A magyar pesszimizmus és a tel-avivi kürtőskalács

0

Magyarországon minden javaslatra az első reakció az, hogy miért nem lehet azt megvalósítani… Nem én írtam ezt (bár jórészt egyetértek vele), hanem Éva, aki először több mint 7 éve, 2012 nyarán írta meg, miként vándorolt ki 30 éve Izraelbe (a történetet aztán folytatta). Mai írását a minapi podcast ihlette, melyben arról beszélgettem Zsófival, miként vész el külföldről hazatérve az optimizmus. Ma már Évát is Magyarországhoz köti a munkája és az élete, így hát érdekes, hogyan látja ő ezt a kérdést.

Ez a poszt késztetett írásra. Bár a munkám és a megélhetésem ma sokkal inkább Magyarországhoz köt, nem tudnék ebben a búval bélelt, pesszimista légkörben élni, ha időnként nem szöknék el életerőt adó levegőt szívni Tel-Avivba.

Pont oda utazol? – kérdik megrökönyödve az ismeretségi körömben, különösen akkor, amikor Gázából vagy Libanonból rakéták potyognak.

Kedvenc új épületem előtt Tel-Avivban

Legutóbb egy barátom aggódva kérdezte a hírek hallatán, hogy lemondja közelgő utazását?

– Ugyan már, én is akkor utazom legközelebb! Semmi gond, egyikünk sem megy a határvidékre. Élvezni fogod a november végi 22 fokos meleget, a napsütést és a mosolygó embereket. És ez utóbbi a lényeg!

Képesek felülemelkedni a bajokon

Izraelben, bármilyen is a politikai helyzet, az emberek úgy reagálnak rá, mint az esőre: esik, olykor, mintha dézsából öntenék, de aztán mindig kisüt a nap!

Az izraeliek az antiszemita, német politikusnő véleményével ellentétben, nem szoktak hozzá a terroristaakciókhoz, de képesek felülemelkedni a bajokon, a problémák megoldására koncentrálni a panaszkodás helyett. A jövőbe pedig optimistán néznek, mert élni akarnak.

Az életöröm része az egészséges étel, ital

A legnagyobb gondok közepette sem a múltba révedés jellemzi őket, hanem képesek a kiutat keresni. Jellegzetes mondás: (יהייה בסדר, יהייה טוב) Jihije beszeder, jihije tov! (Rendben lesz, jó lesz!)

Vagy amikor valami komoly gonddal kell megbirkózniuk, tovább kell lépjenek egy-egy nagy veszteségen, akkor visszatérő mondás: (הכול לטובה) hakol letová, vagyis mindenből jót lehet kihozni…

A problémamegoldó-képesség

Bár a véleménykülönbség és az állandó vita ugyanúgy sajátja az izraeli társadalmi csoportoknak, mint a magyarországi zsidó közösségeknek, de egy bizonyos ponton kénytelenek lezárni azzal, hogy „tachlesz” – vagyis akkor mit is csinálunk azért, hogy a problémát megoldjuk.

Ez a problémamegoldó-képesség az, ami tovább lendíti az embereket és az optimizmusuk alapját képezi. Tisztában vannak azzal, hogy a sikerhez vezető úton lehetnek bukások, olykor áldozatokat kell hozni, de a jövőbe vetett hitük az, ami erőt ad nekik a bukás után felállni és folytatni.

Kétségtelen, ennek a mentalitásnak a kialakulásában a több ezer éves rutinon túl a zsidó állam megalakulásáért vívott harcok tapasztalata adta a muníciót.

Egy ország, amely a sorozatos háborúk, terrortámadások közepette is képes volt a nyugati társadalmak gazdasági fejlettségéhez felzárkózni, építeni és gyarapodni – olyan emberek közössége, akik örülni tudnak annak, ha süt a nap, és annak is, ha esik az eső, mert mindkettőnek meglátják az éltető erejét.

A reggeli kávé munka előtt

Magyarországon minden javaslatra az első reakció az, hogy miért nem lehet ezt itt megvalósítani… Izraelben azon agyalnak, hogy lehet a felmerülő gondokat megoldani, és a dolgokat még jobban csinálni, mint ahogy másutt teszik.

Egy izraeli srác és a kirtös

Számtalan példát sorolhatnék csak az én, köznapi emlékezetemből, mondjuk egy magyar vonatkozású: a kürtőskalács, amit Magyarországon főleg kis, utcai bódékban csinálnak és árulnak, talán egy olyan üzlet van a Váci utcában, ahol egy kicsit többet hoztak ki belőle…

Történt, hogy az ezredforduló környékén egy izraeli srác megfordult Magyarországon is a katonai szolgálata letöltése utáni világkörút során, és beleszeretett a kürtöskalácsba.

Ki sem tudta mondani a nevét rendesen, de alaposan megtanulta, hogyan kell készíteni. Az első kis üzletét a tel-avivi Bugrasov utcában úgy alakította ki, hogy a tésztagyúrástól a sütésen át, mindent lehetett látni az utcáról a vitrinen át, az illat pedig becsábította az érdeklődőt.

Holt-tenger

Rájött, hogy lehet bővíteni a bevonatok választékát, és csökkenteni a kalács cukrosságát, hogy az összhatás a legoptimálisabb legyen. Megvallom, az én ízlésemnek is sokkal inkább megfelel az izraeli kürtös, mint az, amit a pesti utcán vehetek.

A tel-aviviak rákaptak a „kirtösra”, kávézó-sütizővé fejlesztette az első üzletet, és néhány év alatt hatalmas hálózatot épített ki az egész országban. A siker záloga az alapos felkészülésen kívül a kezdeményező magába vetett hite, optimizmusa, hogy ha valamit jól csinál, akkor azt következetes munkával előbbre tudja vinni.

A csoki, ami világsiker lett

Példaként hozhatnám a Max Brenner csokoládét, ami ma már világhálózat, pedig az is egy a katonaság után cukrászatot tanult srácnak a mániája volt – megteremteni a csokikultúrát Izraelben.

Ezért elment tanoncoskodni belga műhelyekbe, alaposan megtanult mindent ahhoz, hogy aztán a saját kreativitásával megfűszerezve olyan hálózatot hozzon létre előbb Izraelben, aztán szerte a világon, ami már önmagáért beszél.

Voltak nehézségei, sőt, a hálózatától is meg kellett válnia egy rosszul megkötött szerződés miatt, de ő maga nem adta fel: új dolgokon kísérletezik, nem az elveszett birodalmán búslakodik.

Menekülés a negatív hatások elől

Következetes, kemény munkával megteremtettem a megélhetésemet Budapesten, nem az eredeti, tanult szakmámban, de tudom, hogy jó az, amit csinálok, és most már mások is elismerik.

A jeruzsálemi Héber Egyetem új agykutató épülete

Tanítok, mert szeretném átadni a tudásom a jövő nemzedékeknek – senki nem támogatott ebben, de a magam erejéből ezt is évről-évre bővítem, mert tudom, hogy szükség van a környezetkultúra javítására, és ha nem teszi az Építészkamara, az Építőművészek szövetsége, akkor én teszem, ami csak erőmből telik, és még telik az erőmből, 66 éves létemre is.

A sok negatív hatás elől pedig rendszeresen elmenekülök Izraelbe, és egyre többen csatlakoznak hozzám, hogy kis, baráti társaságokban felfedezhessék az izraeli életérzést, az aktív élet örömeinek élvezetét.”

Share.

About Author

Leave A Reply