A kétnyelvűség előnyei

0

Azt aligha kell bizonygatni (ezen az oldalon meg pláne nem), milyen fontos az, hogy több nyelven beszéljünk. Persze nem csak a külföldi munkavállalás / élet miatt, de azért is, mert az agyunknak is jót tesz.

„Minél több nyelvet beszélsz, annál több ember vagy” – ugyan ki ne hallotta volna gyerekként ezt a mondatot (mi rengeteget), aminek igazságát nehéz lenne elvitatni.

Természetesen nem csak utazáskor, vagy filmnézéskor derül ki ennek igazsága, hanem (vagy elsősorban) akkor, ha külföldön akarunk boldogulni, munkát vállalni.

Azonban van egy olyan vetülete is, amiről talán kevesebb szó esik, méghozzá az agyra gyakorolt hatásról. Erről beszélt TED-es előadásában Mia Nacamulli, aki bemutatta a két nyelven beszélők agyának három típusát, és azt, hogy a több nyelv használata miként járul hozzá agyunk egészségének megőrzéséhez, aktivitásához.

Az alábbi, rövid (alig 5 perces) videó ennek az előadásnak az összefoglalása, rendkívül jól érthető angolsággal, érdemes megnézni!

 

Többnyelvűség a gyereknevelésben

Ha már itt tartunk, érdemes visszaidézni azt a posztot, amit a Határátkelőnek írt Dr. Csiszár Rita alkalmazott nyelvész, szociológus, nyelvtanár, aki mesterdiplomáit a veszprémi Pannon Egyetem angol szakán és a Central European University szociológia szakán szerezte és kézikönyvet is írt a témában.

Személyesen is érintett, hiszen életének jelentős részét tanulmányi, illetve munkavállalási céllal különböző országokban töltve (Németország, Kanada, Belgium, Lengyelország, Ausztria) magánemberként és édesanyaként is érzékeli a többnyelvűség különféle hatásait. Férjezett, egy kislány édesanyja, három immár felnőtt fiú nevelőanyja. Családjával jelenleg Svájcban él.

Azt írja, hogy a kétnyelvű nevelés során a másik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a környezetben használt nyelv „mindent visz”; tehát az erőviszonyok minden esetben annak a nyelvnek kedveznek, amit az iskolában, az utcán, a televízióban, stb. beszélnek. A kétnyelvűség meglehetősen ingatag „mérlege” önmagától mindig ebbe az irányba billen ki.

Ebből következően a szülő fő feladata, hogy ellene hasson, és minden elképzelhető módon azt a nyelvet támogassa, amit a gyermek környezetében NEM használnak: külföldön élve a magyart, Magyarországon élve az adott idegen nyelvet kell „védelem alá helyezni,” ha biztosítani szeretnénk, hogy gyermekünk hosszú távon, aktívan használja majd.

Érdemes kitartani a kétnyelvű nevelés mellett, hiszen a gyermeki fejlődés több területére is bizonyítottan pozitív hatást fejt ki. A legkézenfekvőbb előnyt kétségtelenül az jelenti, hogy kiszélesednek a kommunikációs lehetőségek; a kétnyelvű személy több országban, több személlyel képes megértetni magát. (A későbbiekben, a munkavállalás során ez anyagi előnyökkel is járhat.)

Ezen kívül a gyermeket különböző kulturális hatások is érik a két nyelven keresztül, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a szociális tulajdonságok fejlődéséhez; a különböző kultúrák megismerése toleránsabbá teszi a gyereket az egymástól nagyban eltérő szokásokkal és értékekkel szemben.

Ha a kétnyelvűnek lehetősége van arra, hogy ezeket az eltérő életmódokat és értékrendeket megismerhesse, akkor könnyebben ráérez arra, hogy egy problémának több megoldása is lehet, valamint, hogy ugyanazt a szituációt több nézőpontból is lehet szemlélni, és ezek alapvetően eltérhetnek egymástól. Szerencsés esetben a kétnyelvűség pozitív hatással lehet a gondolkodás fejlődésére is (rugalmasság, kreativitás, jobb elvonatkoztatási képesség).

A teljes posztot itt olvashatjátok el a Határátkelő blogon.

Share.

About Author

hataratkelo adatlap-képe

Leave A Reply