A szárd emberek

0

„A szárd emberek megvédik a tulajdonukat” – akármit is jelentsen is. De mit jelent és mi legyen a szalmakalappal?

Marton Péter: A szárd emberek (novella)

„Hiszen a szárd emberek az 1990-es évek közepén még úgy elraboltak itt valami szaúdit, hogy ki kellett utána fizetni a váltságdíjat”, tűnődöm el, és pont úgy szállnak bennem a gondolatok, mint az égen a bárányfelhők, beeee-beeee, szállnak az októberben is langyos és lágyan hullámzó Földközi-tenger és Cagliari híres strandja, a Poetto felett, jönnek, suhannak és mennek, közöm hozzájuk tartósan nem sok, de a jólétem kellemes tudatával bizsergetnek;

arról jut eszembe mindez, amit ez a Filippo mondott, egy milánói mérnök, akivel a város feletti hegyen akadtam össze tegnap, kirándulás közben;

előtte, még a hegyre felfelé menet láttam, hogy a parkolóban, ahonnét az ösvény indul, afrikaiak terelik a megállni készülő autósokat, hová álljanak, hol van szabad hely, én meg nálunk és Romániában is tanúja voltam már ilyesminek, ott persze nem afrikaiak csinálják, és arrafelé tulajdonképpen kifinomult terrorizmus ez, jattolsz vagy otthagyod az autódat jatt nélkül, és vagy meg lesz karcolva, vagy nem, lelked rajta, ha szereted a veszélyeket;

úgyhogy amikor a hegyről lefelé jövet visszaértünk a parkolóba, rákérdeztem Filippónál, nem aggódott-e az autójáért, míg távol voltunk, mire ő biztosított róla, hogy „Dehogy! A szárd emberek megvédik a tulajdonukat”, ezt mondta (milánói, persze, de az autót azt helyben bérelte);

most, a strandon sütkérezve a periférikus látásommal figyelem a plázson látszólag fáradhatatlanul őrjáratozó afrikaiakat, akik mindenféle napozáshoz használatos termékkel kampányolnak, és érzem, hogy amit Filippo mondott, alighanem úgy van, nincs miért aggódnom, ha a parton hátrahagyom a cókmókomat, míg fürdeni megyek;

elvégre a már említett szavakat használta Filippo után Marco is, az itteni partnerünk, aki nagyon is szardíniai, tegnap este, mikor elugrottunk egy pizza mellett átbeszélni az üzletet (lóhúst fognak importálni tőlünk nagy tételben, mert örömmel fogyasztják az ilyesmit a szárd emberek), szóval pont ugyanazokat a szavakat használta ő is, amikor leparkoltunk, és neki is feltettem a kérdésemet, pedig neki a hegyi ismeretségemet nem is említettem, tehát attól függetlenül: „A szárd emberek vigyáznak a tulajdonukra”, akármit is jelentsen ez;

kicsit beleborzongok a gondolatba, és hirtelen késztetéstől vezérelve megveszem azt a szalmakalapot – már harmadszorra kínálja nekem az én partszakaszom ügyeletes értékesítője, közelről nem is tűnik olyan fáradhatatlannak, szolidarítsunk hát, mint szélzes a szélzessel.

Inkább feltesz mindent erre a lapra

Share.

About Author

Leave A Reply