A semmiből várat

0

Építkezni a világon sehol sem egy leányálom, de ha az ember magyarként egy teljesen más kultúrában próbálkozik, az egészen különös helyzetekhez vezethet. Így jártak Kenyában Andrásék – egyszerre vicces és elgondolkodtató poszt következik.

„Kijövetelünk után pár héttel elsődleges célunkká vált, hogy fejlesszük a bázist. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy több vendégházat építsünk, ami szép nagy és kényelmes is egyben. Azzal tisztában voltunk, hogy ha esetleg valami hiányozni fog, akkor nem tudunk leugrani a sarki Obiba, de azt nem gondoltuk volna, hogy néha mennyire bonyolult itt építkezni.

Engedély

Már javában folyt az első ház építése, mikor is a szomszéd faluból átjött egy ember és finoman figyelmeztetett, hogy ha házakat szeretnénk építeni, akkor bizony a falu engedélyére is szükségünk lesz. Hoppá, összerezzentünk. Mi lesz, ha esetleg nem kapjuk meg, nem járul hozzá a falu az építkezéshez?

Egyből kérdeztük is figyelmeztető emberünket, hogy is zajlik majd pontosan a tortúra, melyik nyomtatvány sarkába kell majd felragasztani az illetékbélyeget. Válaszából hamar kiderült, hogy nem bonyolult az eljárás, csupán Mr. Ropa, a falu építkezéséért felelős személy, amolyan építés beleegyezése kell.

fal.jpg

Nyomban szemet szúrt a nevek hasonlósága, hiszen a kőműves, akit megbíztunk a ház építésével, szintén Mr. Ropa névre hallgat. Így gyorsan rá is kérdeztem, hogy hány építész Mr. Ropa található a faluban.

Nagy szerencsénkre a kőműves mesterünk és az engedélyező személy egy és ugyanaz volt. Persze, kérdeztem egyből, hogy ha Mr. Ropa nem adna engedélyt, akkor hogyan építené a házunkat. Sajnos figyelmeztető emberünk nem vágta egyből az összefüggést, ezért röviden annyit válaszolt, hogy nem! A szabály, az szabály! Kell Mr. Ropa engedélye az építéshez.

Nem volt tenni, megzavartuk Mr. Ropát a munkában. –Üdv, Mr. Ropa! Megengedi, hogy építsünk ide egy házat? Ere a kérdése Mr. Ropa testtartása teljesen megváltozott. Érezni lehetett, hogyan alakul át a kőművesünk hivatali engedélyezővé.

Nagy szerencsénkre jó hangulatban találtuk Mr. Ropát azon a napon, mert kb. 10 másodperces gondolkodás után kibökte végre, hogy persze, építsünk csak nyugodtan. Boldogan vittük a szóbeli engedélyt a falu küldöttjének!

Felügyelet

Általánosságban elmondható, hogy egy kicsit jobban kell felügyelni itt a munkásokat, mint például otthon. Ez nagyon fontos része az építkezéseknek. Persze, nem lehetünk minden percben mellettük, de azért óránként érdemes megnézni, hogy mit csinálnak éppen.

Pont Mr. Ropával esett meg, hogy kiadtuk neki a feladatot, építsen házat. Mondtuk neki, hogy igyekezzen, mert ha végez, még kell építeni párat, például a sátrak helyére is.

A mondat elejét és végét jól figyelte, mert három óra múlva már állt is a fal 4 sor magasan. Egy probléma volt csupán. Elkezdte körbefalazni a sátrat. Egy másik csapat a medencénket építette, kértük, hogy legyen majd süllyesztett lábmosó is. Persze elfelejtették meghagyni a helyét.

fal építés közben.jpg

Mikor ez kiderült, mondták, hogy ne aggódjunk, kiemelve ugyanolyan jó lesz. Lelkesen hívtak, hogy készen is van. Kb. egy cipődoboz méretű lábmosót sikerült építeni. Mondtuk, hogy ez kicsi lesz, hiszen nem tudnak beleállni. Hosszasan magyarázták, hogy ez nem így működik. Először egyik láb, kilépsz, aztán jöhet a másik lábacska.

Az alapok

Mivel a kis szigetünk kőkemény elhalt korallból van, így nincs szükség alap ásására. Ez az anyag valóban kőkemény, szerintem teljesen megegyezik a beton keménységével. Ez ebből a szempontból nagyon jó, de az építkezés többi részénél sajnos nagy hátrány.

Leginkább az emésztő „kiásásánál” okoz nem kevés problémát. Hihetetlenül lassan lehet csak haladni, biztosan állíthatom, hogy ez az építkezés legkeményebb része. A legnagyobb gondot az okozza, hogy minden egyes koralldarabot egyszerű szerszámokkal, puszta kézi erővel lehet csak letörni. Egy kisebb, két méter mély emésztő kiásása két-három hónapot is igénybe vehet 3-4 ember részére.

gödör.jpg

Én, a nagyon okos európai, persze próbáltam megoldani a problémát azzal, hogy majd bérelek egy nagy gépet, amivel könnyedén „széttöröm” az egész gödröt. Sajnos még Mombasában sem találtunk ilyen kölcsönözhető gépet.

