A legnagyobb probléma a bizonytalanság

0

Ma Ciprus felé vesszük az irányt, természetesen a válságról lesz szó, arról, hogy az ottaniak miként élik meg ezt a nem könnyű időszakot. Nagy hálával tartozom a ciprusi országfelelősnek, Orsinak, mert kérésemre villámgyorsan megírta a mai posztot, melyből egyebek mellett az is kiderül, hogy a helyiek élelmiszert és benzint táraznak be maguknak arra az esetre, ha kifogyna a készpénz.

„Egy ideje már lehetett tudni, hogy valami nincs rendben a ciprusi gazdasággal, hogy a bankrendszer túlságosan függ a görögöktől, és hasonlók. A konkrét okokról rengeteg információt lehet találni a híroldalakon.

Az utóbbi hónapokban néhány alkalommal figyelmeztettek is minket hozzáértő ismerőseink, hogy akinek pénze van a bankban, az azonnal utalja máshová. Úgy látszik, az aggodalom nem volt hiábavaló, múlt szombaton kaptunk egy telefont, hogy nézzünk rá a hírekre, mert gond van.

Kis válságtörténet

Nem vagyok szakértő, de röviden összefoglalva: Ciprusnak 17 milliárd euróra lenne szüksége, hogy ne menjen csődbe, ebből 10 milliárdot az EU biztosít, de csak akkor, ha Ciprus előteremti a maradék 7 milliárdot.

Múlt szombaton az első javaslat az volt, hogy minden lekötött bankbetétre különadót vetnek ki. Ekkor a bankok már bezártak egy háromnapos hosszú hétvégére, valamint minden elektronikus tranzakciót blokkoltak.

Kedden a ciprusi kormány visszautasította a bankbetétek megadóztatását, és bejelentette, hogy más megoldást keres. Keresték Oroszországban, felröppent a hír, hogy a ciprusi gázkészletet ajánlják fel további kölcsönök fejében s hasonlók.

Végül aztán tegnap (azaz szombat) este egy kormányzati forrás közölte: a kormány megállapodott az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, hogy 20 százalékos adót vetnek ki a Bank of Cyprusban lévő, 100 ezer euró feletti betétekre, és 4 százalékot a többi pénzintézet hasonló nagyságú betéteire.

Mindenesetre a bankok továbbra is zárva tartanak, keddig biztosan, lévén hétfő munkaszüneti nap.

A városokban rosszabb a helyzet

A legnagyobb probléma a bizonytalanság, az emberek nem tudják, mit tegyenek. Akinek van pénze a bankban, az kivenné, de a készpénzfelvétel az érintett bankoknál limitálva van.

Néhány helyen már nem fogadnak el semmilyen bankkártyát, külföldit sem, mivel az a pénz is ciprusi bankban folyna be. Főként a városokban alakult ki ez az állapot.

Mi egy nagyobb faluban élünk, 35 km-re Limassoltól. Itt lehet készpénzt felvenni, nincsenek sorban álló emberek, lehet kártyával vásárolni az élelmiszerüzletben, és lehet kártyával fizetni a benzinkúton is. Ciprusi kártyával is.

A városban egészen péntekig mindennap lehetett látni embereket a bankautomaták előtt, de csak kettesével-hármasával. Péntek óta viszont minden bankautomata előtt 20-30 ember ácsorog. Az automatákat alighanem még mindig feltöltik, mert még nem ürültek ki.

A férjem fizetését várjuk

Mi viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mivel nemzetközi cégénél dolgozunk, a fizetésünket és a munkánkat nem érinti közvetlenül a válsághelyzet, de több ismerősünknek bizonytalan, hogy megkapják-e a soron következő fizetésüket, vagy hogy meg tudják-e menteni a megtakarításaikat.

Ha az ország csődbe megy, akkor valószínűleg a mi munkánk és életünk is ellehetetlenül, úgyhogy nagyon várjuk a megoldást.

(A poszt tegnap kora délután született, így az azóta körvonalazódó megállapodásról Orsi még értelemszerűen nem tudhatott – Határátkelő)

Jelenleg a fő problémánk az, hogy a férjem hogyan kapja meg a fizetését. Az, hogy végül megkapja, szerencsére nem kétséges, a kérdés a mikénten van. A fizetését múlt pénteken utalta el a munkahelye, azóta a bankok zárva tartása miatt a pénz a limbóhintóban, mivel senki sincs a bankokban, aki megnyomná a jóváírás gombot.

Mi nem vagyunk megszorulva, de vannak családos kollégái, akik minden hónapban nagyon számítanak a fizetésre, náluk ez komoly probléma.

Tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért

Őszintén szólva a válság várható volt. A pontos szabályozást nem ismerem, de csak ha a magam szintjén összehasonlítom a ciprusit a magyar adórendszerrel, akkor itt szinte semmit sem adózunk.

Rengeteg adókedvezmény létezik, például amikor itt dolgozni kezdtem, az első évben csak 6 (hat) százalékot vontak le a bruttó fizetésemből. Nem véletlen, hogy Ciprus offshore-paradicsom, a társasági adók is alacsonyak. Míg például Magyarországon minden kis kézműves után ott lohol az adóhatóság, addig itt sok kirakodóvásáron egyáltalán nem kell számlát adniuk.

Sokszor gondolkodtam azon, hogy a hozzám hasonló, mindennapi munkából élő fiatal ciprusiak hogyan tudják megengedni maguknak, hogy álomautókkal járjanak, míg én egy 12 éves ütött-kopott Hyundait vezetek, pedig nem is keresek rosszul. Hallottam ismerőseimtől, hogy lakberendezésre, elektronikai cikkekre hitelt vesznek fel, szóval úgymond tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért.

Nem számítunk zavargásokra

Akad olyan magyar ismerősünk, aki azt tervezi, hogy ha csődbe megy az ország, akkor tovább áll. A munkahelyemen is felmerült a kérdés, hogy hová költöztessük a céget, ha úgy hozza a helyzet.

Az emberek, különösen a ciprusiak, akiket jobban érint a válság, lemondják a programjaikat, élelmiszert és benzint táraznak be maguknak arra az esetre, ha kifogyna a készpénz.

Mindeközben az élet megy tovább, nem számítunk zavargásokra. Múlt hétvégén a karnevál foglalta el az embereket, ezen a hétvégén pedig az orkán erejű szél fogja. Mi nem pánikolunk, nem látok rá semmi okot. Egyelőre.”

Share.

About Author

Leave A Reply