A szegények esélytelensége

0

Noha az ember azt gondolná, hogy a XXI. század elején a társadalmi mobilitás magától értetődő dolog, a helyzet egyáltalán nem ez. Az Egyesült Királyságban például öt (!) generáció kell ahhoz, hogy egy szegény utolérje az átlagfizetésűt.

A társadalmi mobilitás olyan mértékben stagnál az országban, hogy egy szegény családnak 5 generációba telik, hogy elérje az átlagfizetést az OECD beszámolója szerint.

A bevételek közötti olló 1990 óta szélesedik, azaz jellemzően aki sokat keres, az egyre többet is fog. Az 1975 előtt születetteknek sokkal nagyobb esélyük volt a társadalmi mobilitásra, mint a fiatalabbaknak. „Túl sok ember érzi, hogy az út szélén hagyták” – mondta Gabriela Ramos, az OECD egyik igazgatója.

A nemzetközi tanulmány szerint a magas keresetűek kapják a nagyobb jutalmakat és már a következő generációknak is megszerzik a gazdagságot. A jövedelmi létra legalján élők egyre nehezebben tudják felzárkóztatni a családtagjaikat.

A szegények gyerekei is szegények maradnak

Az 1955 és 1975 között születettek számára a társadalmi mobilitás realitás volt, azok, akik alacsony jövedelmű családokban születtek számíthattak arra, hogy a tanuláson keresztül felemelkedhetnek és egyre többet fognak keresni is.

Akik azonban 1990-ben vagy később váltak felnőtté, azok stagnáló társadalmi mobilitással találták szemben magukat. Az emberek beragadnak abba a jövedelmi csoportba, amibe beleszülettek.

A szegények gyerekei szegények maradnak, a magas jövedelmű családok gyermekei magas jövedelműek lesznek maguk is. A középosztálybeli családok gyerekei sem felfelé, hanem inkább lefelé mobilisak.

A szegény családok gyermekeinek csak mintegy ötöde jutott a magasabban fizetettek közé. Míg az egyetemet végzettek gyermekeinek háromnegyede, a nem egyetemet végzett, alacsony jövedelmű családok gyermekeinek csak ötöde jutott be a felsőoktatásba.

A kétkezi munkások gyerekeinek negyede kap csak igazgatói szintű állást. „Ezek az elkeserítő, új eredmények fel kell, hogy ébresszenek bennünket” – mondta Sir Peter Lampl, a Sutton Trust Social Mobility Charity-től.

Az Egyesült Királyságot kárhoztatja „a növekvő kereseti egyenlőtlenségek és a családok bevétele és az oktatás elérése közötti kapcsolat miatt”.

Globális megosztottság

A kutatásból kiderül, hogy nagyok a nemzetközi különbségek. Az észak-európai országok társadalmilag mobilabbak, Japánban és Dél-Koreában az oktatás már meritokratikusabb, de a fizetés még mindig az egyén társadalmi hátterét tükrözi.

Az USA-ban is magasabb a mobilitás, mint az Egyesült Királyságban, de a születés erősen befolyásolja a lehetőségeket, a szegény családok gyerekeinek mindössze 8 százaléka lesz nagykeresetű, és az egészségbiztosításhoz való hozzáférés különbségei is negatívan hatnak a mobilitásra.

Viszont Németországnál jobb a helyzet az Egyesült Királyságban. A szegény német családok gyermekeit visszatartja a hosszútávú munkanélküliség, a gyermekellátáshoz való hozzáférés hiánya és a szegregáció az oktatásban. A legkisebb Kolumbiában, Brazíliában és Dél-Afrikában a társadalmi mobilitás lehetősége.

Egy szívbemarkoló fotó igaz története

(Fotó: pixabay.com/exeterdaily)

Share.

About Author

Leave A Reply