megyei szintűek, hogy történelmi nevük ugyanolyan szépen cseng, mint mondjuk Csongrádé vagy Hevesé, nem pedig olyan mesterkélten, mint a Közép-Dunántúli Régióé.

Az Észak- és Dél-Holland tartományok neve a legtrükkösebbek, ezek egyike sincs kimondottan északon vagy délen, de mivel a legtöbb érdekes dolog itt történik, ezért ezek szerepelnek leggyakrabban a külföldi tudósításokban.

A nevüket mégis rendre tévesen fordítják angolra és magyarra is, és ezt valahogy évtizedek óta nem sikerül kijavítani. Dél-Holland tartomány egyébként nem kisebb városoknak ad otthont, mint Hága és Rotterdam, Észak-Holland központja pedig Haarlem, legnagyobb városa viszont maga Amszterdam.

Ráadásul ezek mind egymás csücskében vannak, lakosaik ingáznak, keresztül-kasul programokra járnak, szórakoznak egymás városaiban (miután legyőzték a lokálpatriótizmusból fakadó enyhe ellenszenvet).

Mindenesetre, aki Hollandiában él, az valószínűleg képben van abból, melyik tartományban lakik, és ha szerencsés brabanti, frieslandi vagy limburgi az illető, akkor a vicces tájszólás mellett az erős helyi identitást is elsajátíthatja. Legalábbis, ha nem akar túlságosan kilógni a sorból…

Azért vannak problémák

A tartományi parlament mellett működik a Gedeputeerde Staten, azaz tartományi önkormányzat, vezetője a commissaris van de Koning, azaz a királyi megbízott. Ő általában a tartományok legmagasabb rangú politikusa, ők a legismertebbek a tévéből, így a politikai rendezvényeken szelfiért is érte állnak legszívesebben sorba. (…)

De azért vannak problémák is, jól kell tudni zsonglőrködni például a magas nép- és sertéssűrűségből adódó kihívásokkal is, előbbi főleg a lakáshiány, míg az intenzív állattartás a talajszennyezéssel és a szagterheléssel sújtja az itt élők hétköznapjait, beleértve a városiakat is.

A tartományoknak jó és színes helyi adóik vannak (honlappal, rádióval és TV-vel, feliratozott korábbi felvételekkel), követhetők a Facebookon és a LinkedIn-en is.”

A teljes írást itt találjátok, érdemes elolvasni!

Hollandiában nem érzem magam ufónak

Share.

About Author

Leave A Reply