A vadas balhé

0

Azoknak gondoltunk kedvezni, akik némileg tanácstalanul toporognak a hétvégén a konyhában, azt motyogva magukban, hogy „mit főzzek, mit is főzzek, főleg miből?”. Jöjjön tehát egy gasztroposzt, melyben Izraelben vadashoz hasonlító valamit készítünk (abból, ami akad, pontosabban, ami beszerezhető).

„Ez a mi szerzeményünk. Kedvenc ételünk nincs, a nagyon hazai ízeket keverjük hardkórban a keletiekkel. A történet úgy kezdődik, hogy két emigráns magyar néz a 3. emeleti garzonból (32 négyzetméter – 1000 euró). A tengerparti látvány és a belvárosi nyüzsi csodálatos, annak, aki szereti. Nekik a Duna jön be, meg a nyócker.

A kégli kicsi. Éget a tavaszi nap, a hirtelen jött márciusi nyár a Véndió vendéglő kerti fái alá transzportálja őket…

Tavasz van. Pálinka, kőbányai világos és vadas. Nem beszélnek…

Hazai ízek nyála fut össze a szájban. Egyik kulcsért nyúl, a másik a cipőjét húzza. Indulnak, minden ugyanúgy történik, mint otthon, de az egyetlen helyi magyar étteremben nem kapni vadast. Puff!

Így indult a vadas balhé, aminek a végén került bele Becherovka, gyömbéres pesztó és lőttek az egész idillnek. 🙂 A receptet 50 évre titkosították és levédték a nevet: erős rab vadas.

vadasnak indult.jpg

Két emigráns magyar tömi a fejét a harmadik emeleti garzonban, és arra gondolnak, hogy ezzel az ízzel végre megcsípték a főnyereményt, és már nem is tűnik olyan távolinak a Duna part.

Eredetileg vadasnak indult, de babérlevél és mustár nélkül elkészült a Marhaszelet Rab szósszal nevű kreáció: zsályával, pestóval, szárított paradicsommal, ja, és a maradék Becherovkával. Isteni lett…

Végül desszertnek egy vasárnapi kalóriabomba: nutellás gömböc fehércsoki reszelékkel…

nutellás gombóc.jpg

Share.

About Author

Leave A Reply