A finnek (megint) belecsaptak a lecsóba

0

Alighanem abban a legtöbben egyetértenek, hogy a magyar iskolákban hagyományosan rengeteg olyan dolgot tanítanak, melynek az ember később semmi hasznát nem veszi (rosszabb esetben semmi perc alatt el is felejti a megtanultakat). A finnek más úton járnak, most például azzal borzolták a kedélyeket, hogy kivették az alaptanterv követelményei közül a folyóírás oktatását. Vajon jól tették-e?

Kézírást ugyan továbbra is tanulniuk kell majd a finn kisiskolásoknak, de a következő tanévtől csak a nyomtatott kis- és nagybetűs írás elsajátítása kötelező (más kérdés, hogy ha a tanítók fontosnak tartják, azért megtaníthatják). Kötelező lesz viszont a tízujjas gépelés elsajátítása.

A döntéshozók ezt azzal indokolták, hogy ennek lényegesen nagyobb hasznát veszik az iskolapadból kikerültek: azt az időt, amit eddig a diákok a gyakorlatban jóformán hasznavehetetlen készség elsajátítására pocsékoltak el, nemcsak a jóval gyorsabban megtanulható gépelésre, hanem más technológiai ismeretek megszerzésére, például alapszintű programozásra fordíthatják. (…)

Finnországban már-már tradíció, hogy rendhagyó oktatáspolitikai reformokkal igyekeznek bebetonozni élmezőnybeli gazdasági és társadalmi pozíciójukat – emlékeztet az Index cikke. (…)

Nem csak a finnek

Noha korábban a franciák már megpróbálták eltörölni a betűkapcsolás tanítását, ám az ezredfordulón mégis visszatették a tantervbe, nem úgy Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban, ahol szintén nem kötelező.

Utóbbi helyen nem mindenki lelkesedett az ötletért, Észak-Karolina, Idaho, Indiana, Kalifornia, Kansas, Massachusetts és Utah állam megtartotta a folyóírás tanítását. (…)

Hogyan működik az agy?

A dolgot bonyolítja, hogy kézírás közben az agynak nem ugyanazok a finommotoros mozgásért felelős területei aktiválódnak, mint gépelésnél. A kézírás ráadásul bekapcsolja a szófeldolgozásért (így a helyesírásért), a szövegértésért, a hangformálásért és más nyelvi feladatokért felelős agyi területeket. A gépelés ezeket csak részben vagy egyáltalán nem aktiválja.

Egyelőre nincs elég adat arra vonatkozóan, hogy pontosan miben és milyen mértékben tér el a gépelés és a folyóírás során részt vevő agyi hálózatok működése, az ma már biztosnak látszik, hogy a kézírás lényegesen kiterjedtebb agyi hálózat működését igényli. (…)

A magyar helyzet

A folyóírás magyarországi oktatása az agykutató pszichológus szerint megérett a reformra, például lazítani kellene a kisiskolásoktól elvárt, végsőkig uniformizált írásmódon, és már a kezdetektől lehetővé tenni a folyóírás egyéni változatainak használatát.

Vagyis az íráshoz szükséges leggyakoribb kapcsolási módok megtanítására építve kellene segíteni a kényelmes kézmozdulatokkal kivitelezhető, a saját ízlésnek legjobban megfelelő, mégis jól olvasható íráskép kialakulását.

Share.

About Author

Leave A Reply