A svédek és a járvány tíz tanulsága

0

A svédek a nyugati világban meglehetősen szokatlan módját választották az új koronavírus-járvány elleni védekezésnek. Anélkül, hogy most ebbe részletesebben belemennék (elvégre a blognak ez nem profilja), a lényeg az, hogy a svédek jóval kevésbé voltak szigorúbbak a korlátozásokkal, mint akár a magyarok, osztrákok, németek, britek, olaszok. Hogy ez jó döntés volt-e, az más kérdés, engem inkább az érdekelt, milyen kulturális okok állnak a svéd döntés mögött, azaz mit árul el a svédekről az, ahogyan a járványt kezelték.

Az ugyanis nem kérdés, hogy a svédek döntésében igen komoly szerepet játszottak a kulturális berögzültségek és a társadalmi értékek – vélte Anne Pihl, aki könyvet is írt már a svéd kultúráról, beilleszkedésről, társadalmi elvárásokról. Most tíz pontban foglalta össze azokat az értékeket, melyek szerinte meghatározták azt, ahogyan az ország a járványra reagált.

1. Bizalom

A bizalom a svéd társadalom alapja és ez a bizalom ugyanúgy érvényes a kormányra, mint a másik emberre. Ennek egyik legtöbbet emlegetett és legékesebb példája a magas adó, ami ellen a svédek már csak azért sem berzenkednek különösebben, mert bíznak abban, hogy megfelelően költik majd el és kapnak valamit a pénzükért.

A járvány elleni védekezésben ez úgy csapódott le, hogy a svéd hatóságok megbíztak annyira az emberekben (és fordítva), hogy azok betartják az alapelveket és megfontoltan viselkednek majd büntetések híján is.

2. Felelősségvállalás

A szülőket már a gyerek egészen kiskorától arra bíztatják, hogy bátorítsák a felelősségvállalást. Ez aztán folytatódik az iskolában és a munkahelyen is. Utóbbiban a lapos hierarchia a norma, aminek egyik következménye, hogy elvárják az emberektől, hogy kiálljanak magukért és felelősséget vállaljanak a tetteikért, azaz nem mikromenedzselik őket.

A járvány során a nagy többség ennek megfelelően viselkedett. Akadtak persze olyanok is, akik úgy tettek, mintha mi sem történt volna, de ez volt a kisebbség.

3. Hosszútávú gondolkodás

A sikeres svéd vállalatok közül a legtöbb sokkal kevésbé a negyedéves eredmények rabja, mint a nyugati világ más tájain, ehelyett hosszútávra terveznek.

Ugyanez igaz a kormányra is és ez meglátszott a védekezés mögötti filozófiában is: ahelyett hogy kizárólag a fertőzöttségi arányokat és az elhunytak számát vették volna figyelembe, mérlegelték azt is, milyen hosszútávú egészségügyi, oktatási, gazdasági és egyéb hatásai lehetnek egy szigorú, hosszabb korlátozásnak.

4. Pragmatizmus

Az eredménycentrikus svédek számára a teljes társadalom bezárása a Covid-19 elleni harcban sosem tűnt kifejezetten vonzó lehetőségnek. Már az első pillanattól egy jóval pragmatikusabb megközelítést választottak, gyorsan optimalizálták a forrásokat, például átképezve az SAS légitársaság személyzetét, akik aztán a nővéreket segítették a kórházakban.

5. Lapos hierarchia

Svédországban komoly hagyománya van a civil világ és a politikai hatalom szétválasztásának. Az egészségüggyel kapcsolatos döntéseket a Közegészségügyi Ügynökség hozza meg. Ez a szervezet a svédeknél teljesen kimaradt a politikai játszmákból, ellentétben más országokkal, ahol a miniszterelnökök, államfők és a kormány villámgyorsan belehelyezkedett a legfőbb döntéshozó szerepébe.

A svédeknél ezzel szemben minden esetben (válsághelyzetben különösen) próbálnak egyetértésre törekedni, ez most sem volt másként, gyakorlatilag minden párt beállt a döntések mögé és nem törekedett politikai haszonszerzésre.

6. Konfliktuskerülés

Az elmúlt 200 év megszakítatlan békéje nyomott hagyott a svédeken, akik részben ezért sem nagyon bírják a konfliktusokat, azaz minden megbeszélés, döntés, lépés célja az egyetértés elérése.

7. Optimizmus

A 200 év béke (és a rendkívül erős gazdaság) egyik következménye, hogy a svédek nem az az aggodalmaskodó típus, egyszerűen arra vannak szocializálva (és el is várják), hogy a dolgok jól működjenek.

Ennek megfelelően a tervezés nemzeti sport, aminek célja az idő és a források felhasználásának optimalizálása. Egy példa: Finnországgal szöges ellentétben a svédek például egy ideje úgy döntöttek, nem érdemes az oroszoktól rettegve jó sok pénzt költeni a hadseregre, ezért a minimumra csökkentették a védelmi és a tartalékokra fordított költségeket. Éppenséggel ez ezekben a hetekben kissé visszaüt az orvosi ellátás terén.

A másik problémás terület az a szemlélet, mely szerint az emberek megalapozott, racionális és megfontolt döntéseket hoznak egy, a mostanihoz hasonló válság esetén és követik majd az irányelveket. Hát ez kissé talán túlzottan optimista gondolat volt…

8. Visszafogottság

A svédek hagyományosan kerülik a kiöltözést, nem bírják a címekkel való hivalkodást, általában a feltűnősködést. A járvány elleni védekezést voltaképpen irányító főepidemiológus, Anders Tegnell tökéletesen megtestesíti ezt a filozófiát.

Az egészségügyi hatóság járványügyi vezetője sokszor tartja pulóverben a sajtótájékoztatókat, nem köntörfalaz, egyenesen beszél, amit a legtöbb svéd nagyra értékel.

9. Új utak keresése

Svédország sok szempontból akár szélsőségesnek nevezhető, legyen szó időjárásról vagy erős individualizmusról. Erősen jelen van a kritikus gondolkodás és azt se felejtsük el, hogy a svédekben erős hajlam van a világban zajló folyamatok meghatározására, legyen szó a Skype-ról, a Spotify-ról vagy az IKEA-ról. Az egyelőre nagy kérdés, hogy a járvány svéd megközelítése is csatlakozik-e majd hozzájuk.

10. Természet

A svédek már-már vallásosan imádják a természetet, amit nem sokkal lemaradva követ a testedzés. Ebből az is következik, hogy nem nagyon van olyan politikus, ami megtiltaná nekik, hogy kimenjenek kirándulni például.

A pártok és politikai szervezetek könnyebben túlélnek egy kis gazdasági recessziót, de abba simán belebuknának, ha megtiltanák az embereknek, hogy kilépjenek az otthonaikból.

Share.

About Author

Leave A Reply