Egyébként, minden tiszteletem a kőtörő munkásoknak. Egész nap törik a korallt a 40-45 fokos melegben, nagyon ritkán tartanak pihenőt. Éppen ezért jól meg is kérik az árát a helyi árakhoz képest.

Egyébként ez is érdekes. A téglákat ugyanilyen technikával törik ki a korallból. Egy tégla ára 18 Kenyai Shilling, megközelítőleg 50 forint. Ha rendelsz mondjuk 1000 téglát, akkor az átszámítva 50.000 forint. Ezer tégla kiásásánál már meg is lenne az emésztőgödör.

elhalt korall.jpg

Abban az esetben, ha emésztőgödörként rendeled meg, egyből elkérik a háromszoros árat. Persze próbáltuk kérni őket, hogy mondjuk a számunkra megfelelő helyen kezdjék el kitermelni a téglákat, de valamiért az a hely sosem megfelelő a téglák gyártásához, így mindig marad a háromszoros ár.

Mikor már rendelkezünk megfelelő mennyiségű téglával, el is lehet kezdeni felhúzni a falakat. Jobb esetben tudunk szerezni cementet a szemközti Shimoni településről, ami kb. 2 kilométerre található tőlünk, így minden építőanyagot csónakkal kell áthozni.

Persze nem akkor, amikor kedvünk van hozzá, hanem csak ha dagály van. Apály esetén még 400 méter kellene hurcibálni gyalog az anyagot, mivel ilyenkor ilyen távolságra lehet csak megállni a hajóval.

A vizet egyszerűen felszivattyúzzuk a tengerből. Homok beszerzése sem okoz problémát, mivel itt van a homokos part közvetlenül előttünk. Érdekes módon a homokhordás, a cipelés itt női feladat. Ezt meghallva persze próbáltunk tiltakozni, de csak kiröhögtek a helyiek. Bizonygatták, hogy ez itt teljesen normális, hogy nők mozgatnak meg ilyen óriási terheket a fejükön hordva.

sóder.jpg

Másik érdekesség, hogy itt nem használnak meszet az építkezéshez. Viszont, mivel sós a homok, a víz és meszet sem használnak, így kétszer-háromszor annyi cementet kell tenni a malter keverésénél. Ezt persze eléggé megdrágítja az egészet.

A tető

A tető elkészítését is meg tudják oldani helyben. Amikor megrendeljük a tetőt, a szakemberünk eltűnik pár napra az erdőben. Hosszasan keresgéli a megfelelő méretű és formájú fákat. Kivágja azokat és elhozza az építési területre. Ezek után a tető vázát összeszögeli és kötéllel is megerősíti.

tető.jpg

Végezetül felkerül a makuti is. Ez úgy készítik, hogy a pálmaleveleket felkötözik egy botra egymás mellé. Ezeket felkötözi az elkészült vázra és már kész is az új tető. Az álmennyezetet előre gyártott gerendákból, lécekből és furnérlemezekből készítik.

Ugyanaz a személy készíti, aki beilleszti az ajtókat is, beleértve a zárakat, kilincseket is. Az ablakok csupán egy keretből állnak, berácsozva, üveg nélkül. A rácsokra azért van szükség, hogy a majmok ne tudjanak bemenni a házakba.

tető 2.jpg

Burkolatok

A belső burkolatot úgynevezett galanával oldjuk meg. Ez nem más, mint hatalmas, megfelelő kőtömbök, méretre vágva. Ezt teszik a padlóra és falra is, csempe helyett. Esztétikailag egyébként nagyon jó látvány, visszaadja Afrika hangulatát, különösen szép, ha a végén kap egy lakkréteget is.

Ezek után jön a festés. Sajnos eddig még nem találtunk jó festőt. Megfordult már nálunk legalább öt festő, de sajnos mindegyik munkája elég pocsék. Nem nagyon érdekli őket a precíz munka, nem nagyon sikerül egyenes vonalakat alkotniuk, nem beszélve a lecsöpögő festéknyomokról.

szoba.jpg

Számla és garancia

A számlaadás itt nem okoz nagy problémát. Mivel a nagyáruházakban bárki vehet számlatömböt, így bárki adhat is. Többször fordult már elő velünk, hogy mikor számlát kértük, időspórolás és egyebek miatt, emberünk kitépett egy üres oldalt a számlakönyvéből. Átadta, és megkért, hogy töltsük már ki otthon mi saját magunk.

Az építési garancia fogalma itt nem nagyon ismert. Drága villanyszerelőnk befejezte az egyik ház villanyszerelési munkáit. Másnapra már a lámpák fele nem világított.

WC.jpg

Gyorsan szóltunk is neki, hogy legyen kedves kijavítani a hibákat, lehetőleg garanciában. Erre persze hülyén nézett ránk, miért is gondoljuk hogy ő ingyen dolgozzon itt.

Nyugodt, meggyőző hangon mesélte el nekünk, hogy miért nincs garancia. – Meg kell értenetek! Az áram egy nagyon érzékeny dolog, mivel nem is látod! Na, látod, vagy sem? Nem tudtunk vitatkozni vele.”

(A poszt először a Határátkelő blogon jelent meg 2013 szeptemberében.)

Share.

About Author

Leave A Reply