A londoni közlekedés gyötrelmei

0

Aki ismeri az igazán nagyvárosokat, az tudja, hogy az egyik leginkább neuralgikus pont a közlekedés. Nincs ez másként Londonban sem, erről osztja meg tapasztalatait Világpolgár, aki előbb reagál a korábbi posztjai kapcsán érkezett megjegyzésekre, illetve a Brexit körüli huzavonára. (Korábbi posztjait itt és itt olvashatjátok el.)

„Nagyon úgy tűnik, hogy a Brexit szavazás rasszista mivoltát nem csak én vettem észre, hanem például a Washington Post, a Guardian többször is, a BBC, a Nature, stb.

Mindez teljesen összhangban van az én 10 éves mindennapos tapasztalataimmal. Vigyázni kell velük, mert nem mindig mutatják ki őszintén. Nagyon jó cikkek vannak arról, hogy a politikai elit hogyan fűtötte a meglévő idegengyűlöletet és hogyan kovácsolt belőle politikai tőkét. De ha úgy jobban tetszik, hívhatjuk diszkriminációnak is a rasszizmust.

A korábbi posztban utaltam 18 ezer állásra, ami a Brexit miatt kerül el az országból, a szóban forgó bank áthelyezi működését Frankfurtba. Ezt korábbi cikkekből és nyilatkozatokból is tudom. Fő problémájuk a rendezetlen szabályozás, és a bizonytalanság.

Amennyire leszűrtem, a londoni központot helyezik át Frankfurtba, és csak a brit piacra szükséges dolgok maradnak. Minden más uniós tevékenységet a német városból fognak működtetni. (Erről itt van például egy cikk.)

Sok cikk született arról is, hogy a cégek vonulnak ki Nagy-Britanniából, és láttam statisztikákat arról, hogy 2016 óta több cég ment csődbe, mint korábban. Vannak kormányzati statisztikák is erről. Szóval szerintem itt azért érezhető egy komoly folyamat.

Természetesen vannak más tényezők is. Aki ezt érdemben elemezni akarná, az inkább olvassa el Samuelson kb. 400 oldalas könyvét a gazdasági válságokról és kezelésükről. Ezt régen én még a Szabó Ervin Könyvtárból mentettem meg… Sajnos már nincs meg, de nagyon érdekes olvasmány volt.

Még hozzátenném, hogy a £130 milliárd GDP-növekedés veszteség, amit a mostani megállapodás okozhat, se semmi.

Boltbezárások

Szeretnék még kitérni a kiskereskedelmi boltok bezárásának jelenségére is, mert azzal például egyetértek, hogy az internetes áruházak befolyásolják a folyamatot. Ez nem is kérdés. Ez egy összetett folyamat.

A Brexit is befolyásolja, meg tapasztalataim alapján a rossz, begyepesedett angol cégvezetési kultúra is. Meg ugye kb. 400 oldalt is lehet írni a folyamatokról. Nem tudnak alkalmazkodni az internetes kereskedelemhez. Ez persze cégfüggő is, de akkor is probléma.

Személyesen is megtapasztaltam, amikor megkerestem egy csőd szélén álló DVD-kölcsönzőt és felajánlottam nekik, hogy megcsinálom az internetes streaming és egyéb szolgáltatásokat. Persze angol szokásukhoz híven teljesen hülyének néztek.

Pedig ezek a szolgáltatások működne, míg ők csődbe mentek. Az evidens, hogy az a kiskereskedelmi cég, amelyik nem orientálódik az internetes kereskedelem fel, hátrányba kerül.

Ehhez a témához szeretném még hozzátenni, hogy itt nem kis boltok megnyílása, meg bezárása a fő probléma (persze az is gond), nagy cégekről beszélünk, ahol több 10 ezer állás van veszélyben.

Volt egyszer egy beszélgetésem egy ellenzéki önkormányzati képviselővel Angliában, aki az utcán kampányolt a Brexit ellen. Elmondása szerint csak az ő körzetében kb. 8000 állás fog megszűnni.

Megkérdeztem, hogy miért. Azt válaszolta, hogy nagyon sok uniós befektetés van az országban és a szabályozás hiánya vagy nem megfelelő változása miatt sokan ki fognak vonulni.

Az általam csatolt cikkek mutatják, hogy ez a folyamat valójában beindult. Itt csak néhány példát hoztam fel, de ez egy elég komoly jelenség, ami még szerintem tovább fog romlani a Brexit-tárgyalások eredményének függvényében.

Ingázás Londonba

Szeretnem leírni saját tapasztalataimat a London belvárosába való ingázás szempontjából.

