A határátkelés mentális kihívásai

0

„Persze, neked könnyű” – elég sok határátkelő kapta már meg ezt a mondatot, pedig azok, akik nem kerültek még abba a helyzetbe, hogy másik országba költözzenek, nem is nagyon tudják felmérni, milyen sokrétű kihívást és milyen nyomást jelent a döntés.

A nyomás egy része persze anyagi, másrészt viszont mentális, és ugyan talán utóbbiról esik általában kevesebb szó, sokak számára jelent nagy problémát a kezelése.

Olyannyira, hogy például egy tavalyi amerikai felmérés szerint a határátkelők (legyenek gazdasági okokból kivándorlók vagy expatok) mentális egészsége kétszer akkora veszélynek van kitéve, mint azoké, akik a hazájukban maradnak.

Az adatok szerint (és hiába amerikai a felmérés, ez aligha országfüggő) a határátkelőkre elsősorban a szorongás és a depresszió kialakulása jelenti a legnagyobb veszélyt. Amit ráadásul sokszor elfed a „de jó neked, miért panaszkodsz”…

Mert hát a közösségi oldalakon jellemzően a határátkelés pozitív pillanatai jelennek meg, elég ritkán látjuk az árnyoldalakat. Márpedig ezekből is akad bőven, csak hát az ilyesmivel nem dicsekszik az ember.

A kép azonban bonyolultabb annál, mint amilyennek első pillanatban látszik, mert a felmérések szerint nem mindegy, hogy gazdasági okokból, egy reménytelen helyzetből kilábalni igyekvő határátkelőkről, vagy klasszikus expatokról van szó.

Érdekes (de érthető) módon az első csoport sokkal kevésbé szenvedi meg az országváltást, hiszen az ide tartozók legnagyobb élménye az az előrelépés, ami az otthonihoz képest külföldön várja őket.

„Mit panaszkodsz?”

Azokra viszont, akik számára nem sürgető kényszer a kivándorlás, hanem egyszerűen a jobb élet reményében vágnak neki, sokkal nagyobb kihívások várnak, sokan érzik elszigeteltnek, magányosnak magukat.

A helyi nyelv nem ismerete, vagy egyszerűen csak a kialakult kapcsolatrendszer hiánya eléggé megnehezítheti a hétköznapokat, nem csoda, hogy sokan esnek a nosztalgia csapdájába.

Az expatok esetében talán még rosszabb helyzetben vannak a társak, hiszen ők sok esetben a saját karrierjüket adják fel azért, hogy támogassák a partnerük. Márpedig a pályafutás (akár csak ideiglenes) feladása vagy szüneteltetése identitás- és önbizalomvesztéshez, önértékelési zavarokhoz vezethet.

Mindezt nehezíti, hogy sokan érzik úgy, ezekről a problémákról nem beszélhetnek az otthon maradottaknak. Gyakori tapasztalat, hogy egy nehezebb napon valamelyik közösségi oldalra posztolva valami nem túl vidámat az ember könnyen megkapja: „Most mit panaszkodsz? Teljesült az álmod” vagy azt, hogy „Te döntöttél úgy, hogy elhagyod a családod és a barátaid”.

Mit mond a tanácsadó?

A külföldre költözők – nem meglepő módon – párkapcsolati, gyereknevelési problémákkal és szorongással keresik fel leginkább a tanácsadókat – írta Vivian Chiona pszichológus.

Az Expat Nest tanácsadó szolgálat igazgatója szerint még a jól működő párkapcsolatokat is megviselheti egy ilyen környezetváltozás, még nehezebb a helyzet, ha valaki otthon kell, hogy hagyja a családját, így távkapcsolatban kell működniük vagy valaki egyedül vág neki és párt szeretne találni.

Ha ez utóbbi igyekezet sikerrel jár, akkor jön a következő lépés, a kultúrák összecsiszolása. Ebben az esetben fontos észben tartani azonban, és arra fókuszálni, hogy nem kultúrák, hanem emberek találkoznak, akiknek azonos emberi igényeik vannak, például a bizalomra, a szeretetre, amire a kapcsolat építhető.

A szorongás oka lehet maga a költözés, de az is, hogy az eddigiektől eltérő munkakörnyezetbe, munkakultúrába kell beilleszkedni, amelynek a szabályaival nem vagyunk tisztában.

A jó hír, hogy vannak eszközök, amivel ez a stressz menedzselhető. Itt fontos tisztázni, hogy mi a szorongás igazi oka, mert ha csak túl általánosan közelítjük meg a kérdést, akkor a válasz sem lesz igazán specifikus.

A gyerekek problémái

A szülőknek is komoly kihívás egy ilyen helyzet. Az egyik alapvető hiány a megszokott, otthonos mikro- és makrokörnyezet kényelme, a támogató családi háttér. Külföldre szakadva mindez hirtelen eltűnik.

Szülőként nyitottnak és megértőnek kell lenni a gyerekek problémáival szemben, amivel az új környezetben szembesülnek, ugyanakkor nem biztos, hogy az a megoldás, hogy a szülő mindent megold helyettük, és mint nagyon sok más esetben itt is a kommunikáció a kulcs.

Persze különböző korú gyerekek más és más problémával kerülnek szembe, amire a megoldást is meg kell találni idővel, de az együttérzés és a megértés a legfontosabb, a megoldás pedig majd kiforrja magát.

A szülőnek pedig nem szabad elfelejtenie, hogy ő ismeri legjobban a saját gyerekét, így ha úgy érzi valami nincs rendben, ne szégyelljen segítséget kérni, akár szakemberektől, akár más szülőktől.

Hogyan kezeljük a szorongást?

Sok esetben segíthet a szakember, de néha elég az is, ha valaki felismeri, hogy az életmódján kell változtatnia. Nem kávéval, alkohollal kezelni a szorongást.

A szakember szerint a mentális problémák 50%-a az életmódon múlik, 25%-ban a korlátokon, amiket lefektetünk magunknak az egészségtelen választásokkal szemben, 25%-ban pedig azon, hogy hogyan reagálunk az eseményekre. Mindezek az „összetevők” tanulhatók, lehet őket gyakorolni.

A legtöbb, amit adhatunk egy ilyen helyzetben a másiknak az az idő és a figyelem. Hiszen éppen a kapcsolatokból van kevés hirtelen akkor, amikor valaki határátkelővé válik.

Barátság otthon és külföldön

Share.

About Author

Leave A Reply