A kinderopvang

0

Már amennyiben ovi egyáltalán az ovi, Hollandiában ugyanis nincs külön ovi és bölcsi, hanem három hónaptól négy éves korig „kinderopvang” van, utána kezdődik az iskola. A Holland Waffel blog szerzője most jutott odáig, hogy beadja gyermekét egy ilyen helyre, lássuk, miket tapasztalt!

„Az ovi esetében a legszűkebb keresztmetszet az ár. Ugyanis iszonyat drága. Lehetséges rá adójóváírást kapni, amennyiben mind a két szülő dolgozik (ha valamelyik csak részmunkaidőben, akkor a kalkulációnál figyelembe veszik, és csak annyi napra számolnak, amikor valóban mind a két szülő dolgozott), illetve erősen függ a jövedelemtől. Ha alacsony, akkor akár a felét is vissza lehet igényelni a költségnek, ha magas, akkor minimálisat.

Ebből következik, az első lényeges eltérés a magyar és a holland ovik között. Itt is van családi napközinek megfelelő intézmény, viszont teljesen más a megítélése, mint Magyarországon, és ez pont az árból adódik. (…)

Itt eléggé trendi a Montessori ovi, de vannak például egyházak által fenntartottak és persze a teljesen átlagosak. Mi egy normál, átlagos oviba vittük H-t (nem vagyok nagyon híve a túlfejlesztésnek), ami egy országos lefedettségű lánc tagja, tehát azért elég nagy ahhoz, hogy komolyan vegyék magukat, a policy-jaikat és a törvényi előírásokat. (…)

Kétféle szerződéssel viheted a gyereket: van a flexi contract (9,44 EUR/óra), ebben az esetben nem kell minimum óraszámot vállalni, hanem nagyjából akkor viszed a gyereket, amikor akarod.

Ez persze nem ilyen egyszerű, mert azért jó előre be kell jelenteni, hogy mikor mentek, ugyanis úgy osztják be az óvónőket. Nálunk hétfő-kedd-szerdán sok gyerek van az oviban, úgyhogy ha akkor vinném, nagyon előre kell szólni, de csütörtök-pénteken szinte bármikor tudunk menni.

Én eddig csütörtökön vittem délelőtt egy pár órára, de szerintem decembertől növelem az óraszámot, mert a fél nap jobban megéri anyagilag (fél nap = 6 óra).

A fix contract-nál alacsonyabb az óradíj (6,99 EUR/óra), viszont ebben az esetben vállalnod kell egy minimum óraszámot, amikor mindenképpen viszed a kicsit. (…)

Az ovik esetében lehetséges, hogy van várólista. Az amszterdami és rotterdami ismerőseim például többször említették ezt a problémát. Itt, Almereben ezzel nem találkoztam; amelyik ovit kinéztem, abba besétáltam és volt hely. Viszont az is igaz, hogy itt egymást érik az ovik és az általános iskolák, jóformán minden sarkon van belőlük.

Az is igaz, hogy amióta lecsökkentették a támogatást az ovira, kevesebben adják be a gyerekeiket, ezáltal is rövidültek vagy megszűntek a várólisták.

A gyerekeket 2 nagy csoportba osztják: 0-2 és 2-4 éves korig; ennek megfelelően alakul a beosztás is. A kicsik esetében 5 gyerekre jut egy gondozónő, a nagyok esetében 8-ra. (…)

A beszoktatás eléggé eltér a magyartól, ahol heteken keresztül tart a folyamat. Itt első alkalommal egy órát tölt a gyerek az oviban, akkor ott lehetsz te is.

Ez persze nem úgy működik, hogy akkor fizikailag egy térben vagy vele és nézed vagy játszol vele, hanem fogják és berakják a csoportba, téged pedig beültetnek egy másik szobába, ahol ezer papírt kell kitölteni és a főgondozónővel pedig részletesen átbeszéltek mindent, ami a gyerekkel kapcsolatos.

Ez pont egy órán keresztül tartott, úgyhogy mire végeztem is, már vissza is kaptam a gyerekemet és vele együtt a feedback-et, hogy szuperül beilleszkedett a csoportba, következő alkalommal már 2 órára hagyhatom bent.”

A teljes írást itt találjátok még egy csomó érdekességgel, szerintem érdemes elolvasni.

Share.

About Author

hataratkelo adatlap-képe

Leave A Reply