Valaki emlitette a Bedfordshire, Cambridgeshire vonalat. Akkor megemlíthetjük például a következőket is: Suffolk, Northamptonshire és Oxfordshire. Suffolk az az East Anglia régió, a többi meg Midlands néven fut. Még van pár megye, de azok távolabb vannak.

A lényeg, amit ki akarok hozni ebből az az, hogy itt kb. egy 100 km-es rádiuszról beszélünk London körül az északi oldalon. Esetleg picivel több, vagy kevesebb.

Ez mondjuk Budapest viszonylatban olyan, mintha kb. Siófokról, Veszprémből, Győrből, Szolnokról vagy Kiskunfélegyházáról ingáznánk Budapestre. Cegléd, Tatabánya és Székesfehérvár közelebb vannak.

Akad egyébként, aki ezt tényleg vállalja, de ez a legszerencsésebb helyzetben is kb. 1,5 óra ingázás egy irányban. Este haza is kell menni. Az is igaz, hogy az említett angliai zónákban valóban jóval olcsóbbak az albérletek például.

Ehhez tegyük hozzá, hogy a budapesti tömegközlekedés meglehetősen jó. Kb. 20 éve járom a világot, majdnem minden európai fővárosban megfordultam, Európán kívül is jártam. Tapasztalataim alapján a budapesti tömegközlekedés hatékony és gyors.

A londoni ezzel szemben iszonyatosan rossz. Bár el kell ismerni, hogy a város infrastruktúrája nem rossz, ha éppen minden normálisan működik. Amint kiveszünk egy metróvonalat Londonban, akkor viszont gondok lesznek.

Például egyszer megesett velem, hogy Boris Johnson alatt, ha jól emlékszem, éppen felújították a Circle Line-t. Metrópótló buszok közlekedtek a vonalon. Tudni kell, hogy akkora forgalom esetén ez abszolút káoszt jelent.

Megpróbáltam feljutni egy ilyen buszra, de az ötödik után, ami nem volt képes felvenni a várakozók felét sem, meguntam. A Towertől elsétáltam Eustonig, kis városnézés sosem árt alapon. Ez jó 45-60 perc gyalog, talán több is.

Egyébként érdemes ott sétálgatni, Londonra érdemes rászánni pár napot városnézés címszóval, de ott élni egészen más dolog.

Földalatti nélkül nem megy

Azt tudni kell, hogy Londonban igazából egyedül a metró használható közlekedési forma. Persze ez területfüggő is, de a központi részeken nagyon igaz. Ebbe a City is beletartozik. Iszonyatosan zsúfolt.

Nagyon durva forgalmi dugók szoktak lenni. Főként a reggeli csúcsidőszakban, amikor az ember éppen ingázna a munkahelyére.

Mondok pár, velem megtörtént példát. A busznak az említett 100 km-es zónából 3 óra kellett, hogy eljusson a Victoria pályaudvarig a forgalmi dugók miatt. Ebből kb. 2 óra a bejutás a belvárosba, és onnan még a City-be is el kell jutni.

A Victoria pályaudvaron zárják reggel a bejárat egyik szárnyát, hogy ki tudjanak jönni az emberek, hogy beférjenek azok, akik a metróval (Underground, ha így jobban tetszik) szeretnének utazni. Ez véresen komoly.

Párszor sikerült belekeverednem ebbe. A peron és az állomás maximálisan tele van. Hangsúlyozom, hogy ez a reggeli csúcsforgalom és a Victoria pályaudvar. Munkába menet.

De az egész város zsúfolt, egymást érik a metrók. Ennél sűrűbben már nem lehet járatni és a teli peron elé beáll egy maximálisan megtelt metrókocsi. Ezt gondolom budapesti ésszel nem lehet elképzelni.

Annyira maximálisan megtelt, hogy egy embert nem lehet már felpréselni rá. Aztán jön a következő, ami megint ennyire tele van. Kis szerencsével valahova felpréseli magát az ember.

Ha valaki ezt vállalja minden nap, akkor az az ő döntése. Kocsival meg a dugók miatt nem lehet közlekedni.
Ebbe az egészbe belejátszik, hogy London iszonyúan zsúfolt város. Annál zsúfoltabbat én még nem láttam, még New York sem annyira vészes. Mondjuk például Tokióban, vagy Hongkongban még nem jártam.

Az ingázással kapcsolatban a másik tényező, hogy a London környéki városok szintén nagyon drágák szállás szempontjából. Az utolsó tényező meg az, hogy gondolom ezekből kifolyólag sok cég nem szeret más kerületből alkalmazni embereket. Itt azért vannak komoly tényezők, amik befolyásolják a City-beli munkavállalást.”

(Fotó: YouTube)

Albérletkeresés Londonban (már megint)

Share.

About Author

Leave A Reply